
A tarlóégetésből – például erős szél esetében – pillanatok alatt kialakulhat tűzvész. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A tarlóégetés – ahogy nálunk nevezik „tűzzel kaszálás” évről évre visszatérő rossz szokás, amelynek hatása mind a környezetre, mind a magántulajdonra rendkívül káros lehet. Noha a statisztikák szerint az elmúlt két évben jelentősen csökkent a hasonló esetek előfordulása, a Hargita megyei tűzoltóság az év eleje óta már 13 riasztást kapott tarlóégetés miatt.
2022. március 14., 15:372022. március 14., 15:37
Feltehetően tarlóégetés miatt alakult ki bozóttűz vasárnap Siménfalva közelében. A tűz nem terjedt tovább, a hivatásos tűzoltók segítségét nem kérték – tudtuk meg Alina Ciobotariutól, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivőjétől.
Szali Mózes, a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetője megkeresésünkre elmondta, tudtak a siménfalvi bozóttűzről, de szerencsére nem kellett közbeavatkozniuk. Más helyszínen viszont igen:
„Szomorú, hogy ilyesmi még mindig történik, az emberek sietnek, mert a mezőgazdasági munkákkal késében vannak, és a tarlóégetést választják, ami törvénytelen” – fogalmazott Szali Mózes.
Az eset apropóján Alina Ciobotariutól azt is megtudtuk, hogy csak az elmúlt hétvégén három hasonló tűzeset volt a megyében, egy Bikafalván, egy pedig Maroshévízen. Ezzel 13-ra emelkedett az idén bejelentett, tarlóégetések miatt kialakult tűzesetek száma.
– mondta a szóvivő. Hozzátette: az utóbbi két évben csökkent a hasonló okból kialakult tűzesetek száma, erdőtűz például nem is volt tavaly. Ez azonban – úgy tűnik – nem a tudatos mezőgazdálkodás térhódításának, hanem inkább a gyors évszakváltásnak köszönhető, hiszen a tavasz átmenet nélkül érkezett.
Ami a tarlóégetést illeti, a jelenlegi törvények értelmében csak akkor szabható ki bírság, amennyiben tetten érik a tűz okozóját, ez azonban csak nagyon ritkán fordul elő – tette hozzá a szóvivő.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!