Hiányzó ügyvédek miatt maradt el a meghallgatás Borbolyék perében

Fotó: Gábos Albin

Nem tudta meghallgatni a bíró a beidézett négy tanút a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen folyamatban levő büntetőper keddi tárgyalásán, a Hargita Megyei Törvényszéken.

Kovács Attila

2019. október 15., 21:302019. október 15., 21:30

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A számbavételnél furcsa dolgok derültek ki: két vádlott ügyvédje, aki betegség miatt nem tudott megjelenni, egy kollégáját bízta meg a képviselettel, az viszont egy harmadikat kért meg, mert ő sem tudott eljönni a tárgyalásra.

A meghatalmazott védő viszont egy olyan vádlottat is képvisel a perben, akinek érdekei különbözhetnek a két másik vádlottétól, így érdekellentét állt fenn.

A helyzetre Borboly Csaba ügyvédje, Sergiu Bogdan hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra is, hogy a korábbi bíró felkért minden ügyvédet, hogy helyettesítésükkel ne olyan kollégákat bízzanak meg, akik másokat is képviselnek a per vádlottai közül.

A helyzetre való tekintettel az ügyész is javasolta a tárgyalás elnapolását, így az újabb tanúk meghallgatása a következő időpontra maradt. Emiatt nem tárgyalhatta a bíróság azt a kérést sem, amelyet Borboly ügyvédje nyújtott be, az egyik korábbi tanú, az egyik kifogásolt útfelújítás műszaki ellenőrzését ellátó cég alkalmazottjának ismételt meghallgatásával kapcsolatban.

Több vádpont

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) 2013-ban a Hargita megyei önkormányzat elnökét, Borboly Csabát a közérdek ellen elkövetett többrendbeli hivatali visszaéléssel, magánokirat-hamisításra való többrendbeli felbujtással, hamisított közokirat felhasználására való felbujtással, közokirat-hamisítással, illetve rágalmazó feljelentéssel vádolta meg, vele együtt további tizenkét személyt küldtek a vádlottak padjára. A DNA szerint a vádlottak két megyei út, a Felsőboldogfalvától Erdővidékre vezető 131-es, és a Csíkrákost Lóvésszel összekötő 124-es számú megyei út egy-egy szakaszának felújítása során több mint 4,8 millió lejjel károsították meg Hargita megyét. A vádirat szerint az összeg a megőrzésre hagyott, ám a valóságban nem létező építési anyagok értékéből, valamint a közbeszerzési eljárásokról kizárt cégek ajánlatai és a tulajdonképpen leszerződött munkálatok értéke közötti különbségekből adódik.