Fotó: Bodor Tünde
Sepsiszentgyörgynek három olyan városrésze van, amelyek felzárkóztatásán még sokat kell dolgozni, legnagyobb kihívás közülük a romák lakta Őrkő. A Sepsi GAL akciócsoport öt éve dolgozik azon, hogy uniós források által finanszírozva e negyedekben javítson az életszínvonalon, a lakók közérzetén: van, ahol sikerélmények is adódnak, másutt egyáltalán nem látványos, a számok tanúsága szerint mégis létező a fejlődés. Erről abból a tanulmányból tudhattunk meg többet, amelyet csütörtökön mutattak be a kutatók a városházán tartott sajtóeseményen a polgármester, alpolgármester és a Sepsi GAL egyesület képviselői jelenlétében.
2023. október 19., 19:592023. október 19., 19:59
A szociológiai felmérés a Sepsi GAL Egyesület, illetve az önkormányzat megrendelésére készült a leszakadt városrészek lakossága körében a jövőbeni beavatkozási stratégiák, illetve az önkormányzati közpolitikák megtervezése érdekében. Ugyanis
A pályázat előkészítéséhez volt szükség e tanulmányra, mint ahogy több közmeghallgatás is zajlott és zajlik még november végéig, mondta Veres Nagy Tímea, a civil szervezet vezetője.
Sólyom Andrea és Kiss Tamás
Fotó: Bodor Tünde
A felmérést végző szociológusok, Kiss Tamás és Sólyom Andrea többek között
Az adatgyűjtés 2023 szeptemberének első felében történt meg az Őrkő nevű romatelepen, a Csíki negyedben és a Szépmezőn, ami a várostól 5 kilométerre levő volt munkáskolónia. Mivel az Őrkőn 2013-ban is készült egy hasonló felmérés, a mostani tanulmány összehasonlító adatokat mutatott be.
75 százalékuknak saját lakása van, de iskolázottság tekintetében messze meghaladják az őrkői lakosságot. Szépmezőn 300 fős közösség él, többnyire az önkormányzattól bérelt lakásokban. A három negyedben él a város összlakosságának 11 százaléka.
Az említett negyedekben a felmérést végzők minden háztartást felkerestek, 60-75 százalékban volt sikerük, sokakat azért nem értek el, mert külföldön voltak, vagy nem voltak otthon.
Kétszázzal csökkent az őrkőiek száma, ami Kiss Tamás szerint a külföldi tartózkodás (munkavállalás) mellett annak is tulajdonítható, hogy akik anyagilag kicsit feltornászták magukat, kiköltöztek jobb helyekre a városban. A roma-negyedben is tapasztalható viszont pozitív változás, mert
A tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest 10 százalékkal nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek áramot használnak, 5 százalékról 16-ra nőtt a vezetékes vízet használók és 3-ról 12 százalékra a benti illemhellyel rendelkező lakások aránya, néhányba pedig még a gáz is be van vezetve.
Ami a demográfiai adatokat illeti, kiderült, hogy a negyedben kevesebb a gyermek, és kevesebbet szülnek a nők, nevezetesen az egy nőre jutó 4,6 gyerek helyett most 3,4-et mutat a felmérés.
Az Őrkő 1600 ember lakhelye
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
A fejlődést bizonyító számadatok mellett azt is kimutatta a tanulmány, hogy a várakozásokkal ellentétben nem nőtt az iskolázottság a cigány lakosok körében: a 15 éven felüliek 80 százalékának nincs meg a nyolc osztálya (bár be vannak íratva az iskolába), és ez a fiatalabbakra inkább jellemző, mint a régebbi generációkra. Most sem túl nagy, de szinte megduplázódott az állással rendelkezők száma, a 15 éven felüliek 70 százalékának azonban nincsen stabil jövedelme.
Ezt az országban számos helyen előforduló problémát csak a törvényhozás szintjén lehet megoldani, mint azt is, hogy az áramfogyasztó lakások mintegy 60 százalékának nincs szerződése az áramszolgáltatóval:
Házaik illegális építmények, az Őrkő egy része a város közterületén, részben magánterületen és részben az állam területén fekszik. Az Electrica egyéni szerződést csak egy lakcímmel rendelkező háztartásnak ad, ha viszont a város kiad ilyen igazolást, azzal gyakorlatilag elismer egy törvénytelen építményt, ezt viszont nem szeretné – magyarázta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Knop Ildikó, a Sepsi GAL egyesület munkatársa a probléma más összetevőire is rávilágított:
Sólyom Andrea az objektív számadatok után a lakosság szubjektív benyomásait taglalta. Ezekre a kérdőívek mellett fókuszcsoportokban kérdeztek rá. A Csíki negyediek a legelégedetlenebbek a lakhelyükkel, mert úgy érzik, hogy romlott a közbiztonság, és ezért egyértelműen az önkormányzatot teszik felelőssé:
A szépmezői lakótelep lakosai még össze is tartanak
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
A többi lakónegyedben a lakosok sokkal derűlátóbbak a jövőt, a lakhatási körülményeket illetően, bíznak azok javulásában. Mint az alpolgármester elmondta, több projekt van folyamatban, amelyek éppen megválaszolják a felvetett kéréseket:
A Szépmezőn tervezték ugyan óvódát, de azt a kivitelezési költségek megtöbbszöröződése hiúsította meg.
Az őrkői lakosok reményei az áram bevezetésére, a lakások építésére vonatkoznak, míg a Szépmezőn a közösségi intézményeket, óvodát, orvosi rendelőt és a jó közszállítást hiányolják leginkább, a Csíki negyedben pedig a hőszigetelést igénylik és a közbiztonságot, illetve
Arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e közmunkával esetleg pénzzel hozzájárulni ahhoz, hogy javítsanak a jelenlegi állapotokon, szinte mindenki negatívan válaszolt az anyagi vonzat tekintetében. Míg a szépmezőiek közösségként viselkednek, és hajlandóak lennének a közmunkára, addig a Csíki negyediek nem.
Fontos látni a trendeket, a számokat – mondta Antal Árpád a polgármester, mert a szubjektív benyomások csalókák is lehetnek. A felmérésből látszik, hogy egyes tekintetekben változik az őrkői közösség is, míg más vonatkozásban új megoldásokat és közpolitikákat, illetve a társadalom fokozott bevonódását igénylik.
Ami a Csíki-negyedet illeti, a lakók már elfelejtették, hogy milyen kényelmetlen volt számukra, amíg ott laktak a lepusztult, Sing-Singnek csúfolt tömbházban a társadalom perifériájára szorult egyének.
– fejtegette Antal Árpád.
A Szépmező a legkevésbé elégedetlen saját helyzetével
Fotó: Sepsiszentgyörgy Önkormányzata
Székelyföldi összehasonlításban is szó esett a szociológusok által vizsgált periférikus városnegyedek helyzetéről, ami legtöbbször egybeesik a jelentős roma lakossággal rendelkező urbánus negyedekkel. Az utóbbi időben az állam jogszabályban elismeri az úgynevezett „informális lakónegyedek” meglétét, „kihúzta a fejét a homokból, miután harminc évig nem akart tudomást venni a létezésükről” – mutatott rá Antal Árpád.
„Elindulhatott egy folyamat, ami ezeknek a telepeknek a rendezéséről szól, megnézni, hogy mi az ami törvényes vagy törvénytelen, tisztázni a helyzetet.
– fejtette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Az is bürokratikus folyamat, hogy e telepek bekerüljenek a jegyzékbe – mondta Kiss Tamás. A szociológus Hargita megyében 130 ilyen településről tud, 30 került be a fejlesztési minisztérium jegyzékébe az önkormányzat kérése alapján. Ez azért fontos, mert „ekkortól kezdődhet meg bármi olyan típusú munka, ami Sepsiszentgyörgyön már hat éve folyik” .
– tette hozzá Knop Ildikó Mint elhangzott:
– értékelték a megszólalók.
Annyi biztató, hogy az országban létező harminc helyi fejlesztési akciócsoport közül a sepsiszentgyörgyit követendő példának tekintik a többiek.
„Mi inkább azokhoz tartozunk, akik modelleket termelünk, modelleket importálunk, de nincs egységesen alkalmazható módszer, mert minden közösség más – magyarázta Antal Árpád, és ezt azzal példázta, hogy harminc éve a Sepsiszentgyörgy melletti Hete és Bölönpatak egy – rendkívül alacsony – szinten volt, ám mióta a bölönpatakiak engedtek a pünkösdista evangelizációnak, azóta százévnyit fejlődött az utóbbi közösség, míg az előbbi most is nagy nyomorban él.
Hatalmas lángok csaptak fel egy épületben Szászrégenben, amelyben raktár, autószerelő-műhely és lakrész is ki volt alakítva. A lángok megfékezésén számos tűzoltó dolgozott, a hétfőn éjszaka kigyulladt épületnek sikerült egy részét megmenteni.
Egyelőre csak pénzbírságot rónak ki azokra a gépkocsivezetőkre, akik a járdán, zöldövezetekben, tiltott helyen állnak meg, parkolnak Marosvásárhelyen.
Az idei parlamenti választásokat ugyanazokban a szavazóhelyiségekben bonyolítják le, mint az államelnök-választást – döntötte el hétfő este a Központi Választási Iroda (BEC).
Jelentősen nőtt az idei esztendő első félévében a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által az ártámogatott gyógyszerekre kifizetett összeg mértéke. A gyógyszerek ára, de a gyógyszerfogyasztás mértéke is nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Miután a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület a Nagy Laji dombján épült kórházhoz vezető utca lezárásáról határozott a kórháznál végzett munkálatok miatt, az intézkedés érvényre juttatása következik. Várhatóan pénteken állítják fel a sorompókat.
Az idei tanévben 14 megye 64 intézményében biztosít délutáni oktatást az Iskola Alapítvány évek óta működő Afterschool programja.
Tizenöt éve együtt, tanévnyitó ökumenikus istentiszteleten kérik a Fennvaló áldását a sepsiszentgyörgyi pedagógusok.
Tűz ütött ki a Gyergyóújfaluhoz tartozó Tekerőpatakon. A lángok egy fás legelőn, nagyjából nyolc hektár területen pusztítanak – adta hírül a Hargita megyei tűzoltóság. Az oltást az erős szél nehezíti.
Szeptember első hetében nyolcszor riasztották medvékhez a Hargita Megyei Csendőrfelügyelőséget. Csíkszeredában egy nap alatt két segélykérés is érkezett, ekkor a csendőrök közvetlen beavatkozására is szükség volt.
Több tanévnyitó istentisztelettel kezdte meg az új iskolai évet a Marosvásárhelyi Református Kollégium, amelynek elemi osztályai a 2024-2025-ös tanévtől a Horea utcai új épületben tanulnak.
szóljon hozzá!