Egyedi, különleges, székely, érték – hungarikum lett a székelykapu

– írja a felterjesztésben Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója, aki szakértőként készítette elő a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Művelődési Központ indítványát. A székelykapu felterjesztése ugyanis Szőcs Papp Zsuzsának köszönhetően innen indult értékjavaslatként arra az útra, amelynek végállomása a hungarikummá válás. Hegedűs Csilla, az Erdélyi Értéktár elnöke a teljes folyamatot végigkísérte, támogatta.

Szőcs Papp Zsuzsa, a Kovászna Megyei Értéktár elnöke foglalkozott a kezdetektől a szükséges dokumentáció összeállításával, amely meglehetősen időigényes és komplex munka. Mint a Művelődési Központ munkatársa elmondta:

Minden alkalommal, mikor feljebb jutott a ranglétrán, a dokumentációt frissíteni kellett, az adatvédelmi nyilatkozatokat újra beszerezni azoktól, akiknek munkája részét képezte a dokumentációnak (szakértők, fotósok, filmesek).

– magyarázta a döntéssel kapcsolatban Szőcsné Gazda Enikő. Az ő szakmai indoklása a székelykapura vonatkozó dokumentáció fontos részét képezi, bár nem kicsinyítenénk senki munkájának jelentőségét, hiszen nagyon alapos,

Éppen a bürokrácia képezte az egész pályázási folyamat nehézségét, állítja a néprajzkutató, akit arra kértünk, meséljen a székelykapuk diadalútjáról.

A bürokráciát legyűrni csapatmunkával lehetséges

Tőle tudtuk meg, hogy mindjárt az elején nehézséget okozott az, hogy valaki Magyarországról is kezdeményezte a székelykapuk hungarikummá nyilvánítását, ám

Jelentős csapatmunka, több megye több intézményének együttműködése áll a székelykapuk sikertörténete mögött – értékelt Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzos munkatársa.

Három megyéből volt szükség adatokra minden kapu pontos helyzetéről (bár a székelykapuk túlnyomó többsége Hargita megyében van), a telken álló kapu aktuális házszámáról, a tulajdonosok nevét is meg kellett adni, ez mind időigényes munka volt. Azonban nem kockáztathatták meg, hogy egy esetleges ellenőrzés folytán papíron vagy terepen hibát találjanak és elvessék az indítványt. Ezért volt fontos, hogy már az először, a regionális értéktárhoz kerülő anyag alapos és hiteles legyen.

A néprajzkutató elmondta, hogy a felterjesztésbe az 1840 előtt készült kapukat foglalták bele, mert

Ugyanakkor azt is bizonyítani kellett, hogy a székelykapuk készítésének élő hagyománya van, ma is vannak a hagyományt folytató népi mesterek, ma is érték a közösségben, a faluképben a székelykapu. Ez néha nem annyira egyértelmű.

Háromszéken nagyon kevés régi nagykapu maradt meg eredeti helyén, Felsőcsernátonban van még egy gyönyörű, 1816-ban készült, rendeltetésszerűen használt kapu, Futásfalván egy másik, összesen azonban az eredeti helyén nincs egy tucat nagyon régi kapu a megyében.

Arról is kérdeztük a Székely Nemzeti Múzeum munkatársát, hogy mennyire becsülik meg a kaputulajdonosok a székelykapukat.

„Van, aki nagyon tudatosan vigyáz rá, és van olyan is, akinek minden vágya, hogy lecserélje őket. Ha ilyet érzékel egy néprajzos, próbáljuk meggyőzni az illetőt, hogy egy régi székelykapu érték. Ilyenkor a tulajdonos azt mondja, hogy akkor segítsünk neki rendbehozni, de egy állami intézmény bürokratikus okok miatt egy magántulajdonban levő műtárgyra nem áldozhat pénzt, tehát nehéz helyzet áll elő.

Tehát mindannyiunknak azt kell tudatosítani, hogy ez egy büszkeségre okot adó tárgy, hogy

A hungarikummá nyilvánítás pontosan egy ilyen tudatosítási akció. A székelyföldi múzeumok munkatársainak azonban nincs arra emberi kapacitása, hogy folyamatosan tartsák a kapcsolatot a kaputulajdonosokkal. A műemléklistán lévő kapuk tulajdonosaival való kapcsolattartás a műemlékvédelmi felügyelőségek tiszte.

– magyarázta a néprajzkutató.

Hungarikum-várományos a székely himnusz

A Kovászna Megyei Művelődési Központ időközben elindította a hungarikummá válás útján a székely himnuszt is, amely jelenleg kiemelt nemzeti érték. Felterjesztése most van folyamatban, így a székelykapuéval egyenértékű nemzeti kinccsé válhat –

A Hungarikum Bizottság keddi döntésével 89-re emelkedett a Hungarikum Gyűjteményben található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig 152 kiemelkedő nemzeti értéket tartanak számon – írja Magyarország Agrárminisztériuma keddi közleményében.