
Diamantstein Zsuzsa mesélt az általa átélt borzalmakról
Fotó: Haáz Vince
Az auschwitzi láger 75 évvel ezelőtti felszabadításáról emlékeztek meg Marosvásárhelyen, a zsidó hitközség imatermében. Az eseményen két túlélő is jelen volt, akik megosztották emlékeiket az egybegyűltekkel.
2020. január 28., 17:582020. január 28., 17:58
Marosvásárhelyen még öt túlélője van a holokausztnak, közülük ketten vettek részt a megemlékezésen és beszéltek azokról a borzalmakról, amelyeket túléltek.
A túlélő szerint a megpróbáltatások ellenére is kegyes volt hozzá a sors.
Fotó: Haáz Vince
Zsuzsa néni azt emelte ki mondandójában, hogy nem annyira a fizikai fájdalmat volt nehéz elviselni, sokkal inkább azt, ahogyan emberi méltóságukat tiporták sárba.
– fogalmazott. Majd elmondta, hogy édesanyja 47, apja 56, nagyapja pedig 76 éves volt, amikor elveszítette őket. Beszélt a „mosdókról”, ahova „zuhanyozni” vitték az időseket és a gyerekeket, a munkakörülményekről, amelyek közt a fiatal felnőtteket dolgoztatták, valamint az éhezésről, fázásról, megaláztatásokról.
A zsidó hitközség imatermében emlékeztek
Fotó: Haáz Vince
Majd megjegyezte, hogy hozzá kegyes volt a sors, mert mindent túlélt és hazatérhetett. Igaz, reménye, hogy itthon újból találkozhat családtagjaival, nem vált valóra, de
Fiatalok és idősebbek hallgatták a 75 évvel ezelőtti eseményekről szóló beszámolókat.
Fotó: Haáz Vince
A láger, ahova Karpelesz Leopold – „Rudi bácsi”, ahogy szólítják – alig 19 évesen került egy Krakkó melletti településre, ahol előzőleg cigányláger volt, amelynek lakóit meggyilkolták, mielőtt a kelet-európai zsidókat odaszállították volna. Azt is elmondta, hogy
A sok borzalom ellenére azonban egy percig sem veszítette el a reményt, hogy egyszer hazatérhet – mesélte Karpelesz Leopold.
Karpelesz Ferenc végig hitt a hazatérésben
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyről és a környező falvakból, valamint Szászrégenből, Székelyudvarhelyről, Parajdról, Szovátáról 1944. május 2. és június 6. között szállították a téglagyári gettóba a zsidó lakosokat, körülbelül 7500 embert, akik közül csupán mintegy 1500-an tértek haza.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!