Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

18:18

Aggályokat vet fel az ifjúsági főváros program finanszírozásáról aláírt egyezség Gyergyószentmiklóson

17:50

Varsóban bizonyítana Toró Ákos: dominálni szeretném a mezőnyömet

17:43

Szakrális Maraton a Mária-úton

17:40

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Gazdát cserélt a csíkszeredai bevásárlóközpont

A házban lőtték ki az anyamedvét, bocsait Hargita megyébe hoznák – videóval

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Hét év után újra teljes pompájában fogadja híveit a madéfalvi templom

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

Székelyföld eddigi legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósul meg

Fotó: Bíró Blanka

Tizenegy millió eurós befektetéssel, várhatóan 2020-ra épül meg a sepsiszentgyörgyi ipari parkban a legnagyobb székelyföldi élelmiszeripari beruházás: egy marhavágóhíd és egy csomagolóüzem. A tálcákba csomagolt húst a nagy üzletláncoknak adják majd tovább. Roy Chowdhury Gergely és Gyergyai Botond befektetők kedden írták alá a szerződést az ipari park igazgatójával, Miklós Zoltánnal.

Bíró Blanka

2019. március 05., 18:002019. március 05., 18:00

2019. március 05., 20:412019. március 05., 20:41

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Roy Chowdhury Gergely elmondta, Románia húspiaca jelenleg az élőállatexportra van berendezkedve, a kis és közepes gazdák 300 kilogrammosra nevelik a borjakat, az élő állatot adják el külföldre, ott hizlalják tovább, csomagolják, és visszahozzák a húst az országba.

Jelenleg a Romániában felhasznált marhahús 80 százalékát külföldről importálják,

de a sertéshús esetében sem sokkal jobb a helyzet, ott 60 százalékos az import.

Ezen szeretnének változtatni, hazai felvásárlópiacot biztosítva a felhizlalt marháknak. A vállalkozó elmondta, terveik szerint az üzem 200 kilométeres körzetében tevékenykedő gazdáktól vásárolnák fel az állatokat, kiszámítható, versenyképes piacot biztosítva számukra. Az üzem kapacitása 8 órás műszak alatt száz állat feldolgozását, és 40 tonna hús csomagolását teszi lehetővé.

Az üzem romániai piacra termel majd, a tálcákba csomagolt húst a nagy üzletláncoknak adják tovább.

Gyergyai Botond kérdésünkre kifejtette, jelenleg a hízott marhának nincs piaca Romániában, ezért kénytelenek eladni a gazdák kisebb súlyban a borjakat külföldre, ám ha felhizlalják, magasabb hozzáadott értékkel tudnak túladni rajta. A befektetők arra is kitértek, hogy mivel az utóbbi években jelentősen csökkent a hús és a tej felvásárlási ára, a gazdák elveszíthetik a motivációt, így veszélybe kerül a családi gazdaságok jövője. Abban bíznak, hogy

ha a fiatalok látják, hogy az állattenyésztésnek van versenyképes piaca, jó megélhetést biztosít a családoknak, akkor többen választják ezt a tevékenységet.

Az építkezést áprilisban kezdik el, várhatóan 2020 nyarára készül el az üzem. Indulásakor mintegy 60 munkahelyet biztosítanak, számításaik szerint a befektetés 10–12 év alatt térül meg.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, a romániai külkereskedelmi deficitből is látszik, hogy az országban keveset termelnek, sokat importálnak, ez az üzem is fordíthat ezen. Hozzátette, a befektető a magyar állam gazdaságfejlesztési programjának is várományosa, abban bíznak, hogy a gazdák is pályáznak majd, kiépül a teljes lánc az állattenyésztéstől a feldolgozásig.

„Fontos, hogy kiszámítható legyen a folyamat, ha a gazdák nem kényszerülnek rá, hogy olcsón eladják az állataikat, vonzóvá válhat a mezőgazdaság. A székelyföldi emberek több mint fele falvakon él, az üzem megépítése az integrált vidékfejlesztési stratégia része: már működik a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem agrárszaka Sepsiszentgyörgyön, további mezőgazdasági parkok is létesülnek” – részletezte Antal Árpád.