
A tarlóégetésből – például erős szél esetében – pillanatok alatt kialakulhat tűzvész. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A tarlóégetés – ahogy nálunk nevezik „tűzzel kaszálás” évről évre visszatérő rossz szokás, amelynek hatása mind a környezetre, mind a magántulajdonra rendkívül káros lehet. Noha a statisztikák szerint az elmúlt két évben jelentősen csökkent a hasonló esetek előfordulása, a Hargita megyei tűzoltóság az év eleje óta már 13 riasztást kapott tarlóégetés miatt.
2022. március 14., 15:372022. március 14., 15:37
Feltehetően tarlóégetés miatt alakult ki bozóttűz vasárnap Siménfalva közelében. A tűz nem terjedt tovább, a hivatásos tűzoltók segítségét nem kérték – tudtuk meg Alina Ciobotariutól, a Hargita megyei tűzoltóság szóvivőjétől.
Szali Mózes, a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetője megkeresésünkre elmondta, tudtak a siménfalvi bozóttűzről, de szerencsére nem kellett közbeavatkozniuk. Más helyszínen viszont igen:
„Szomorú, hogy ilyesmi még mindig történik, az emberek sietnek, mert a mezőgazdasági munkákkal késében vannak, és a tarlóégetést választják, ami törvénytelen” – fogalmazott Szali Mózes.
Az eset apropóján Alina Ciobotariutól azt is megtudtuk, hogy csak az elmúlt hétvégén három hasonló tűzeset volt a megyében, egy Bikafalván, egy pedig Maroshévízen. Ezzel 13-ra emelkedett az idén bejelentett, tarlóégetések miatt kialakult tűzesetek száma.
– mondta a szóvivő. Hozzátette: az utóbbi két évben csökkent a hasonló okból kialakult tűzesetek száma, erdőtűz például nem is volt tavaly. Ez azonban – úgy tűnik – nem a tudatos mezőgazdálkodás térhódításának, hanem inkább a gyors évszakváltásnak köszönhető, hiszen a tavasz átmenet nélkül érkezett.
Ami a tarlóégetést illeti, a jelenlegi törvények értelmében csak akkor szabható ki bírság, amennyiben tetten érik a tűz okozóját, ez azonban csak nagyon ritkán fordul elő – tette hozzá a szóvivő.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!