Gyergyószentmiklós a 20. század elején
Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum
Olyan téma kerül terítékre február 6-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeumban, amely méltán tarthat számot a történelmünk iránt fogékonyságot mutatók érdeklődésére. Az Impériumváltás Gyergyóban című kötetet mutatják be a helyi olvasóközönségnek.
2025. február 06., 08:192025. február 06., 08:19
Garda Dezső történész 672 oldalas, hiánypótló kötete 2021-ben jelent meg Gyergyószentmiklóson, teljes címe: Székelyföld az 1918. év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban. Ezzel együtt nemcsak a Gyergyói-medence vonatkozásában tartalmaz hasznos és tanulságos ismereteket. Sepsiszentgyörgyi bemutatóján a szerzővel Boér Hunor könyvtáros, muzeológus beszélget a Székely Nemzeti Múzeumban 18 órától.
A gazdag szakirodalom mellett az egyházközségek levéltáraiban fellelt adatokra és korabeli sajtóanyagra is támaszkodó történész aprólékos részletességgel taglalja, mi várt a (gyergyói) székelységre azt követően, hogy 1918 novemberében a román királyi csapatok ismét átlépték a Kárpátok vonalát – abban az évtizedben immár másodszor, miután az 1916. évi, végül csúfos meneküléssel végződő betörésükkor már érzékeltették, mire lehet tőlük számítani.
Gyergyóditró 1916-ban
Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum
Utóbbiak törték meg Gyergyószentmiklóson a nemzetőrök ellenállását is 1918. november 22–25. között, amikor a közszékelység nem akarta elszállásolni-élelmezni az „Antant-erőkként” érkező román alakulatokat.
A gyergyótölgyesi határ az első világháború előtt
Fotó: Korabeli képeslap
Kevesen tudják: 1918. november 24-én – számolva az ország belebegtetett szétesésével –
Nem rajtuk, hanem a háború és a spanyolhátra kiváltotta, a frontról vörös eszméktől megfertőzötten hazatérő katonák által tovább fokozott közhangulat-romlásnak, de leginkább a vezetésre teljesen alkalmatlan, bűnös tétlenségben álmodozó Károlyi-kormánynak „köszönhető”, hogy végül nem sikerült elkerülni Trianont, amely aztán egy csapásra szertefoszlatta a székelyek reményeit.
A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)
Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)
Pedig jó szervezéssel, illetve az ellenségnek behódoló politikai elit kiiktatásával
mint ahogy később az akkor már 10 ezer fős Székely Hadosztály is meg tudta volna védeni Kolozsvárt – véli Garda Dezső. Annál is inkább, mert az idő tájt mintegy 60–80 ezer, részben fegyvert is bíró katona, polgárőr, nemzetőr tartózkodott Székelyföldön. De mivel nem kergették ki, hát jöttek,
A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)
Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)
A történtek böjtjét 1919 és 1921 között szenvedte el a megszállt, majd Romániához csatolt magyarság. A könyv második része ezt a szenvedéssorozatot mutatja be. Teljes terjedelmében közli a román kormányzattal együttműködő magyar politikusokat határozottan elítélő, a magyarság megtartó erejét az egyházakban látó Endes Miklós gróf Bethlen István miniszterelnök számára készített helyzetértékelő jelentését is, és
Miként nézte tétlenül a székelyföldi politikai elit az 1918-as megszállást? Miért nem vállalta az ellenállást az itthon tartózkodó nemzetőrökre támaszkodva? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazott?
– többek között ezeket a kérdéseket boncolgatja Garda Dezső, és talán már a kötet csütörtökön 18 órától esedékes bemutatóján választ kaphatunk rájuk.
Garda Dezső (sz. Kolozsvár, 1948. augusztus 26.) tanár, szociográfus, történész, politikus (1996 és 2008 között parlamenti képviselő volt Bukarestben) több mint harminc könyv szerzője. A gyergyói magyarság megmaradása, múltjának feltárása érdekében végzett magas színvonalú munkájáért és tudománynépszerűsítő tevékenységéért 2016-ban Székelyföld-díjjal tüntették ki, 2018-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára címmel, 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el érdemeit. A csütörtökön bemutatandó könyv megírásához szükséges forrásanyagot 2017-től kezdte gyűjteni, sokat kutatott a Magyar Nemzeti Levéltárban, valamint a Román Nemzeti Levéltár Csíkszeredai fiókintézményében is.
Tizenegy megyére adott ki kiadós csapadékra vonatkozó másodfokú figyelmeztetést csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az USR államfőjelöltje korlátozná az elnökválasztási kampányban a TikTok-hozzáférést, a miniszterelnök szerint ez ostobaság. De mit gondol az olvasó?
Marcel Ciolacu miniszterelnök azt nyilatkozta szerdán este az Antena 3 tévécsatornának, hogy a következő időszakban hetente értékelik ki a miniszterek munkáját, és minden kétséget kizáróan kormányátalakítás lesz.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt csütörtök kora reggel Arad megyében. Két teherautó ütközött össze, az egyik ki is gyulladt.
Közzétette az oktatásügyi minisztérium az előkészítő osztályokba való beiratkozás ütemezését: március 31-től jelentkezhetnek a szülők az iskolák titkárságain a beiratkozási dossziék (kérelmek) leadására.
Március 31-e és április 4-e között szállítja el a hulladékgazdálkodási vállalat a tavaszi zöld hulladékot a székelyudvarhelyi háztartásokból – olvasható a polgármesteri hivatal közleményében.
Az enyhe tél kedvez a természetben élő parazitáknak, amelyek a tavasz érkeztével – sőt még azelőtt is – egyre inkább szaporodnak és megbetegítik a házikedvenceket. A megelőzés egyre fontosabb.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyeztek szerdán egy drogkereskedőt, akit tetten értek, miközben 200 gramm kábítószert (3-CMC-t) próbált eladni – tájékoztatta a Szatmár megyei rendőrség az Agerpres hírügynökséget.
Tűz ütött ki Alsóbölkényben egy lakóházban szerda délután, ahová a Maros megyei tűzoltók szászrégeni alakulata sietett ki két esetkocsival és egy elsősegélynyújtó-egységgel.
A volt UCECOM épületének hasznosításáról, területcseréről, a helyi pályázatok összegéről, valamint a Küküllő utca felújítási terveiről is döntöttek Székelyudvarhelyen a szerdai önkormányzati ülésen. Az egyik RMDSZ-es tanácsos túlszerepelte magát.
szóljon hozzá!