Székelyföldön többnyire a vasutak, utak mentén burjánzik az invazív parlagfű
Fotó: Veres Nándor
Székelyföldön egyelőre nem terjedt el tömegesen az erősen allergén növényként számontartott parlagfű, ugyanis a hosszú, hideg telek nem kedveznek szaporodásának. Maros megyében több fertőzött területet is azonosítottak, de többnyire csak a vasutak, utak mentén burjánzik az erősen invazív gyomnövény.
2019. szeptember 23., 09:102019. szeptember 23., 09:10
A parlagfű irtását előíró törvényt ugyan már tavaly megszavazták, a jogszabály alkalmazási normái azonban csak ettől az évtől léptek életbe. György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa érdeklődésünkre elmondta, a jogszabály előírásainak megfelelően már tavaly ősszel tájékoztatást küldtek az önkormányzatoknak törvényes kötelezettségeikről, a határidőkről, továbbá ismertetőket is csatoltak nekik a parlagfű jellemzőiről, illetve arról, hogy miként tudják azt megkülönböztetni más hasonló gyomnövényektől, például a labodától.
Mint György Erzsébettől megtudtuk, idén egyetlen Hargita megyei önkormányzattól sem kapott ilyen nyilvántartást az intézmény. Az igazgatóság munkatársa feltételezte, hogy azért nem érkezett jelzés az önkormányzatoktól, mert Hargita megyében nem jellemző a tömegesen elterjedt parlagfű.
– jegyezte meg, hozzátéve, hogy személyes terepszemléje során azonban maga sem látott fertőzött területeket.
A parlagfűtörvényről
A parlagfű irtását a 2018-ból származó 62-es számú törvény írja elő, a gyomnövény erősen allergén volta miatt. A jogszabály arra kötelezi a területek tulajdonosait és kezelőit – legyen szó akár természetes, akár jogi személyről vagy közintézményről –, hogy a gyomnövény első virágzásától kezdve legkésőbb június 30-áig tegyenek meg mindent a parlagfű kiirtásáért, valamint terjedésének visszaszorításáért. A teendőket őszig annyiszor kell megismételni, ahányszor szükséges. Amennyiben az érintettek nem tesznek eleget kötelezettségüknek, először felszólítást kapnak, s ha ezt követően is elmulasztják lekaszálni vagy egyéb módszerrel kiirtani a parlagfüvet, akkor a természetes személyek 750-től 5000 lejig terjedő pénzbírságot, a jogi személyek pedig 5000-től 20 ezer lejig terjedő büntetést kapnak. A jogszabály az önkormányzatokat arra kötelezi, hogy minden év május 25-éig térképezzék fel a fertőzött területeket, és jelentsék azokat a mezőgazdasági igazgatóságoknál. A jogszabály a prefektusi hivatalok esetében előírja, hogy hozzanak létre szakemberekből álló vegyes bizottságot, amely az ellenőrzéseket elvégzi minden évben két szakaszban: az elsőt július 1–15. között, a másodikat július 16–31. között. Azokat a területeket kell ellenőrizniük, amelyek tulajdonosait felszólították a parlagfű irtására. Ha a második ellenőrzés során is mulasztást tapasztalnak, következhet a bírságolás.
Kovászna megyében szintén arra a megállapításra jutottak, mint Hargita megyében: ott sem szaporodott el számottevően az allergén gyomnövény. Könczei Csabától, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, hogy minden polgármesteri hivatalnak küldtek körlevelet a parlagfű visszaszorítására vonatkozóan, de ők sem kaptak visszajelzést a hivataloktól olyan területekről, ahol tömegesen fordulna elő a gyomnövény. A népegészségügyi igazgatóságnál is érdeklődtek arról, hogy tudnak-e parlagfüves területekhez köthető allergiás esetekről, de azt a választ kapták, hogy egyetlen ilyen megbetegedés sem jutott tudomásukra. Az igazgatóság munkatársai is jártak terepen, de nem találtak parlagfű által benőtt területeket.
Fotó: MTI
A gyomnövény irtását tekintve ebben az évben tizenkét településen tapasztaltak mulasztást a területtulajdonosok részéről az önkormányzatok képviselői. A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától megtudtuk, hogy a prefektus által kinevezett, szakemberekből álló vegyes bizottság július 31-éig ellenőrizte a polgármesteri hivatalok által jelentett fertőzött területeket, és megállapította, hogy a tulajdonosok időközben megtisztították azokat a parlagfűtől, így nem volt szükség bírságolásra. Megjegyezte továbbá, hogy többnyire a vasutak mentén azonosítottak parlagfű által benőtt nagyobb területeket Maros megyében.
Nem kedvez a növénynek a hideg tél
Szabó Anna botanikus a parlagfüvet ismertetve elmondta, hogy pollenjére nagyon sokan allergiásak, éppen ezért Magyarországon már régóta kötelező irtani. Romániában leginkább a déli és a nyugati megyékben terjedt el, Székelyföldön még annyira nem jellemző. Mint magyarázta, mivel a parlagfű egyéves növény és magról szaporodik, ezért ennek a gyomnak nem kedvez a hosszú hideg tél, a magok nehezen vészelik át a hideg évszakot. Azonban a szakember azt is megjegyezte, ahogyan enyhülnek a telek, úgy egyre jobban elterjedhet Székelyföldön is az allergén növény. Amúgy sem szántóföldeken, sem vadonban nem látott eddig fertőzött területeket, leginkább az utak, vasutak mentén fordul elő a gyom vidékünkön. Megemlítette még, hogy bár a növény latin neve ambrózia (Ambrosia), tévedés azt hinni, hogy gyógyhatása volna, egyelőre nincsenek tudományos adatok arról, hogy valóban hatékony lenne a gyógyításra.
Évek óta nem igazoltak szamárköhögés-fertőzést Hargita megyében, de a napokban két megbetegedést is diagnosztizáltak. Az eset körülményei miatt azonban nem tart a szamárköhögés elterjedésétől a megyei tisztifőorvos.
Csoportos utazást szerveznek Székelyföldről az 1805-ös austerlitzi csata helyszínén megszervezett hagyományőrző hadijátékokra. Az ötnapos utazásra, amely során több jelentős történelmi helyszínt is megtekintenek, még várnak jelentkezőket.
Nem lenne nagy befektetés, de sok kisgyerekes szülőnek könnyítené meg a Színház téren való közlekedését. Akadálymentes teret szeretnének a marosvásárhelyi édesanyák legalább a karácsonyi vásár idejére.
Több mint 650 ezer hátrányos helyzetű családból származó óvodás és iskolás részesül idén az 500 lej értékű tanszertámogatásból, amelyet november 18-án kezdenek el folyósítani.
Őszi zöldhulladék-elszállítást szervez Gyergyószentmiklós, amelynek során a kertes házaktól viszik el az összegyűlt száraz faleveleket, gyomnövényeket, ágakat. Az akció jövő héten zajlik.
895 ezer lejt kapott Gyergyószentmiklós a kormány tartalékalapjából, ami jóval kevesebb, mint amire jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetében szüksége lenne a városnak. De ez is jól jön – elmaradt számlák kifizetésére fordítják az összeget.
A mindössze tizenegy éve épített csíkszeredai uszoda tetőszerkezete már számos felújításon átesett, azonban még mindig több renoválásra váró eleme van. Háromhetes munkálat kezdődik a Csíki Csobbanóban, ezért néhány napig bezárják a létesítményt.
Forgalomkorlátozásra kell számítani csütörtökön Székelyudvarhelyen, a Tamási Áron utcában – tájékoztatja az autóvezetőket a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
Az előző évekhez hasonlóan idén is tombolák értékesítésével akarja összegyűjteni téli segélyprogramjának anyagi alapját a Kovászna Megyei Vöröskereszt.
A kivitelező akadályozza a nyárádszeredai piac kibővítését és fejlesztését, pedig az új vásártérre, csarnokra évek óta várnak a helyiek és környékbeliek. A félig kész oszlopok azonban nem zavarják sem az árusokat, sem a vásárlókat a piacozásban.
szóljon hozzá!