
Borsos Miklós
Fotó: Balázs Katalin
Negyed évszázada minden esztendőben megszervezik a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábort. Megálmodója, a művész rokona, Borsos Géza a hétfői táborzáró ünnepségen beszélt nekünk a küldetésről, arról a lehetőségről, mely által a gyerekek felismerhetik a bennük rejlő tehetséget, megtalálhatják hivatásukat.
2018. július 17., 19:412018. július 17., 19:41
– A tábornyitón Borsos Géza arra biztatta a közel harminc táborozót, úgy alkossanak, hogy a következő 25 évet megalapozzák. A tábori termésből készült kiállítást látva, elégedett a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke?
– Ötven évet alapoztak meg. Nagyon meg vagyok elégedve, azt hiszem, ilyen termékeny tábor igazán méltó a 25. alkalomhoz. Műfaji- és ötletgazdagság, technikai tudás van jelen, ráadásként természetben található anyagokkal festettek, kenyérbéllel radíroztak. Azt hiszem, a 25 év táboroztatásra is igaz, hogy a folyamatnak mindig van egy feltöltődős szakasza, ennek értünk a csúcsára, és kezdődik egy új időszak.
– Mit tart a negyed évszázadnyi táboroztatás legfontosabb hozadékának?
– Az első 25 év egy ember életében is meghatározó. Az, hogy milyen alapokkal, milyen eszmeiséggel indulhat egy ember, döntő módon befolyásolja az életpályáját.
A most megjelent ünnepi kiadványunkban 32 olyan személyt soroltunk fel, akik képzőművészeti pályára léptek. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ettől az eszmeiségtől nem távolodtak el ezek az életpályák.
Alkotásokat hagytak, élményekkel távoztak a szárhegyi táborlakók
Fotó: Balázs Katalin
– Hogyan foglalná össze az említett eszmeiség lényegét?
– Borsos Miklós azt mondta, a mélyből a gyökerek szívják az erőt, ezzel lehet a jövőt elképzelni, ez által lesz koronája a fának.
Borsos Miklós mindig egy közösségi jövőben gondolkodó ember volt, ezért is tartom a tábor másik sikerének, hogy a Kárpát-medencéből hívja össze a magyar gyermekeket.
Fotó: Balázs Katalin
– Ha itt lehetne most Borsos Miklós a 25. táborzárón, mit szólna?
– Ő egy örök gyerek maradt. Fanatikusan szerette az ifjúságot, szeretett tanítani úgy, hogy az értelmét ragadta meg mindig a dolgoknak, azt próbálta előrevetíteni, motivációt gerjesztve. Nem véletlen, hogy az őt követő tanítványai hozzá hasonló szintre tudtak emelkedni. Borsos Miklós most nagy boldogsággal nyugtázná, hogy mindaz, amit ő életében elvetett, szárba szökkent.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!