
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Dávid György plébános és Bordás Attila volt politikai fogoly vették át kedden Sepsiszentgyörgyön az Áder János köztársasági elnök által, a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetéseket.
2021. április 20., 15:532021. április 20., 15:53
2021. április 20., 15:582021. április 20., 15:58
A Bod Péter Megyei Könyvtárban zajló zárt körű ünnepségen – amelyet a járványhelyzet miatt kellett márciusról elhalasztani – Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja adta át Dávid Györgynek, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király Plébánia plébánosának a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, illetve Bordás Attilának, az egykori sepsiszentgyörgyi Bútorgyár Helyi Ipari Vállalat nyugalmazott tervezőtechnikusának a Magyar Arany Érdemkeresztet.
„A világjárvány miatt rendkívüli időket élünk, de nem feledkezhetünk meg azokról a kihívásokról, melyek átmenetileg háttérbe szorultak, de majd újra napvilágra kerülnek, az erdélyi, a székelyföldi magyarság mindennapjait meghatározó alapvető szociális és gazdasági kérdésekről, a szimbólum és anyanyelvhasználat, a magyar identitás megőrzésével kapcsolatos problémákról” – mondta köszöntőbeszédében a főkonzul. Hozzátette, a világnézeti különbségek alapjaiban határozzák meg nemzetünk jövőjét, a magyar kormány világossá tette, hogy melyik oldalon áll, a nemzeti és keresztény értékek mellett kötelezte el magát.
– mondta Tóth László. A laudációkat Percze László konzul olvasta fel.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Dávid György laudációjában elhangzott, hogy a 2006-ban felszentelt sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templom első plébánosa lett, azóta is kézzelfogható eredménnyel végzi hivatását nemcsak a sepsiszentgyörgyi hívek, hanem egész nemzetének szolgálatában. „Munkássága szolgálati helyein mindvégig tevékenyen segítette elő a magyarság újjászerveződését, akár lelkiségi csoportok vagy kulturális- és szociális segélyező csoportok formájában. Ezen tevékenysége gyümölcsöző volt a szórványvidékeken, de a tömbmagyarság körében is” – hangzott el.
„Amikor Sepsiszentgyörgyön elkezdtük a munkát, az volt az elvünk, hogy nem mondunk nemet semmire, azóta is igent mondunk a meghívásokra, a kihívásokra” – mondta a plébános. Hozzátette, erős közösségekre van szükség, ahol megmarad a hit, a család, a vallás, a nemzet melletti elköteleződés.
– mondta Dávid György, arra kérve a jelen levő Tamás Sándor és Antal Árpád helyi politikusokat, hogy továbbra is bátran és határozottan képviseljék a közösséget.
Bordás Attila az 1956-os forradalom és szabadságharc elvei melletti bátor, a megtorlás következményeit is elviselő, példaértékű kiállása miatt kapta a kitüntetést. A laudációban felidézték, hogy 1956-ban a Székely Mikó Kollégium néhány más diákjával megalapították a Székely Ifjak Szervezetét, egy évre rá március 15-én megkoszorúzták a város parkjában levő 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét, majd az 1958. koszorúzásnál a Szekuritáté emberei letartóztatták a szervezet tagjait. Az akkor 16 éves Bordás Attila 12 évet kapott, végül 1964-ben szabadult, a több mint 6 év raboskodás alatt számtalan durva megaláztatásban, verésben, éhezésben volt része.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Köszönőbeszédében Bordás Attila elmondta, elégtétel a kitüntetés a szenvedésekért. „Elszaladt felettem az idő, már csak szemlélője vagyok a dolgoknak, beleszólni, alakítani nem tudom. Kívánom, hogy megmaradjon Magyarország nemzetféltő, nemzetfejlesztő politizálása, az erős kapcsolat az elszakított területek magyarjai és az anyaország között.
– mondta könnyek között a kitüntetett. Az ünnepségen Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere emléklapot adott át a kitüntetetteknek, megköszönve, hogy igent mondtak az igazságosságra, az életre, bizonyítva, hogy az igenekre érdemes építeni.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
A betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
A megyei katonai központok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán. De előbb meg kell oldani azt a problémát, ami Hargita megyére is jellemző.
Az alkotmánybíróság szerdán február 18-ra halasztotta a döntést a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
A szabadságon lévő Gheorghe Stan alkotmánybíró is jelen van az alkotmánybíróság szerdai ülésén, amelyen a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványt tárgyalja a testület.
A miniszterelnöki hivatal 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
szóljon hozzá!