Független székely államot akartak létrehozni a gyergyóiak az impériumváltás idején
Gyergyószentmiklós a 20. század elején
Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum
Olyan téma kerül terítékre február 6-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeumban, amely méltán tarthat számot a történelmünk iránt fogékonyságot mutatók érdeklődésére. Az Impériumváltás Gyergyóban című kötetet mutatják be a helyi olvasóközönségnek.
Kocsis Károly
2025. február 06., 08:192025. február 06., 08:19
Garda Dezső történész 672 oldalas, hiánypótló kötete 2021-ben jelent meg Gyergyószentmiklóson, teljes címe: Székelyföld az 1918. év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban. Ezzel együtt nemcsak a Gyergyói-medence vonatkozásában tartalmaz hasznos és tanulságos ismereteket. Sepsiszentgyörgyi bemutatóján a szerzővel Boér Hunor könyvtáros, muzeológus beszélget a Székely Nemzeti Múzeumban 18 órától.
A gazdag szakirodalom mellett az egyházközségek levéltáraiban fellelt adatokra és korabeli sajtóanyagra is támaszkodó történész aprólékos részletességgel taglalja, mi várt a (gyergyói) székelységre azt követően, hogy 1918 novemberében a román királyi csapatok ismét átlépték a Kárpátok vonalát – abban az évtizedben immár másodszor, miután az 1916. évi, végül csúfos meneküléssel végződő betörésükkor már érzékeltették, mire lehet tőlük számítani.
Gyergyóditró 1916-ban
Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum
Utóbbiak törték meg Gyergyószentmiklóson a nemzetőrök ellenállását is 1918. november 22–25. között, amikor a közszékelység nem akarta elszállásolni-élelmezni az „Antant-erőkként” érkező román alakulatokat.
A gyergyótölgyesi határ az első világháború előtt
Fotó: Korabeli képeslap
Kevesen tudják: 1918. november 24-én – számolva az ország belebegtetett szétesésével –
Nem rajtuk, hanem a háború és a spanyolhátra kiváltotta, a frontról vörös eszméktől megfertőzötten hazatérő katonák által tovább fokozott közhangulat-romlásnak, de leginkább a vezetésre teljesen alkalmatlan, bűnös tétlenségben álmodozó Károlyi-kormánynak „köszönhető”, hogy végül nem sikerült elkerülni Trianont, amely aztán egy csapásra szertefoszlatta a székelyek reményeit.
A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)
Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)
Pedig jó szervezéssel, illetve az ellenségnek behódoló politikai elit kiiktatásával
mint ahogy később az akkor már 10 ezer fős Székely Hadosztály is meg tudta volna védeni Kolozsvárt – véli Garda Dezső. Annál is inkább, mert az idő tájt mintegy 60–80 ezer, részben fegyvert is bíró katona, polgárőr, nemzetőr tartózkodott Székelyföldön. De mivel nem kergették ki, hát jöttek,
A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)
Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)
A történtek böjtjét 1919 és 1921 között szenvedte el a megszállt, majd Romániához csatolt magyarság. A könyv második része ezt a szenvedéssorozatot mutatja be. Teljes terjedelmében közli a román kormányzattal együttműködő magyar politikusokat határozottan elítélő, a magyarság megtartó erejét az egyházakban látó Endes Miklós gróf Bethlen István miniszterelnök számára készített helyzetértékelő jelentését is, és
Miként nézte tétlenül a székelyföldi politikai elit az 1918-as megszállást? Miért nem vállalta az ellenállást az itthon tartózkodó nemzetőrökre támaszkodva? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazott?
– többek között ezeket a kérdéseket boncolgatja Garda Dezső, és talán már a kötet csütörtökön 18 órától esedékes bemutatóján választ kaphatunk rájuk.
Garda Dezső (sz. Kolozsvár, 1948. augusztus 26.) tanár, szociográfus, történész, politikus (1996 és 2008 között parlamenti képviselő volt Bukarestben) több mint harminc könyv szerzője. A gyergyói magyarság megmaradása, múltjának feltárása érdekében végzett magas színvonalú munkájáért és tudománynépszerűsítő tevékenységéért 2016-ban Székelyföld-díjjal tüntették ki, 2018-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára címmel, 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el érdemeit. A csütörtökön bemutatandó könyv megírásához szükséges forrásanyagot 2017-től kezdte gyűjteni, sokat kutatott a Magyar Nemzeti Levéltárban, valamint a Román Nemzeti Levéltár Csíkszeredai fiókintézményében is.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya
Székelyhon
Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya
A rovat további cikkei
Kilőtt a környezetkímélő autók eladása az év első felében
Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.
Kilőtt a környezetkímélő autók eladása az év első felében
Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában
Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában
Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció
Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.
Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció
Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest
Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest
Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.
Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől
Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában
A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.
Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában
Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona
A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona
Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával
„A csúcs csak félút” – Toásó István és Pakot Ferenc a Denali megmászásáról
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
„A csúcs csak félút” – Toásó István és Pakot Ferenc a Denali megmászásáról
Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!