
Gyergyószentmiklós a 20. század elején
Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum
Olyan téma kerül terítékre február 6-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeumban, amely méltán tarthat számot a történelmünk iránt fogékonyságot mutatók érdeklődésére. Az Impériumváltás Gyergyóban című kötetet mutatják be a helyi olvasóközönségnek.
2025. február 06., 08:192025. február 06., 08:19
Garda Dezső történész 672 oldalas, hiánypótló kötete 2021-ben jelent meg Gyergyószentmiklóson, teljes címe: Székelyföld az 1918. év végi román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásának időszakáig – Impériumváltás Gyergyóban. Ezzel együtt nemcsak a Gyergyói-medence vonatkozásában tartalmaz hasznos és tanulságos ismereteket. Sepsiszentgyörgyi bemutatóján a szerzővel Boér Hunor könyvtáros, muzeológus beszélget a Székely Nemzeti Múzeumban 18 órától.
A gazdag szakirodalom mellett az egyházközségek levéltáraiban fellelt adatokra és korabeli sajtóanyagra is támaszkodó történész aprólékos részletességgel taglalja, mi várt a (gyergyói) székelységre azt követően, hogy 1918 novemberében a román királyi csapatok ismét átlépték a Kárpátok vonalát – abban az évtizedben immár másodszor, miután az 1916. évi, végül csúfos meneküléssel végződő betörésükkor már érzékeltették, mire lehet tőlük számítani.
Gyergyóditró 1916-ban
Fotó: Erdélyi Fotográfia Múzeum
Utóbbiak törték meg Gyergyószentmiklóson a nemzetőrök ellenállását is 1918. november 22–25. között, amikor a közszékelység nem akarta elszállásolni-élelmezni az „Antant-erőkként” érkező román alakulatokat.
A gyergyótölgyesi határ az első világháború előtt
Fotó: Korabeli képeslap
Kevesen tudják: 1918. november 24-én – számolva az ország belebegtetett szétesésével –
Nem rajtuk, hanem a háború és a spanyolhátra kiváltotta, a frontról vörös eszméktől megfertőzötten hazatérő katonák által tovább fokozott közhangulat-romlásnak, de leginkább a vezetésre teljesen alkalmatlan, bűnös tétlenségben álmodozó Károlyi-kormánynak „köszönhető”, hogy végül nem sikerült elkerülni Trianont, amely aztán egy csapásra szertefoszlatta a székelyek reményeit.
A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)
Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)
Pedig jó szervezéssel, illetve az ellenségnek behódoló politikai elit kiiktatásával
mint ahogy később az akkor már 10 ezer fős Székely Hadosztály is meg tudta volna védeni Kolozsvárt – véli Garda Dezső. Annál is inkább, mert az idő tájt mintegy 60–80 ezer, részben fegyvert is bíró katona, polgárőr, nemzetőr tartózkodott Székelyföldön. De mivel nem kergették ki, hát jöttek,
A román katonák bevonulása Gyergyószékbe (1916)
Fotó: Imperial War Museums (www.iwm.org.uk)
A történtek böjtjét 1919 és 1921 között szenvedte el a megszállt, majd Romániához csatolt magyarság. A könyv második része ezt a szenvedéssorozatot mutatja be. Teljes terjedelmében közli a román kormányzattal együttműködő magyar politikusokat határozottan elítélő, a magyarság megtartó erejét az egyházakban látó Endes Miklós gróf Bethlen István miniszterelnök számára készített helyzetértékelő jelentését is, és
Miként nézte tétlenül a székelyföldi politikai elit az 1918-as megszállást? Miért nem vállalta az ellenállást az itthon tartózkodó nemzetőrökre támaszkodva? Miért tekintettek kommunista megmozdulásnak minden olyan tevékenységet, amely korrupt székely elöljárók törvénytelenségei miatti felelősségre vonást szorgalmazott?
– többek között ezeket a kérdéseket boncolgatja Garda Dezső, és talán már a kötet csütörtökön 18 órától esedékes bemutatóján választ kaphatunk rájuk.
Garda Dezső (sz. Kolozsvár, 1948. augusztus 26.) tanár, szociográfus, történész, politikus (1996 és 2008 között parlamenti képviselő volt Bukarestben) több mint harminc könyv szerzője. A gyergyói magyarság megmaradása, múltjának feltárása érdekében végzett magas színvonalú munkájáért és tudománynépszerűsítő tevékenységéért 2016-ban Székelyföld-díjjal tüntették ki, 2018-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára címmel, 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el érdemeit. A csütörtökön bemutatandó könyv megírásához szükséges forrásanyagot 2017-től kezdte gyűjteni, sokat kutatott a Magyar Nemzeti Levéltárban, valamint a Román Nemzeti Levéltár Csíkszeredai fiókintézményében is.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania – ismertette Magyar Péter.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Egy hosszabb időszak után, amely alatt az üzemanyagok ára viszonylag stabil maradt, a piacvezető OMV Petrom is megemelte szombaton az árait, ám a többi nagy hálózattal ellentétben nemcsak a gázolajat, hanem a benzint is drágította.
Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
Egy műszaki meghibásodás miatt a Bilea-vízesés és a Bilea-tó között közlekedő felvonó kabinjaiban rekedt szombaton több turista, de nincsenek veszélyben – közölte a Szeben megyei Salvamont vezetője, Dan Popescu.
Egy sofőr ittasan, egy másik pedig felfüggesztett jogosítvánnyal ült volán mögé szombatra virradóan Hargita megyében. A rendőrök mindkettőjüket feltartóztatták, és büntetőeljárás indult ellenük – közölte a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több régiójára.
A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára – jelentette ki Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter pénteken a felvidéki Gombaszögön.
Egy ötéves kislány meghalt, édesanyja és egyéves öccse pedig megsérült szombaton az A1-es autópályán, Kereszténysziget (Cristian) közelében, miután felborult az őket szállító személygépkocsi.
Az alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kaphatnak az egészségügyi intézmények három műszakban dolgozó alkalmazottai – derül ki az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezetéből.
szóljon hozzá!