
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
Egykor nemesi családok otthona volt, ma mondhatni, a pusztulás vár a magyarózdi Radák-Pekri kastélyra, amelyet egy csapat marosludasi diák „fogadott örökbe” az Örökségünk őrei vetélkedőn. A kései reneszánsz jegyében épült műemléképület gazdája ma a Bonus Pastor Alapítvány, így esik meg, hogy nem csak adnak a gyerekek a kastélynak, de „kapnak” is, az örökségvédelem néha ugyanis átvált drogprevencióba.
2022. december 01., 20:042022. december 01., 20:04
A marosludasi 1-es számú Technológiai Szakközépiskola diákjai is jelentkeztek az Örökségünk őrei – Fogadj örökbe egy műemléket! országos verseny idei évadára. Az RMDSZ szórvány cselekvési terve részeként elindított, már szerte Erdélyben működő mozgalom az utóbbi évek legsikeresebb, ifjúságnak szóló örökségvédelmi kezdeményezése.
A marosludasi diákok az iskolájuktól 16 kilométerre fekvő magyarózdi Radák- Pekri kastélyt vették „védelmükbe”, egy hat fős diákcsapatra és egy vezető tanárra hárul az a feladat, hogy a közelségében található műemlék komplexus helyzetére és állapotára felhívja a figyelmet. A kastély megmentésének folyamata már elkezdődött – mondja a Székelyhonnak Szente István történelemtanár, a csapat irányító tanára –,
Bár a tetőszerkezet megújult, a magyarózdi kastély állapota tovább romlik
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
A tetőzet 50-60 százalékban hiányzott az épületről. A legnagyobb kárt az egykor stukkó díszítéssel borított emeleti fafödém elkorhadása és a vakolat alatti falfestmények eltűnése jelenti. Elpusztultak az emeleti termek barokk és klasszicista festett mennyezetei is, megroggyantak a földszinti boltozatok, tovább nyíltak a falak repedései.
A felújítást főleg külföldi támogatásokból fedezték, de messze még a vég, miközben a felújított tetőszerkezettel sem oldódott meg teljesen az épület romlásának megállítása: mind a külső, mind a belső falszerkezetek teljes méretű restaurálásra szorulnak, amit az alapítvány és a helyi közösség önerőből nem tud megvalósítani. Ezért
– mesélte Szente István. Hozzátette, a Bonus Pastor Alapítvány az épületegyüttes felújított magtárában hozta létre Terápiás Otthonát, amely a káros szenvedélybetegek számára nyújt menedéket és gyógyulási lehetőséget.
Kulturális műsorral csalogatták a falubeliket a magyarózdi kastélyba
Fotó: Bágy Levente
Ezt a kastélyt fogadták örökbe a marosludasi diákok, akik több programmal igyekeznek fél éven át kicsit felhívni a figyelmet az épületre:
Hogy miért pont versdélutánt? Különleges adalék, hogy közel 400 éve itt élt Petrőczy Kata Szidónia, az első számontartott magyar költőnő, és Horváth István költő meg Magyarózdon született, így ennek a két költőnek a verseiből állítottak össze egy előadást, ahol
A résztvevőket fánkkal és forró teával kínálták, mágneseket árultak, a szerzett összeget pedig az alapítványnak adományozták.
Fotó: Radák-Pekri kastély őrei
A kulturális délután után legközelebb a többi diáktársának mutatja be a kastélyt a Radák-Pekri csapat, egy 60 fős diákcsoporttal látogatják meg a kastélyt ismerkedés céljából, és ha már ott vannak,
Szente Istvántól megtudtuk, hogy tavaszig még számos programmal készülnek, ha kicsit jobb idő lesz, bicikli- és gombásztúrát is szerveznek majd a kastélyhoz, és igyekeznek majd a diákok szponzort, befektetőt is keresni, aki látna lehetőséget a késő reneszánsz-kori kastély megmentésében.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!