1761-ből származó, pávai kapu a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
2024. március 29., 15:252024. március 29., 15:25
Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett.
Amint korábban is beszámoltunk róla:
A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében hungarikummá vált a székelykapu, mint a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző, hagyományos erdélyi építészeti elem, amely a székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható.
A Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szőcsné Gazda Enikő által összeállított dokumentáció szerint a székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai- és faragó tudását és sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára.
– világított rá a néprajzkutató és muzeológus.
Szőcsné Gazda Enikő a díjátadón
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
A múzeum oldalán közzétett leírás szerint Székelyföldön több területi variánst különböztethetünk meg.
– írják a Székely Nemzeti Múzeum képviselői.
– emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeháza sajtóirodájának közleménye szerint. Mint mondta, Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőtér, épített örökség alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit.
A tanácselnök azt is hozzátette, hogy a hungarikum-rendszer erénye, hogy ösztönzi a legkisebb közösségeket is, hogy feltérképezze, ápolja, éltesse és továbbadja a számára fontos értékeket.
– fogalmazott.
1733-ből származó, dálnoki kapu a Székely Nemzeti Múzeumban
Fotó: Kovászna Megye Tanácsa
A felterjesztés szerint még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu látható Székelyföld területén. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból Dálnokról származó székely kapuja a székelység múzeumának bejáratát ékesíti.
Tánczos Barna ügyvivő pénzügyminiszter a csütörtöki kormányülés előtt kijelentette, nincs veszélyben a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése, illetve a beruházások finanszírozása.
A parajdi sóbányát sújtó természeti katasztrófa miatt jótékonysági koncert szervezésébe kezdett a ManGoRise zenekar. A kezdeményezéshez ismert előadókat hívnak, a teljes bevételt Parajd megsegítésére ajánlják fel.
Elárasztotta a víz a bözödújfalusi Összetartozás temploma fele vezető utat és a teraszt is, így nem tudják ott fogadni a lovas zarándokokat áldozócsütörtökön.
A parajdi óriás sótelep gyökere akár három kilométer mélységig is lenyúlik. A sótömzs vízszintes síkban enyhén ellipszis alakú, átmérői 1,2 és 1,4 kilométeresek – írja tanulmányában Horváth István geológus.
Két kisebb földrengés történt negyven perc leforgása alatt csütörtökre virradóan Buzău megyében, a Vrancea szeizmikus térségben – számolt be az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Csíkmindszenten és Nagykadácsban is láttak medvét csütörtök reggel, mindkét esetről Ro-Alert üzenetben értesítették a lakosságot.
Tervezett karbantartási munkálatok miatt csütörtökön néhány órán át szünetelni fog az áramszolgáltatás Csíkszereda több utcájában is – tájékoztat a városháza az áramszolgáltató közleménye alapján.
„Valójában nem is tudjuk, hogy mennyire súlyos a helyzet a parajdi sóbányánál. Az viszont biztos, hogy évtizedek óta nem látott katasztrófával küszködünk” – emeli ki videónkban Bokor Sándor, Parajd község korábbi polgármestere.
Drónfotókat osztott meg Facebook-oldalán Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke az áradás sújtotta uzoni területekről.
1 hozzászólás