
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Dávid György plébános és Bordás Attila volt politikai fogoly vették át kedden Sepsiszentgyörgyön az Áder János köztársasági elnök által, a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket.
2021. április 20., 15:532021. április 20., 15:53
2021. április 20., 15:582021. április 20., 15:58
A Bod Péter Megyei Könyvtárban zajló zárt körű ünnepségen – amelyet a járványhelyzet miatt kellett márciusról elhalasztani – Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja adta át Dávid Györgynek, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király Plébánia plébánosának a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, illetve Bordás Attilának, az egykori sepsiszentgyörgyi Bútorgyár Helyi Ipari Vállalat nyugalmazott tervezőtechnikusának a Magyar Arany Érdemkeresztet.
„A világjárvány miatt rendkívüli időket élünk, de nem feledkezhetünk meg azokról a kihívásokról, melyek átmenetileg háttérbe szorultak, de majd újra napvilágra kerülnek, az erdélyi, a székelyföldi magyarság mindennapjait meghatározó alapvető szociális és gazdasági kérdésekről, a szimbólum és anyanyelvhasználat, a magyar identitás megőrzésével kapcsolatos problémákról” – mondta köszöntőbeszédében a főkonzul. Hozzátette, a világnézeti különbségek alapjaiban határozzák meg nemzetünk jövőjét, a magyar kormány világossá tette, hogy melyik oldalon áll, a nemzeti és keresztény értékek mellett kötelezte el magát.
– mondta Tóth László. A laudációkat Percze László konzul olvasta fel.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Dávid György laudációjában elhangzott, hogy a 2006-ban felszentelt sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom első plébánosa lett, azóta is kézzelfogható eredménnyel végzi hivatását nemcsak a sepsiszentgyörgyi hívek, hanem egész nemzetének szolgálatában. „Munkássága szolgálati helyein mindvégig tevékenyen segítette elő a magyarság újjászerveződését, akár lelkiségi csoportok vagy kulturális- és szociális segélyező csoportok formájában. Ezen tevékenysége gyümölcsöző volt a szórványvidékeken, de a tömbmagyarság körében is” – hangzott el.
„Amikor Sepsiszentgyörgyön elkezdtük a munkát, az volt az elvünk, hogy nem mondunk nemet semmire, azóta is igent mondunk a meghívásokra, a kihívásokra” – mondta a plébános. Hozzátette, erős közösségekre van szükség, ahol megmarad a hit, a család, a vallás, a nemzet melletti elköteleződés.
– mondta Dávid György, arra kérve a jelen levő Tamás Sándor és Antal Árpád helyi politikusokat, hogy továbbra is bátran és határozottan képviseljék a közösséget.
Bordás Attila az 1956-os forradalom és szabadságharc elvei melletti bátor, a megtorlás következményeit is elviselő, példaértékű kiállása miatt kapta a kitüntetést. A laudációban felidézték, hogy 1956-ban a Székely Mikó Kollégium néhány más diákjával megalapították a Székely Ifjak Szervezetét, egy évre rá március 15-én megkoszorúzták a város parkjában levő 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét, majd az 1958. koszorúzásnál a Szekuritáté emberei letartóztatták a szervezet tagjait. Az akkor 16 éves Bordás Attila 12 évet kapott, végül 1964-ben szabadult, a több mint 6 év raboskodás alatt számtalan durva megaláztatásban, verésben, éhezésben volt része.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Köszönőbeszédében Bordás Attila elmondta, elégtétel a kitüntetés a szenvedésekért. „Elszaladt felettem az idő, már csak szemlélője vagyok a dolgoknak, beleszólni, alakítani nem tudom. Kívánom, hogy megmaradjon Magyarország nemzetféltő, nemzetfejlesztő politizálása, az erős kapcsolat az elszakított területek magyarjai és az anyaország között.
– mondta könnyek között a kitüntetett. Az ünnepségen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere emléklapot adott át a kitüntetetteknek, megköszönve, hogy igent mondtak az igazságosságra, az életre, bizonyítva, hogy az igenekre érdemes építeni.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!