
Fotó: Gecse Noémi
„Nem normális az, hogy éjnek idején felriasszák az egész várost, mert például Csobotfalván megjelent a medve” – hívta fel a figyelmet Tőke Ervin csíkszeredai önkormányzati képviselő a legutóbbi rendes tanácsülésen. A Ro-Alert figyelmeztető rendszert országosan szabályozzák, ezért nem lehet helyben megoldani a kérdést, országos szinten van szükség a módosításra.
2024. június 19., 08:022024. június 19., 08:02
Csíkszereda lakosai számára nem idegen a téma, hiszen csak ebben az évben közel hatvan alkalommal figyelmeztették őket Ro-Alert üzenetben, többségében nagyvad jelenléte miatt.
– mutatott rá a rendszer hátulütőjére Tőke Ervin önkormányzati képviselő. A problémát a képviselő-testület legutóbbi ülésén vetette fel, szerinte a sok riasztás arra sarkallhatja a lakosságot, hogy kikapcsolja ezt a katasztrófavédelmi funkciót, ami aggasztó. „Oldják meg, hogy csak pár kilométeres körzetben küldjék a figyelmeztetést, ne az egész városnak, vagy éjszaka a hangriasztást kapcsolják ki, és maradjon a fényjelzés” – javasolta.
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere az interpellálásra válaszolva elmondta, egyetért a felvetéssel, hiszen az elmúlt időszakban gyakran kellett a medvék jelenléte miatt terepre járjanak Bors Béla alpolgármesterrel. Mint magyarázta, a medvék közbiztonságot veszélyeztethetnek, ez nem is kérdés, azonban csak lokálisan, pontszerűen jelenthetnek vészhelyzetet, ezért észszerű szabályozásra volna szükség.
– jegyezte meg.
Az ügyben megkérdeztük a Hargita Megyei Csendőrfelügyelőséget is, hiszen sok esetben kell közbelépniük vészhelyzetekben is, mint például a nagyvadak településekre való bejárása miatt. A csendőrség által küldött válaszban kiemelték,
A 2017-ből származó 72-es számú sürgősségi kormányrendelet szabályozza ezt a rendszert, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a veszélyes meteorológiai jelenségek, árvizek, terrortámadások esetén, vagy a közösségeket fenyegető helyzetekben figyelmeztessék a lakókat. A Ro-Alert üzeneteket csak a kompetens hatóságok küldhetik ki, a csendőrség nem kezeli ezt a rendszert, tudtuk meg. „Az intézményünk nem fejezheti ki álláspontját a rendszer működésével kapcsolatban, javaslatot sem tehet annak javítására, fejlesztésére vonatkozóan, mert ezt elvégezte az az intézmény, amelyik a műszaki támogatását biztosította a rendszernek”– írták.
Megkeresésünkre Stelian Cimpoeșu, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) parancsnoka a Székelyhont arról tájékoztatta, hogy helyi szinten az intézményük nem javíthat a Ro-Alert rendszeren. Mint magyarázta, az alkalmazás egy megállapodás alapján működik a mobilszolgáltatók és az IGSU-n keresztül a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya között (DSU).
Így minél kevesebb a működő antennák száma, annál nagyobb hatókörben küldik ki az üzeneteket. Tőle tudjuk, hogy Csíkszeredában január elsejétől június 6-ig 57 vészhelyzeti üzenetet továbbítottak a lakóknak. Hargita megyei szinten ez a szám a kétszázat is elérte.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
6 hozzászólás