
A tarlóégetésből – például erős szél esetében – pillanatok alatt kialakulhat tűzvész. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A tarlóégetés – ahogy nálunk nevezik „tűzzel kaszálás” évről évre visszatérő rossz szokás, amelynek hatása mind a környezetre, mind a magántulajdonra rendkívül káros lehet. Noha a statisztikák szerint az elmúlt két évben jelentősen csökkent a hasonló esetek előfordulása, a Hargita megyei tűzoltóság az év eleje óta már 13 riasztást kapott tarlóégetés miatt.
2022. március 14., 15:372022. március 14., 15:37
Feltehetően tarlóégetés miatt alakult ki bozóttűz vasárnap Siménfalva közelében. A tűz nem terjedt tovább, a hivatásos tűzoltók segítségét nem kérték – tudtuk meg Alina Ciobotariutól, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivőjétől.
Szali Mózes, a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetője megkeresésünkre elmondta, tudtak a siménfalvi bozóttűzről, de szerencsére nem kellett közbeavatkozniuk. Más helyszínen viszont igen:
„Szomorú, hogy ilyesmi még mindig történik, az emberek sietnek, mert a mezőgazdasági munkákkal késében vannak, és a tarlóégetést választják, ami törvénytelen” – fogalmazott Szali Mózes.
Az eset apropóján Alina Ciobotariutól azt is megtudtuk, hogy csak az elmúlt hétvégén három hasonló tűzeset volt a megyében, egy Bikafalván, egy pedig Maroshévízen. Ezzel 13-ra emelkedett az idén bejelentett, tarlóégetések miatt kialakult tűzesetek száma.
– mondta a szóvivő. Hozzátette: az utóbbi két évben csökkent a hasonló okból kialakult tűzesetek száma, erdőtűz például nem is volt tavaly. Ez azonban – úgy tűnik – nem a tudatos mezőgazdálkodás térhódításának, hanem inkább a gyors évszakváltásnak köszönhető, hiszen a tavasz átmenet nélkül érkezett.
Ami a tarlóégetést illeti, a jelenlegi törvények értelmében csak akkor szabható ki bírság, amennyiben tetten érik a tűz okozóját, ez azonban csak nagyon ritkán fordul elő – tette hozzá a szóvivő.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!