Hosszabb tanévet pedzeget a miniszter, de mit szólnak az érintettek?

A szaktárca vezetője azt mondta, a rövidebb nyári szünet és a hosszabb tanítási időszak témájáról egyeztetni készül a tanári, a tanulói és a szülői szervezetekkel, az egyeztetéseken pedig érvként fogja felhozni más országok példáját, amelyek oktatási rendszere rendkívül eredményes. Korábban már nyilatkozta a miniszter, hogy a romániai 34 hetes tanév az egyik legrövidebb Európában: egy 12 éves ciklusban számolva egy németországi diák két és fél évvel többet tanul, mint romániai társai. Jelenleg

– nyilatkozta a szaktárca vezetője.

Felháborodott diákok

Felháborodást keltett a diákokban a miniszter javaslata – ismerte el a Maros Megyei Magyar Diáktanács elnöke, Szabó Szabolcs. Úgy véli, a diákok csak kapkodják a fejüket, annyi minden változik az utóbbi időben, pedig

Hozzátette, igazából nem is tudják komolyan venni a miniszter javaslatát addig, amíg azt sem tudják például, hogy idén meddig járnak iskolába a végzősök, vagy a vakációk hossza is állandóan változik, kényszervakációkat iktatnak be, majd a téli szünetből vágnak le pótlás címén, hogy az ösztöndíjak jegyhatárának megemeléséről már ne is beszéljenek.

„Azt gondoljuk, hogy nem arra van szükségünk, hogy még többet üljünk az iskolapadokban. Nem tartjuk jó ötletnek, hogy a nyári szünidőt ennyire megrövidítsék, amikor most is sokszor reggeltől estig ülünk az iskolában. Mindezek helyett az oktatási rendszer megreformálására lenne szükség, hogy megtanítsák gondolkodni a diákokat, és – ahogy nyugati oktatási rendszerekben is – a diákok erősségeit fejlesszék, ne a tananyagot sulykolják mindenkibe” – fogalmazott a diákvezető, aki azt is fájlalja, hogy az ilyen kijelentések előtt nem egyeztetnek az érintettekkel, vagyis a tanulókkal és a pedagógusokkal.

Túl sok az elmélet

Hozzászoktak már a három hónapos nyári szünidőhöz az érintettek – véli egyrészt a javaslatról Körtesi Sándor, a marosvásárhelyi 7-es számú Általános Iskola igazgatója, de úgy véli, nem csak ez bonyolítja a kérdést. „Igaz, hogy külföldön tényleg hosszabb a tanév és kevesebb a vakáció, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy általában nincs ennyire teletömve elmélettel. Nálunk,

Az lenne kívánatos, ha sikerülne áttérni egy gyakorlatiasabb oktatásra, ami tényleg nem a minél több elméleti tananyagra, hanem a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt” – vélekedett az igazgató.

Hozzátette, bár sokan éppen azt szokták a pedagógusok szemére vetni, hogy jóval több szabadságuk van, mint amennyi más szakmában dolgozóknak, az nem épp úgy van.

Amíg a végzősöket, vizsgázókat elengedik, július közepe lesz, s augusztus végén vissza is térnek az iskolákba a tanárok, hogy felkészüljenek az oktatásra, tantermet rendezzenek stb. De vakációban is vállalnak iskolai szolgálatot, vannak nyári gyakorlatok.

„Annyi szabadnapjuk van a tanároknak, amennyit a munka törvénykönyve előír, mivel több vakációs nap van, mint szabadnap, ezért választanak a pedagógusok, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. Van, aki inkább a húsvéti vakációt áldozza fel, akkor teljesít iskolai szolgálatot, van, aki a téli vakációjából vág le inkább, hogy nyáron többet tudjon szabad lenni, ez tanártól függ” – magyarázta az iskolaigazgató, aki szerint ennek ellenére nem tartja jó ötletnek senki a rövidebb nyári szünidőt.

Jogos a szülők félelme

„Mindenki elismeri és hangosan kimondja, hogy a gyerekek mennyire le vannak terhelve, de senki nem tesz semmit. Inkább meghosszabbítjuk a tanévet. Hatalmas a tananyag, azon kellene módosítani, nem a tanévet kinyújtani. Jogos a szülők félelme, akik azt látják, hogy a hétköznapokban mennyit kínlódnak a gyerekek, nincsen gyerekkoruk, nincsen fiatalságuk, és

– vélekedett Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki szerint ha nem látnak reális esélyt a tananyag módosítására, akkor logikus, hogy félnek és elutasítják a hasonló javaslatokat. Úgy látja, akkor lenne értelme egy ilyen javaslatnak, ha például arról lehetne beszélni, hogy ha meghosszabbítjuk a tanévet, akkor a heti óraszámot kötelezően lecsökkentjük és évi lebontásban ugyanannyi marad.

„De erre nincs hajlandóság, legalábbis erről nem beszél senki. Ahogy arról sem beszél a miniszter, hogy a kalendáriumot hogyan módosítaná, vagy hogy mi lesz a szakvizsgázókkal. Nem működik ez, hogy január elején kijelenti, hogy szeptembertől másként lesz. Ez

– fogalmazott a szülők képviselője.

Úgy véli, a szülők véleménye megoszlik a tanév meghosszabbítása kapcsán, ugyanis a városi szülők sokszor nehezen boldogulnak a kisebb gyerekekkel a hosszú nyári vakáció alatt, a vidéki szülők viszont többnyire könnyebben. Ebből a tekintetből is meg kell vizsgálni a helyzetet, de ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy

Rengeteg szemszögből kellene vizsgálni a helyzetet – véli a Magyar Szülők Szövetségének elnöke, aki úgy érzi, a szaktárca vezetője ezúttal is egy légből kapott kijelentést tett, amely mögött nincs semmiféle egyeztetés az érintettekkel, vagy bármiféle elgondolás, mögöttes tartalom.

Amúgy nem Romániában a legrövidebb a tanév Európában. Leghosszabb Dániában, Olaszországban és Albániában, ahol 200 napos egy tanév, és a legrövidebb Franciaországban, ahol körülbelül 150–160 napos, és Belgiumban is 160 napnál kevesebbet járnak iskolába. Romániában 170 napos az iskolai tanév.