Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:06

A későn érkező mentők lehetnek felelősek egy magyar fiatal haláláért Ausztriában

16:05

Ezeken a csíkszéki településeken lobbannak fel az őrtüzek Székelyföld Autonómiájának Napján

15:31

Újdonságot is bevezetnek a csíkszeredai úszóversenyen

15:30

Székelyföld a mesterséges intelligencia zászlóvivőjévé kell váljon

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lőtt sebekkel találtak rá két eltűnt fiatalra a szépvízi víztározónál

Megvan a szépvízi víztározónál holtan talált fiatalok boncolásának eredménye

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

NATO-hadgyakorlat kezdődik Romániában, erdélyi helyszínek is érintettek

Felfoghatatlan kegyetlenséggel öltek meg egy nőt 14 éves lánya biztatására

Szondy Zoltán: a székely és magyar zászló be van tiltva Romániában?

Hetvenhat éves hidegrekord dőlt meg Csíkban

Tánczos: túlkapás volt a zászlók miatti csendőrségi bírságolás

Még néhány nap és megszűnnek a forgalmi dugók Fenyéden

Alkotmányellenes a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet

Hogy ne kelljen félni a biciklin a forgalomban – kerékpáros oktatást tartanak a diákoknak Székelyudvarhelyen

Elméleti órák a kilencedikeseknek: a helyes kerékpáros közlekedést tanítják

Fotó: Barabás Ákos

Helyes, biztonságos és magabiztos kerékpáros közlekedésre irányuló oktatás indult a négy udvarhelyi elméleti középiskola kilencedikes évfolyamainak. A kezdeményezés a 2015-ben életre hívott Élhető Udvarhely mozgalom „mellékvágánya”, melybe a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) bevonta az EKE, a Szekler Teker és a Feel Good egyesületeket. Az Aktív Udvarhely nevű munkacsoport tagjai részfeladatokat osztottak ki maguk között.

Kosztolányi Kata

2018. február 13., 15:522018. február 13., 15:52

A Szekler Teker az oktatási programot bonyolítja le, amelyben a Tamási Áron Gimnázium, a Benedek Elek Pedagógiai Középiskola, a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium és a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola érdekelt, összesen tizenegy osztály százhatvan diákja. Eddig a Peda és a Palló került sorra, hétfőn pedig a Gimiben is megkezdődött a képzés.

Azért fókuszáltunk erre a korosztályra, mert ők a legveszélyeztetettebbek a forgalomban. Már elmúltak tizennégy évesek, elkezdtek egy távolabbi iskolába járni, ahova akár bringával is mehetnek, de senki nem tanította meg nekik a közúti szabályokat, pedig ugyanolyan egyenrangú közlekedők, mint az autósok. Ausztriától nyugatabbra már kötelezővé teszik az effajta képzést

– tájékoztatott Simon Szilárd, a Szekler Teker vezetője.

Nem biciklizni, hanem szabályosan, biztonságosan kerékpározni tanítják a diákokat

Fotó: Barabás Ákos

Biciklisáv és bringatárolók

A kerékpáros oktatáson túlmutató, „Bringázz az iskolába!” elnevezésű tevékenységcsoportba egyébként bevonták Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalát is:

tavaszra elkészülhet a Bethlen utcai biciklisáv, tehát lesz hol közlekedniük, és egy tíz-tizenkét rekeszes, fedett bringatárolót is kapnak majd az iskolák, melynek költségét szintén a városvezetés vállalta át.

Fotó: Barabás Ákos

„Így lesz kerek a sztori” – summázta Simon Szilárd. „Az, hogy a Szekler Tekerből mint csoportosulásból civil szervezet alakult, amely szakmailag is segíti a településfejlesztési egyeztetéseket, már egy hozadéka az Élhető Udvarhely mozgalomnak. Azt jelenti, hogy

egyre nagyobb az igény egy egészségesebb környezetre. Az Aktív Udvarhely projekt azt a három egyesületet hozta össze, amelyek ezen a téren komolyabban tevékenykednek

– nyilatkozta Csáki Rozália, az SZKA elnöke. Amellett hogy bátorítani szeretnék a fiatalokat a biciklis közlekedésre,

az EKE segítségével a várost körülvevő túraösvény kialakítása van tervbe véve, útvonalfelfestéssel, tájékoztató táblákkal, térképpel, pihenőhelyekkel. Ugyanakkor egy udvarhelyi teljesítménytúrát is rendeznek áprilisban.

Fotó: Barabás Ákos

Nyugaton már kötelező

Mindenekelőtt ők maguk részesültek oktatásban, hogy képzést tarthassanak. Két éve a csíkszeredai, székelyudvarhelyi és marosvásárhelyi bringás szervezetek meghívására a magyarországi Velo Akadémia trénere tartott nekik kétnapos képzést, amelyen bizony

sok mindent újra kellett tanulniuk, akár olyan banálisnak tűnő mozzanatokat is, mint a helyes nyeregbe ülés, elindulás, hátrafordulás, fél kézzel kanyarodás. Erre a mintára született meg aztán a romániai verzió, a tananyagot itthoni példákkal kibővítve.

Fotó: Barabás Ákos

Az oktatási csomag osztályonként két elméleti és négy gyakorlati órát foglal magában, ehhez az iskolák szabaddá tették az osztályfőnöki és tornaórák egy részét. „Kimondatlanul, de kötelező a részvétel. Aki fel van mentve tornából, annak nem, tehát számítunk egy bizonyos lemorzsolódásra, de

nem titkolt szándékunk bebizonyítani, hogy le tudunk oktatni egy évfolyamot, és ezt rendszeressé téve megközelíthetjük a nyugati statisztikát, ahol a diákok harminc százaléka két keréken jár, érti a szabályokat, és nincsenek balesetek

– mondta Simon Szilárd, hozzátéve: a pénzbírságok alapján nálunk még mindig az a nézőpont uralkodik, hogy a kerékpárosok okozzák a legtöbb balesetet. „A rendőrségi pontozás szerint a kerékpárosnak járó legkisebb büntetés is meghaladja a hétszáz lejt, vagyis több mint háromszor annyi, mint az autósok esetében, akik legkevesebb 2 pontot kaphatnak.

Fotó: Barabás Ákos

Valójában a kerékpáros balesetek mögött a nem létező infrastruktúra áll, hogy a biciklis rá van engedve az autóforgalomra, és hogy nem tanítja őket senki

– állítja Simon Szilárd. A leggyakoribb balesetkiváltó okok tízes listáján első helyen a figyelmetlen autós által kinyitott ajtó áll.

Ha van is, nem merik használni

Az elméleti oktatás az osztályfőnöki órák keretében zajlik. „Ezen az alapokat vesszük át, hogy mit követelnek egy kerékpárostól, miként kell kinéznie neki és bringájának a forgalomban, milyen fények, fényvisszaverő eszközök kellenek. Aztán

a kerékpárosokat érintő táblákat, jogszabályokat ismertetjük, hogy mikor és hogyan mehetnek ki az útra, illetve olyan közlekedési helyzeteket is bemutatunk, mint a jobbkéz-szabály alkalmazása, az útkereszteződésben, körforgalomban való viselkedés. Végül pár balesettípusra is kitérünk

– ezt már Kakasy Botond meséli, aki a három oktató egyike. Ő úgy látja, elég nagy az érdeklődés a diákok részéről, annak ellenére, hogy kevesen választják napi szinten közlekedési eszközül a bringát.

Fotó: Barabás Ákos

„Mivel még csak az elején járunk, nincs pontos statisztika, de az eddig kitöltött kérdőívek alapján elmondható, hogy nem jellemző a kerékpárhasználat, egyrészt mert sok a bentlakó és az ingázó, másrészt mert a városiak fele vagy unja egyedül biciklizni, vagy veszélyesnek tartja. Utóbbiak válaszából kitűnt, hogy ha lennének körülmények, elővennék a bicajt.”

A gyakorlati oktatás tavasszal lesz, a tornaórák alatt.

„Ez nem azt jelenti, hogy biciklizni tanítjuk meg őket” – hangsúlyozzák az oktatók, akik a helyes indulást, megállást, jelzést, vészfékezést, az akadályok kikerülését, az egyensúly megtartását fogják megmutatni a diákoknak. Látványosnak ígérkező ügyességi próbákkal is készülnek. Végül

egy kialakított pályán tesztelik a fiatalok tudását, de hogy a diákok komolyabban vegyék az egészet, jelen lesz a helyi rendőrség is. A sikeresen vizsgázóknak az ajándékpóló mellé egy fényképes elismervény is jár majd.

Fotó: Barabás Ákos

Van még mit tanulni
A Gimi egyik kilencedik osztályának tartott elméleti órára tegnap magam is beültem. Simon Szilárd először jelenléti íveket osztott szét, majd kivetítve bemutatta a kerékpár, illetve a kerékpáros kötelező és ajánlott felszereléseit, a két keréken közlekedés feltételeit és a KRESZ-táblákat. Az óra végén feladatot kaptak a diákok: a kiosztott jelzéseket a megfelelő kategóriákhoz kellett társítaniuk. A következő alkalommal a szabályokkal, közlekedési helyzetekkel fognak ismerkedni. Egy gyors helyzetfelmérés szerint a huszonhárom diák majd’ mindenikének van kerékpárja, használni azonban csak fele szokta rendszeresen, közútra pedig csupán három fiú merészkedik. Egyikük – friss személyigazolvány-tulajdonosként – első alkalommal meg is járta, hogy igazoltatták, „de mindent rendben találtak, csak a magyaróráról elkéstem”. Amúgy iskolába azért nem jár biciklivel, mert öt percnyire lakik. Egy másik fiúnál épp ennek fordítottja a probléma: „Elég messze lakom, és nem is hosszú távra való a bringám. Szívesen jönnék azzal iskolába, de most az idő sem olyan. Néha a városba eljárok, de azt tapasztalom, hogy az autósok nem igazán figyelnek ránk, nagyon hajtanak. Ráadásul ahhoz, hogy tudjak közlekedni, ismernem kellene a szabályokat.” A harmadik srác figyelmesen ülte végig az órát, látszott rajta, hogy nagyjából tisztában van a szabályokkal. „Amikor utazunk, mindig kérdezem a szüleimtől, hogy melyik jel mit jelent. Igyekszem is betartani a szabályokat, bár most rájöttem, hogy a kerékpárom nem éppen úgy van felszerelve, ahogyan kellene, nincs első lámpája, se macskaszeme.” Ő elég gyakran szokott a városban bringázni, nem fél kimenni az útra, „de oda kell figyelni, mert megesik, hogy nem figyelnek az autósok, bár nem olyan durvák, mint hittem”.