Hozzá mész feleségül és kész!

A Görögországgal és Bulgáriával közösen indított kutatást ez év elején kezdte a szervezet. A zömében roma származású, 14 év alatti házasságra kényszerített lányok izolált falvakban élnek – de a jelenség egyre gyakoribb a nagyvárosok perifériájára szorult családok körében is – tudtuk meg Smaranda Enachetól, a PEL társelnökétől. Ezekben az archaikus közösségekben nem ritka, hogy a szülők már pici korban odaígérik a kislányokat egy rokonnak – a családi vagyon megtartása céljából – vagy egy szomszédnak, barátnak.

Családban marad

A projekt hazai résztvevői eddig összesen 59 interjút készítettek és több tucat kérdőívet töltettek ki, amelyek alapján már 40 oldalnyi tanulmány elkészült. Dobrudzsában 20, Munténiában 10, a Bánátban 11, Erdélyben 18 interjúalannyal beszélgettek. „Az ország lakosságának mindössze 5 százalékánál tapasztalható a korai házasságra kényszerítés gyakorlata, főleg a roma közösségekben fordul elő, de nem csak” – mondta a szervezet társelnöke. A gyerekek között létrejövő házasságok egyik legfontosabb következménye a lányanyaság – azaz a 13–14 évet alig betöltött lányok gyereket szülnek, akit sok esetben a kicsi nagymamája vállal fel a nyilvánosság előtt.

Nem tanuló, hanem feleség

Másik szinte törvényszerű következménye az aluliskolázottság, azaz az összes házasságra kényszerített gyerek abbahagyja a tanulást – mondta a PEL társelnöke, aki az eddigi kutatásokból arra a felismerésre jutott, hogy éppen azokban az intézményekben, ahol foglalkozni kellene a problémával, nem is tudnak annak létezéséről. „A tanfelügyelőségek, a gyermekvédelmi igazgatóságok ezeket a gyerekeket elsősorban romáknak tekintik, aztán gyerekeknek, illetve van, aki a romák országos szervezetéhez küld bennünket” – mondta Smaranda Enache. A projekt befejezésekor négy regionális találkozót, egy országos, illetve egy nemzetközi konferenciát terveznek, ahol bemutatják a kutatás eredményeit, a korai házasságok okait, illetve következményeit.