Székelyföld eddigi legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósul meg

Az eseményt követő sajtótájékoztatón Roy Chowdhury Gergely elmondta, Románia húspiaca jelenleg az élőállatexportra van berendezkedve, a kis és közepes gazdák 300 kilogrammosra nevelik a borjakat, az élő állatot adják el külföldre, ott hizlalják tovább, csomagolják, és visszahozzák a húst az országba.

Jelenleg a Romániában felhasznált marhahús 80 százalékát külföldről importálják,

de a sertéshús esetében sem sokkal jobb a helyzet, ott 60 százalékos az import.

Ezen szeretnének változtatni, hazai felvásárlópiacot biztosítva a felhizlalt marháknak. A vállalkozó elmondta, terveik szerint az üzem 200 kilométeres körzetében tevékenykedő gazdáktól vásárolnák fel az állatokat, kiszámítható, versenyképes piacot biztosítva számukra. Az üzem kapacitása 8 órás műszak alatt száz állat feldolgozását, és 40 tonna hús csomagolását teszi lehetővé.

Az üzem romániai piacra termel majd, a tálcákba csomagolt húst a nagy üzletláncoknak adják tovább.

Gyergyai Botond kérdésünkre kifejtette, jelenleg a hízott marhának nincs piaca Romániában, ezért kénytelenek eladni a gazdák kisebb súlyban a borjakat külföldre, ám ha felhizlalják, magasabb hozzáadott értékkel tudnak túladni rajta. A befektetők arra is kitértek, hogy mivel az utóbbi években jelentősen csökkent a hús és a tej felvásárlási ára, a gazdák elveszíthetik a motivációt, így veszélybe kerül a családi gazdaságok jövője. Abban bíznak, hogy

ha a fiatalok látják, hogy az állattenyésztésnek van versenyképes piaca, jó megélhetést biztosít a családoknak, akkor többen választják ezt a tevékenységet.

Az építkezést áprilisban kezdik el, várhatóan 2020 nyarára készül el az üzem. Indulásakor mintegy 60 munkahelyet biztosítanak, számításaik szerint a befektetés 10–12 év alatt térül meg.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, a romániai külkereskedelmi deficitből is látszik, hogy az országban keveset termelnek, sokat importálnak, ez az üzem is fordíthat ezen. Hozzátette, a befektető a magyar állam gazdaságfejlesztési programjának is várományosa, abban bíznak, hogy a gazdák is pályáznak majd, kiépül a teljes lánc az állattenyésztéstől a feldolgozásig.

„Fontos, hogy kiszámítható legyen a folyamat, ha a gazdák nem kényszerülnek rá, hogy olcsón eladják az állataikat, vonzóvá válhat a mezőgazdaság. A székelyföldi emberek több mint fele falvakon él, az üzem megépítése az integrált vidékfejlesztési stratégia része: már működik a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem agrárszaka Sepsiszentgyörgyön, további mezőgazdasági parkok is létesülnek” – részletezte Antal Árpád.