
1761-ből származó, pávai kapu a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
2024. március 29., 15:252024. március 29., 15:25
Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett.
Amint korábban is beszámoltunk róla:

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében hungarikummá vált a székelykapu, mint a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző, hagyományos erdélyi építészeti elem, amely a székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható.
A Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szőcsné Gazda Enikő által összeállított dokumentáció szerint a székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai- és faragó tudását és sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára.
– világított rá a néprajzkutató és muzeológus.
Szőcsné Gazda Enikő a díjátadón
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
A múzeum oldalán közzétett leírás szerint Székelyföldön több területi variánst különböztethetünk meg.
– írják a Székely Nemzeti Múzeum képviselői.
– emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeháza sajtóirodájának közleménye szerint. Mint mondta, Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőtér, épített örökség alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit.
A tanácselnök azt is hozzátette, hogy a hungarikum-rendszer erénye, hogy ösztönzi a legkisebb közösségeket is, hogy feltérképezze, ápolja, éltesse és továbbadja a számára fontos értékeket.
– fogalmazott.
1733-ből származó, dálnoki kapu a Székely Nemzeti Múzeumban
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
A felterjesztés szerint még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu látható Székelyföld területén. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból Dálnokról származó székely kapuja a székelység múzeumának bejáratát ékesíti.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint júliusban 11 971 személynek folyósítottak különnyugdíjat, eggyel többnek, mint előző hónapban.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint a külföldi államadósság a GDP 30,8 százalékának megfelelő 599,946 milliárd lejre nőtt májusban az előző havi 592,836 milliárd lejről (a GDP 30,5 százaléka).
Isten jelenléte és a gyülekezet imái a legfontosabbak, hiszen így lesz élettel teli a felújított agyagfalvi református templom, ahol vasárnap tartottak ünnepi istentiszteletet. Közösségi összefogás eredménye volt a felújítás.
A Solidaritatea Sanitară szakszervezeti szövetség országos közvélemény-kutatást indított az egészségügyi dolgozók között arra nézve, hogy az új közalkalmazotti bértörvényt el kellene-e fogadni, avagy sem.
Tarlótűz pusztított vasárnap délután a Segesvárhoz tartozó Róra faluban, ebben pedig öt jármű is kiégett egy kertben – közli a Maros megyei tűzoltóság.
Egy Kolozs megyei turista lezuhant szombaton egy szikláról a Csalhó-hegységben; SMURD-mentőhelikopterrel szállították a marosvásárhelyi sürgősségi kórházba.
Több mint 120 programmal várta a közönséget csütörtöktől vasárnapig a 19. Székelyföldi Lovas Ünnep. Négy napig ismét a lovak, a lovas sportágak, hagyományőrzés és életmód volt fókuszban a a gyergyószentmiklósi Krigel lovaspályán.
Hétfőn az ország nyolc megyéjében és Bukarestben lesz még kánikula, a hegyvidéken és a deli régiókban viharok várhatók.
A Duna vízhozama az országba való belépési pontnál (a baziási szakaszon) a jövő hét vége felé 1550 m³/s-ra emelkedik, ám továbbra is jóval az augusztusi sokéves átlag – 3900 m³/s – alatt marad az INHGA előrejelzése szerint.
Egy 37 éves, eltűnt férfit keres a marosvásárhelyi rendőrség.
1 hozzászólás