Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:56

Ritka és veszélyes hüllőket találtak egy tömbházlakás szobájában

21:00

Fellángoltak az indulatok az újabb megszorítási tervek miatt

20:43

Halálos balesetet okozott, elhajtott a tragédia helyszínéről

20:42

Külön jegypénztárt kapnak a román fociszurkolók a vb-belépőkért

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Több mint tizenöt éve álmodták meg, idén valósult meg

Hungarikum-díjat kapott a székelykapu

1761-ből származó, pávai kapu a csernátoni Haszmann Pál Múzeumban

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor a Veszprémi Petőfi Színházban. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.

Farkas Orsolya

2024. március 29., 15:252024. március 29., 15:25

Miután a Kovászna Megyei Értéktár által felterjesztett székelykapuk címet viselő értékjavaslat bekerült a kiemelt nemzeti érték kategóriába, 2023 októberében hungarikum lett.

Amint korábban is beszámoltunk róla:

a tavaly ősszel meghozott döntés mögött négy évnyi csapatmunka állt, mert nagyon pontos, minőségi, hiteles, adott formai keretekhez igazodó pályázati anyagot kellett a Hungarikum Bizottság asztalára tenni.

korábban írtuk

Egyedi, különleges, székely, érték – hungarikum lett a székelykapu

A Hungarikum Bizottság keddi döntése értelmében hungarikummá vált a székelykapu, mint a faragóművészet és a díszítőművészet értékét őrző, hagyományos erdélyi építészeti elem, amely a székelyföldi régió házainak bejáratánál és kertek kapuinál látható.

Értékőrző, kisépítészeti csoda

A Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, Szőcsné Gazda Enikő által összeállított dokumentáció szerint a székelykapu az európai erődített kaputípusok ma is megcsodálható, egyik utolsó emléke, amely a székelység ácstechnikai- és faragó tudását és sajátos esztétikai érzékét közvetíti Európa számára.

A székelykapu nem egyetlen helység kulturális relikviája, hanem a székely közösség tudatosan kiépített és napjainkig fenntartott kisépítészeti csodája, sajátos identitásszimbóluma”

– világított rá a néprajzkutató és muzeológus.

Szőcsné Gazda Enikő a díjátadón

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

A múzeum oldalán közzétett leírás szerint Székelyföldön több területi variánst különböztethetünk meg.

Háromszék elsősorban a nagyon magas, monumentális méretű, ácsolt kaputükrű, domború faragású kapuiról volt nevezetes. Csíkban kevésbé plasztikus a faragás, alacsonyabbak a kapuk, a kaputükör sok esetben deszkakivágásos. Udvarhelyszék az oszlopos díszítésű kapuk hazája, itt látható a legtöbb festett kapu. Marosszéken leginkább gyalogkapuk láthatók, erőteljes domború faragással”

– írják a Székely Nemzeti Múzeum képviselői.

Ösztönzi a legkisebb közösségeket is

Büszkék vagyunk arra, hogy a székelység legjelentősebb identitásszimbóluma, tárgyi örökségünk egyik kiemelt értéke, a székelykapu is hungarikum lett a kürtőskalács után”

– emelte ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeháza sajtóirodájának közleménye szerint. Mint mondta, Kovászna megye minden szegletében kínálja a kulturális-szellemi erőtér, épített örökség alapjait képező, kézzel fogható vagy éppen szellemi értékeit.

A tanácselnök azt is hozzátette, hogy a hungarikum-rendszer erénye, hogy ösztönzi a legkisebb közösségeket is, hogy feltérképezze, ápolja, éltesse és továbbadja a számára fontos értékeket.

Kovászként működik, mozgalmakat indít el, helyi közösségeket kovácsol össze, erősíti a lokális és nemzeti identitást”

– fogalmazott.

1733-ből származó, dálnoki kapu a Székely Nemzeti Múzeumban

Fotó: Kovászna Megye Tanácsa

A felterjesztés szerint még ma is 17 darab, 1825 előtt készített székelykapu látható Székelyföld területén. Háromszék egyik legrégebbi, az 1733-ból Dálnokról származó székely kapuja a székelység múzeumának bejáratát ékesíti.

Csíkszék Udvarhelyszék Marosszék Gyergyószék Háromszék