
Dolgozni fognak. Két hétig még biztosan... Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Két héttel elhalasztották a hétfőre meghirdetett általános sztrájkot a helyi közigazgatásban dolgozók, esélyt adva a kormánynak, hogy ez idő alatt teljesítse követeléseiket – jelentette be vasárnap a Columna-SCOR szakszervezeti szövetség.
2024. február 04., 19:162024. február 04., 19:16
2024. február 05., 08:552024. február 05., 08:55
A helyi önkormányzatok alkalmazottai határozatlan időre szóló általános sztrájkba léptek volna hétfőn, miután szerdán, január 31-én figyelmeztető sztrájkot tartottak. A tiltakozást azután napolták el, hogy egy szavazás során kiderült:
A szakszervezeti szövetség vezetése ennek nyomán úgy döntött: két hét „fegyverszünetet” hirdet, esélyt adva arra, hogy a kabinet megtalálja a megoldást követeléseikre – írja az MTI.

Hétfőtől meghatározatlan ideig általános munkabeszüntetést hirdetnek országszerte a helyi közigazgatási alkalmazottak. Azért fognak tiltakozni, mert a kormány nem alkalmazza maradéktalanul a közalkalmazotti bértörvényt az ágazatban.
Azt kérik, hogy a kormány alkalmazza maradéktalanul a közalkalmazotti bértörvényt az ágazatban, és
A szakszervezeti szövetség emlékeztetett: Bukarest immár ötödik éve befagyasztotta a helyi közigazgatásban dolgozók bérének alapját adó alpolgármesteri fizetéseket, így az ő juttatásuk sem növekedhetett. Azt is kérik, hogy a kormány juttasson több pénzt a szerintük alulfinanszírozott helyi közigazgatásnak.
Lucian Puiu szakszervezeti szövetségi elnök korábban közölte: a sztrájkban több mint 800 község 11 ezer önkormányzati alkalmazottja venne részt, és a városi polgármesteri hivatalok dolgozóinak a szolidaritására is számítanak.
A szakszervezeti szövetség képviselői a héten tárgyalásokat folytattak a kormánnyal, de ezek nem vezettek eredményre. Most közölték: azt várják a pénzügyi, munkaügyi és fejlesztési tárca döntéshozóitól, hogy a következő két hétben találjanak megoldást követeléseikre.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!