
A bérpótlékok aktualizálása mellett voltak más megnyert perek is, amelyek nyomán egyéb bérkülönbözeteket is meg kellett volna kapjanak idén az oktatásban dolgozók
Fotó: Veres Nándor
Leginkább a bérpótlékok aktualizálására vonatkozó bérkülönbözetek hiányát érzik majd az oktatásban dolgozók a kifizetések elhalasztását előíró kormánydöntés miatt. A halasztás a peres úton megnyert összes bérkülönbözet érinti.
2025. október 07., 07:572025. október 07., 07:57
Egy többéves időszakot átfogó bérpótlék-aktualizálás idei részlete a legjelentősebb összeg, amit az oktatásban dolgozók nem fognak megkapni ebben az évben a kormány által a minap meghozott döntés miatt. A kabinet ugyanis
Az intézkedés minden olyan bérkülönbözetet érint, amelyeket megnyert bírósági perek nyomán kellene megkapjanak az oktatási rendszerben dolgozók. Több ilyen összeg van, hiszen
Azok a tanügyi alkalmazottak, akik felhatalmazták a szakszervezetet, hogy képviselje őket a bírósági eljárás során, a megnyert perek nyomán általában öt évre felosztott részletekben kell megkapják a késedelmi kamattal terhelt elmaradást. A vonatkozó törvény értelmében:
az első évben a teljes össze 5 százalékát,
a következőben 10 százalékát,
majd két éven át 25-25 százalékot,
a legnagyobb hányadot, 35 százalékot pedig az utolsó évben.
A szeptemberi béreikkel együtt kellett volna megkapják az idei érszletet
A bérkülönbözetek közül a legjelentősebb összeg, amire a kormányintézkedés miatt jövő évig várnia kell az érintett tanügyi alkalmazottaknak,
– tájékoztatott Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei szervezetének vezetője.
Fotó: Pál Árpád
„Volt egy per, amelyet azért indítottunk, mert a különböző pótlékokat – például osztályfőnöki pénzt, érdemfokozatot, a speciális oktatásban alkalmazott pótlékokat stb. – nem az aktuális fizetések, hanem a korábbi fizetések alapján számították ki már évek óta. Ezt mindig az aktuális bérhez kell viszonyítani. A pert megnyertük, és ez a 2017–2021 közötti időszakra szólt” – osztotta meg a részleteket a szakszervezet képviselője.
Ők, vagyis azok, akik pereltek képezik a többséget, és október 10. körül, a szeptemberi béreikkel együtt kellett volna megkapják az idei 25 százalékos részletet. Ennek az elkülönítéséhez költségvetés-kiegészítésre volt szükség, ám
Molnár Zoltán elmondta azt is, hogy voltak más megnyert perek is, amelyek nyomán más bérkülönbözeteket is meg kellett volna kapjanak az érintettek, például az étkezési utalványokkal kapcsolatos bírósági eljárásban megítélt összegek első, 5 százalékos részletét.
Az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei szervezetének vezetője ugyanakkor azt is közölte, hogy a kormány erről az intézkedésről sem egyeztetett a szakszervezetekkel.
A szakszervezet ugyanakkor a kormány képviselőinek a lenéző magatartását is nehezményezi. Vasárnap volt az oktatás világnapja, ám „se az elnök, se a miniszterelnök, senki egy szót nem szólt, közben az egész világon azt ünnepeljük, hogy 1966 óta a pedagógusoknak jogaik vannak, standardizálták a pedagógusi szakmát stb., a tanügyminiszter pedig lényegében lenézően arról beszélt, hogy megszorítások vannak, és akkor mindenki hallgasson”. Eközben már lassan nevetséges, hogy
– nehezményezte Molnár Zoltán.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség egyébként
A bérkülönbözetek kifizetésének az elhalasztását előíró kormánydöntéssel kapcsolatban megfogalmazott közös közleményükben azt írják, ez példa nélküli intézkedés, és Románia már nem jogállam, „hanem egy kormánydiktatúra közepén vagyunk”.
A sürgősségi kormányrendelet miatt a két érdekvédelmi tömörülés kedden délelőtt tiltakozást tart a pénzügyminisztérium épülete előtt.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
1 hozzászólás