
Fotó: Henning János
Az év végéig haszonbérbe adják a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szépmezőn létesült ipari park területének mintegy 40 százalékát. Antal Árpád polgármester szerint az évek során sokan kételkedve fogadták a létesítményt, kidobott pénznek, értelmetlennek projekteknek tartották, ám minderre most rácáfol, hogy „beindul az élet” a területen.
2019. március 07., 09:112019. március 07., 09:11
„Ez egy sikertörténet lesz, csak türelmesnek kell lennünk. Biztos vagyok benne, hogy három-négy év múlva az lesz a gond, hogy a jelentkezőknek nem tudunk már helyet biztosítani” – mondta a polgármester. Felidézte, hogy a területet 2007-ben vásárolta meg az önkormányzat, a központi fejlesztési régióban Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely önkormányzatai állítottak össze olyan pályázatot, hogy a szennyezett környezetet átalakítva ipari infrastruktúrát hozzanak létre. Három évvel ezelőtt a bürokratikus vesződségek után a terület felére szerezték meg az ipari park minősítést, tavaly decemberben a teljes 28,7 hektárra megkapták.
– mutatott rá Antal Árpád, hozzátéve, hogy a városból is kiköltözhetnek a már működő ipari létesítmények.
Jelenleg az irodaházban a 29 irodából 28-at kiadtak bérbe, a cégek beköltözése folyamatban van, 108 ember fog ott dolgozni –ismertette Miklós Zoltán, az ipari park vezetője. Eddig 4,3 hektárt adtak haszonbérbe négy cégnek, marhavágóhíd és csomagolóüzem, egy kisebb bútorgyár, és mezőgazdasági jellegű tevékenységet végző cég épít csarnokokat, ugyanakkor szintén itt alakítja ki a munkapontját az önkormányzat útépítő cége.

Tizenegy millió eurós befektetéssel, várhatóan 2020-ra épül meg a sepsiszentgyörgyi ipari parkban a legnagyobb székelyföldi élelmiszeripari beruházás: egy marhavágóhíd és egy csomagolóüzem. A tálcákba csomagolt húst a nagy üzletláncoknak adják majd tovább.
– tudtuk meg.
Újabb négy hektár bérbeadására másik négy vállalkozással zajlanak a tárgyalások. Miklós Zoltán úgy véli, év végéig lefedik az ipari park területének 40 százalékát. Arra is kitért, hogy az elmúlt hónapokban az ipari park 1,2 millió lej jövedelmet hozott a városnak, a bérleti díjakból, és a területén levő lerobbant istállók eladásával. Az igazgató újságírói kérdésre kifejtette, a szomszédos Brassó megyében valóban több ipari park működik, de fel tudják ezekkel venni a versenyt, mert jó körülményeket biztosítanak, és minden befektetőt „kézen fognak”, segítik az ügyintézésben, a különböző engedélyek kiváltásában. A terület négyzetméterenkénti éves haszonbére 1,5 euró, de legtöbb 60 százalékos kedvezményt nyújtanak a létrehozott állások, az alkalmazottaknak ígért bérek, a befektetés típusa függvényében.
Kézdivásárhelyen két ipari park is létesült Európai Uniós támogatással, ezeket már 2016-ban átadták, de csak tavaly kapták meg a minősítést. Az egykori fakitermelő vállalat (IFET) helyén létesült ipari parkban négy, infrastruktúrával ellátott termelőcsarnok van, a szentkatolnai út mellett, az egykori ülepítő állomás helyén két ipari csarnokot építettek. Ezeket ugyan bérbe adták, de tevékenységet még csak két vállalkozás folytat.
Bokor Tibor polgármester elmondta, nincs megelégedve azzal, hogy milyen ütemben népesülnek be az ipari parkok, annál is inkább, mert a pályázati vállalásban benne van, hogy új munkahelyek kell létesüljenek, ellenkező esetben a finanszírozás egy részét vissza kell fizesse az önkormányzat. Hozzátette, az időhúzás hátterében az áll, hogy a potenciális vállalkozók pályáztak, ezek elbírálására vártak, hogy elindítsák a tevékenységet. Azt is elmondta, hogy
Kézdivásárhelyen a kis- és közepes vállalkozásoknak van jövője, amelyek húsz-harminc alkalmazottat foglalkoztatnak, a térségben nagy a munkaerőhiány, ezért egy nagyvállalat nehezen tudna több száz munkavállalót toborozni – mondta a polgármester.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Nem csupán az utakon vált nehézkessé a közlekedés a kedd esti havazást követően: a vasúti közlekedésben is fennakadásokat okoztak a hóviharok, szerda reggel mintegy harminc vonatjáratot töröltek az országban.
Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Több mint 220 hóekével dolgoznak az országutak takarításán Hargita, Kovászna és Brassó megyében – közli a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP).
Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, hogy a koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról, és egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) szerda reggeli összegzése szerint 21 megye 102 településén és Bukarestben okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában, és 205 településen több mint 166 ezer fogyasztó maradt áramszolgáltatás nélkül.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány is szerepel az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén.
Havazásra figyelmeztető vörös jelzésű riasztást adtak ki Bukarestre és Ilfov megyére szerdán reggel. A rendkívüli hóhelyzet miatt leállították forgalmat az A7-es autópálya egy szakaszán.
szóljon hozzá!