Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:50

Költöztetnie kell a Petrolulnak a Sepsi OSK elleni hazai meccsét

21:46

Transznemű nő jött Franciaországból Bukarestbe, és ami itt történt vele, azt a katonai ügyészség vizsgálja

21:02

Annyi széna termett, hogy még exportra is jutott Székelyföldről

19:44

Magyarországról csempészte Háromszékre a cigarettát egy kilencfős bűnszervezet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Hárman sérültek meg a Csíkszereda és Csíkszentkirály között történt balesetben – frissítve

Tömeges rosszullétbe torkollt a szombat esti rendezvény, vörös beavatkozási tervet rendeltek el

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Adóemelés nélkül, alacsonyabb áfával – Tánczos Barna több pontban foglalta össze az RMDSZ céljait

Napelemparkból biztosítanák a csíkszeredai közvilágítást, így milliókat spórolnának

Felfüggesztette Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés

Novembertől baj lehet: fizetésképtelenségtől tart a Hargita megyei önkormányzat

Hungarikum-díjat kapott a székelykapu

1761-ből származó, pávai kapu a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.

Farkas Orsolya

2024. március 29., 15:252024. március 29., 15:25

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett.

Amint korábban is beszámoltunk róla:

a tavaly ősszel meghozott döntés mögött négy évnyi csapatmunka állt, mert nagyon pontos, minőségi, hiteles, adott formai keretekhez igazodó pályázati anyagot kellett a Hungarikum Bizottság asztalára tenni.

korábban írtuk

Egyedi, különleges, székely, érték – hungarikum lett a székelykapu

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében hungarikummá vált a székelykapu, mint a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző, hagyományos erdélyi építészeti elem, amely a székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható.

Értékőrző, kisépítészeti csoda

A Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szőcsné Gazda Enikő által összeállított dokumentáció szerint a székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai- és faragó tudását és sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára.

A székelykapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma”

– világított rá a néprajzkutató és muzeológus.

Szőcsné Gazda Enikő a díjátadón

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

A múzeum oldalán közzétett leírás szerint Székelyföldön több területi variánst különböztethetünk meg.

Háromszék elsősorban a nagyon magas, monumentális méretű, ácsolt kaputükrű, domború faragású kapuiról volt nevezetes. Csíkban kevésbé plasztikus a faragás, alacsonyabbak a kapuk, a kaputükör sok esetben deszkakivágásos. Udvarhelyszék az oszlopos díszítésű kapuk hazája, itt látható a legtöbb festett kapu. Marosszéken leginkább gyalogkapuk láthatók, erőteljes domború faragással”

– írják a Székely Nemzeti Múzeum képviselői.

Ösztönzi a legkisebb közösségeket is

Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székelykapu is hungarikum lett a kürtőskalács után”

– emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeháza sajtóirodájának közleménye szerint. Mint mondta, Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőtér, épített örökség alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit.

A tanácselnök azt is hozzátette, hogy a hungarikum-rendszer erénye, hogy ösztönzi a legkisebb közösségeket is, hogy feltérképezze, ápolja, éltesse és továbbadja a számára fontos értékeket.

Kovászként működik, mozgalmakat indít el, helyi közösségeket kovácsol össze, erősíti a lokális és nemzeti identitást”

– fogalmazott.

1733-ből származó, dálnoki kapu a Székely Nemzeti Múzeumban

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

A felterjesztés szerint még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu látható Székelyföld területén. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból Dálnokról származó székely kapuja a székelység múzeumának bejáratát ékesíti.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék