Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:52

Nem lesz ott a Szent Korona az eskütételnél az ülésteremben

07:56

Vihar okozott kárt az autójában? Máris mondjuk, hogy mi a teendő

22:52

Tragédia Erdőszentgyörgynél: hosszú perceken át küzdöttek a motoros életéért, de nem sikerült megmenteni

22:47

Egy lépéssel közelebb a bajnoki címhez a Craiova

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, a nemzeti oldal újjászervezésén fog dolgozni

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

Tánczos Barna megkapta a mezőgazdasági, Cseke Attila pedig az egészségügyi minisztérumot

Független székely államot akartak létrehozni a gyergyóiak az impériumváltás idején

Gyergyószentmiklós a 20. század elején

Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum

Olyan téma kerül terítékre február 6-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeumban, amely méltán tarthat számot a történelmünk iránt fogékonyságot mutatók érdeklődésére. Az Impériumváltás Gyergyóban című kötetet mutatják be a helyi olvasóközönségnek.

Kocsis Károly

2025. február 06., 08:192025. február 06., 08:19

Garda Dezső történész 672 oldalas, hiánypótló kötete 2021-ben jelent meg Gyergyószentmiklóson, teljes címe: Székelyföld az 1918. év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban. Ezzel együtt nemcsak a Gyergyói-medence vonatkozásában tartalmaz hasznos és tanulságos ismereteket. Sepsiszentgyörgyi bemutatóján a szerzővel Boér Hunor könyvtáros, muzeológus beszélget a Székely Nemzeti Múzeumban 18 órától.

A gazdag szakirodalom mellett az egyházközségek levéltáraiban fellelt adatokra és korabeli sajtóanyagra is támaszkodó történész aprólékos részletességgel taglalja, mi várt a (gyergyói) székelységre azt követően, hogy 1918 novemberében a román királyi csapatok ismét átlépték a Kárpátok vonalát – abban az évtizedben immár másodszor, miután az 1916. évi, végül csúfos meneküléssel végződő betörésükkor már érzékeltették, mire lehet tőlük számítani.

Gyergyóditró 1916-ban

Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum

A kifosztottság, az általános elszegényedés miatti elkeseredettség, a segélyezési ígéretek elmaradása, illetve az a feltételezés, miszerint a kiküldött segélyeket eltulajdonították, az embereket Gyergyószéken is szembefordította a hatóságokkal.

Utóbbiak törték meg Gyergyószentmiklóson a nemzetőrök ellenállását is 1918. november 22–25. között, amikor a közszékelység nem akarta elszállásolni-élelmezni az „Antant-erőkként” érkező román alakulatokat.

A gyergyótölgyesi határ az első világháború előtt

Fotó: Korabeli képeslap

Kevesen tudják: 1918. november 24-én – számolva az ország belebegtetett szétesésével –

a gyergyóiak független székely államot akartak létrehozni.

Nem rajtuk, hanem a háború és a spanyolhátra kiváltotta, a frontról vörös eszméktől megfertőzötten hazatérő katonák által tovább fokozott közhangulat-romlásnak, de leginkább a vezetésre teljesen alkalmatlan, bűnös tétlenségben álmodozó Károlyi-kormánynak „köszönhető”, hogy végül nem sikerült elkerülni Trianont, amely aztán egy csapásra szertefoszlatta a székelyek reményeit.

A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)

Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)

Pedig jó szervezéssel, illetve az ellenségnek behódoló politikai elit kiiktatásával

az egyes csapataival Gyergyószentmiklóst november 30-án megszálló, „rongyos, többnyire fegyver nélküli, mezítlábas román sereget Besszarábiáig kergethették volna”,

mint ahogy később az akkor már 10 ezer fős Székely Hadosztály is meg tudta volna védeni Kolozsvárt – véli Garda Dezső. Annál is inkább, mert az idő tájt mintegy 60–80 ezer, részben fegyvert is bíró katona, polgárőr, nemzetőr tartózkodott Székelyföldön. De mivel nem kergették ki, hát jöttek,

lefegyverezték a nemzetőrséget, hozzákezdtek a román közigazgatás kiépítéséhez, a magyar tisztviselők vegzálásához, a politikailag megbízhatatlannak tartott személyek, mint például Vákár P. Artúr elüldözéséhez, és a többit már tudjuk.

A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)

Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)

A történtek böjtjét 1919 és 1921 között szenvedte el a megszállt, majd Romániához csatolt magyarság. A könyv második része ezt a szenvedéssorozatot mutatja be. Teljes terjedelmében közli a román kormányzattal együttműködő magyar politikusokat határozottan elítélő, a magyarság megtartó erejét az egyházakban látó Endes Miklós gróf Bethlen István miniszterelnök számára készített helyzetértékelő jelentését is, és

részletesen taglalja a magyarság autonómiáját célzó politikai törekvéseket.

Miként nézte tétlenül a székelyföldi politikai elit az 1918-as megszállást? Miért nem vállalta az ellenállást az itthon tartózkodó nemzetőrökre támaszkodva? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazott?

Belső-Erdélyben a kincses város vezetői miért nem próbálták a Székely Hadosztállyal megvédetni Kolozsvárt?

– többek között ezeket a kérdéseket boncolgatja Garda Dezső, és talán már a kötet csütörtökön 18 órától esedékes bemutatóján választ kaphatunk rájuk.

Garda Dezső (sz. Kolozsvár, 1948. augusztus 26.) tanár, szociográfus, történész, politikus (1996 és 2008 között parlamenti képviselő volt Bukarestben) több mint harminc könyv szerzője. A gyergyói magyarság megmaradása, múltjának feltárása érdekében végzett magas színvonalú munkájáért és tudománynépszerűsítő tevékenységéért 2016-ban Székelyföld-díjjal tüntették ki, 2018-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára címmel, 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el érdemeit. A csütörtökön bemutatandó könyv megírásához szükséges forrásanyagot 2017-től kezdte gyűjteni, sokat kutatott a Magyar Nemzeti Levéltárban, valamint a Román Nemzeti Levéltár Csíkszeredai fiókintézményében is.

Gyergyószék Háromszék