Hosszú „vajúdás” után lassan benépesülnek a háromszéki ipari parkok

„Ez egy sikertörténet lesz, csak türelmesnek kell lennünk. Biztos vagyok benne, hogy három-négy év múlva az lesz a gond, hogy a jelentkezőknek nem tudunk már helyet biztosítani” – mondta a polgármester. Felidézte, hogy a területet 2007-ben vásárolta meg az önkormányzat, a központi fejlesztési régióban Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önkormányzatai állítottak össze olyan pályázatot, hogy a szennyezett környezetet átalakítva ipari infrastruktúrát hozzanak létre. Három évvel ezelőtt a bürokratikus vesződségek után a terület felére szerezték meg az ipari park minősítést, tavaly decemberben a teljes 28,7 hektárra megkapták.

Megvalósulnak tehát a kitűzött célok, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, a cégek versenyezzenek a munkaerőért, ezáltal növekedjenek a bérek

– mutatott rá Antal Árpád, hozzátéve, hogy a városból is kiköltözhetnek a már működő ipari létesítmények.

Jelenleg az irodaházban a 29 irodából 28-at kiadtak bérbe, a cégek beköltözése folyamatban van, 108 ember fog ott dolgozni –ismertette Miklós Zoltán, az ipari park vezetője. Eddig 4,3 hektárt adtak haszonbérbe négy cégnek, marhavágóhíd és csomagolóüzem, egy kisebb bútorgyár, és mezőgazdasági jellegű tevékenységet végző cég épít csarnokokat, ugyanakkor szintén itt alakítja ki a munkapontját az önkormányzat útépítő cége.

Székelyföld eddigi legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósul meg

Tizenegy millió eurós befektetéssel, várhatóan 2020-ra épül meg a sepsiszentgyörgyi ipari parkban a legnagyobb székelyföldi élelmiszeripari beruházás: egy marhavágóhíd és egy csomagolóüzem. A tálcákba csomagolt húst a nagy üzletláncoknak adják majd tovább.

Ha megépülnek a gyárak, csarnokok, ez a négy cég összesen 165 munkahelyet biztosít majd

– tudtuk meg.

Újabb négy hektár bérbeadására másik négy vállalkozással zajlanak a tárgyalások. Miklós Zoltán úgy véli, év végéig lefedik az ipari park területének 40 százalékát. Arra is kitért, hogy az elmúlt hónapokban az ipari park 1,2 millió lej jövedelmet hozott a városnak, a bérleti díjakból, és a területén levő lerobbant istállók eladásával. Az igazgató újságírói kérdésre kifejtette, a szomszédos Brassó megyében valóban több ipari park működik, de fel tudják ezekkel venni a versenyt, mert jó körülményeket biztosítanak, és minden befektetőt „kézen fognak”, segítik az ügyintézésben, a különböző engedélyek kiváltásában. A terület négyzetméterenkénti éves haszonbére 1,5 euró, de legtöbb 60 százalékos kedvezményt nyújtanak a létrehozott állások, az alkalmazottaknak ígért bérek, a befektetés típusa függvényében.

Kézdivásárhelyen két ipari park is létesült Európai Uniós támogatással, ezeket már 2016-ban átadták, de csak tavaly kapták meg a minősítést. Az egykori fakitermelő vállalat (IFET) helyén létesült ipari parkban négy, infrastruktúrával ellátott termelőcsarnok van, a szentkatolnai út mellett, az egykori ülepítő állomás helyén két ipari csarnokot építettek. Ezeket ugyan bérbe adták, de tevékenységet még csak két vállalkozás folytat.

Bokor Tibor polgármester elmondta, nincs megelégedve azzal, hogy milyen ütemben népesülnek be az ipari parkok, annál is inkább, mert a pályázati vállalásban benne van, hogy új munkahelyek kell létesüljenek, ellenkező esetben a finanszírozás egy részét vissza kell fizesse az önkormányzat. Hozzátette, az időhúzás hátterében az áll, hogy a potenciális vállalkozók pályáztak, ezek elbírálására vártak, hogy elindítsák a tevékenységet. Azt is elmondta, hogy

most már vannak biztató jelek, ugyanis négy új cég kérte, hogy betelepedhessen az ipari parkokba.

Kézdivásárhelyen a kis- és közepes vállalkozásoknak van jövője, amelyek húsz-harminc alkalmazottat foglalkoztatnak, a térségben nagy a munkaerőhiány, ezért egy nagyvállalat nehezen tudna több száz munkavállalót toborozni – mondta a polgármester.