Hírességeinek állított szobrot Csomafalva

Megbecsülésük jeléül, ünnepségsorozat keretében tisztelegtek a csomafalviak a község két nagy művésze, Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrászművészek emléke előtt. A hétvégi ünnepségsorozat kiemelkedő mozzanatát a vasárnapi szoboravató ünnepség jelentette, ahol a falu apraja-nagyja mellett számos külföldi meghívott és hazai nevezetesség is részt vett. A szobrok leplezését megelőzően ünnepi beszédek sorozata hangzott el.

„Nem csak kenyéren él az ember. A két csomafalvi származású alkotó is azok közé tartozik, akik szellemi táplálékot adtak a magyarságnak, a székelyeknek, nekünk, csomafalviaknak. Az az ember elvész, aki a jövőjét nem tiszteli, jelenében csavarog, múltjára nem gondol” – fogalmazott a szoboravató ünnepségen Márton László Szilárd csomafalvi polgármester, hozzátéve, emlékművek állításával fejezhető ki nagyrabecsülésünk hírességeink iránt, ugyanakkor az utókor számára is átörökíthetőek lesznek ez által nagyjainkró l őrzött emlékeink.

„Nekünk az elmúlt 20 esztendőben be kellett pótolni azt, amitől meg szerettek volna fosztani: a múltunkat, nyelvünket, vallásunkat, az értékeinket. Több évtizedet nem lehet egy-két év alatt bepótolni. Ezért minden emlékmű felszentelésének, minden emlékhely megteremtésének megvan a maga üzenete. Mind a múltról szólnak, de nagyon határozottan a jövőnek üzennek, mert akkor, amikor a jövőre gondoluk, jövőt építünk - és annak szilárd alapja csak a múlt lehet\" – hangsúlyozta ünnepi beszédében Kelemen Hunor kulturális miniszter, aki elismerését fejezte ki a csomafalviaknak az emlékművének állításáért.

Kelemen Hunor véleményét osztotta Borboly Csaba, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke, a hétvégi rendezvénysorozat fővédnöke, aki Köllő Miklós és Borsos Miklós híres alkotásait ismertette, majd a szobrok, az emlékművek állításának fontosságáról szólt: „Sokszor felróják a közösség előljáróinak, hogy a szobrokra fordított pénzt lehetne például utakra vagy más beruházásokra fordítani. Gyakran emelünk szobrot, kopjafát, hisz nekünk ez nyolcvan évig tilos volt, nem emlékezhettünk meg nagyjainkról. Tiltották tőlünk múltunk ismeretét, nagyjaink tiszteletét. Be kell hozzuk ezt a nyolcvan évet. A népi bölcsességben van az igazság, mely szerint nem vagyunk olyan gazdagok, hogy olcsó holmit vásároljunk magunknak. Így vagyunk a kultúrával is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a minket magyarságban megtartó kultúrát feláldozzuk a napi kényelmünk oltárán”.

Antal Teréz, a Köllő Miklós Általános Iskola igazgatója beszédében leltárba vette Köllő Miklós még álló műveit. Borsos Géza József, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány elnöke szerint a szellemi érték előbb-utóbb megtalálja útját hazafelé, és példát mutat, arra ösztönöz leendő képzőművészeket, hogy Csomafalva újabb Köllő és Borsos Miklósaivá váljanak.

Közösségi összefogás a szobrokért

Az emlékművek egyenként 15 ezer lejbe kerültek. A talapzatokat Gyergyócsomafalva Önkormányzata készíttette, a Köllő Miklós szobor megalkotásának költségeihez további 5000 lejjel járult hozzá. Az önkormányzat anyagi segítsége mellett  rokonok, falustársak pénzbeli adományait jegyezhették. A Köllő Miklós Egyesület a Csomafalvi Oktatásért nevű szervezeten keresztül diákok, szülők is adományoztak. A Borsos Miklós szobor is közösségi összefogással készülhetett el – a rokonok, falubeliek felajánlása mellett Hargita Megye Tanácsának 5000 lejes hozzájárulása segített az alkotás létrejöttében. A megyei tanács további 3500 lejjel járult hozzá a hétvégi rendezvénysorozat szervezési költségeihez. Az adománygyűjtés még nem zárult le, a felajánlásokat továbbra is fogadják.