
A lebomló zacskó mehet, a legtöbb déli gyümölcs héját viszont nem szabad a komposztba dobni
Fotó: 123RF
Január elsején érvénybe lépett, ám a lakosság zöme még nem is hallott az úgynevezett komposzttörvényről: e szerint az új év elejétől kötelező a komposztálás a lakosság számára, a szelektív gyűjtés elmulasztásáért pedig pénzbírság jár. Országos tájékoztatásról egyelőre szó sincsen, a kidolgozásért és érvényesítésért pedig a helyi önkormányzatokat teszik felelőssé.
2021. január 09., 19:422021. január 09., 19:42
2021. január 09., 19:522021. január 09., 19:52
Tavaly nyáron átment a parlamenten, ki is hirdették, tehát 2021. január elsejétől érvényes a 2020/181-es számú törvény, amelyről zömmel csak a környezetvédő civil szervezetek és a szakágban dolgozó cégek hallottak.
Pedig a jogszabály a lakosság számára teszi kötelezővé a lebomló háztartási hulladék komposztálását: az európai uniós normákra épülő törvény szerint minden háztartásban külön kell gyűjteni a hulladék komposztálható részét. Romániában egyébként jelenleg a hulladékok mindössze mintegy 14 százalékát hasznosítják újra, holott az uniós elvárás szerint ennek a mértéke már el kellett volna érje az 50 százalékot. Az így keletkező komposztot egyébként – minőségüktől függően – három kategóriába osztályoznák, és többnyire a mezőgazdaságban hasznosítanák.
A törvényhozók a jogszabály alkalmazását a helyi közigazgatásra ruházták át, ellenben a kidolgozásban, gyakorlatba ültetésben nem sok fogózkodót nyújtanak: mindenkinek magának kell kitalálni a módszert. Egy példa erre a marosvásárhelyi stratégia, ahol nem a köztisztasági vállalatra bízzák a feladatot.
„A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal dolgozik a gyakorlatba ültetésen, közös stratégiát fogunk kidolgoznia városi kertészettel a program elindítására, és ezt az ügyet függetlenül kezeljük a város köztisztasági ügyeitől”– mondta el a Székelyhonnak Borsos Csaba, Marosvásárhely polgármesterének kommunikációs tanácsadója.
Mindemellett bírságra számíthatnak azok az önkormányzatok is, amelyek nem tartják be az előírást. A törvény sürgetésének hátterében az áll, hogy az Európai Unió akár napi 200 ezer eurónyi büntetés kifizetésére is kötelezheti Romániát a hulladékgazdálkodási infrastruktúra kialakításának elmulasztásáért.
A Hargita megyei megyeszékhelyen, Csíkszeredában már 2019-től a magánházas övezetekből havi rendszerességgel, külön ezt a célt szolgáló zsákokban bérmentve elszállítja a komposztálható hulladékot az Eco Csík Kft. „A tömbházas lakóövezetekben is elindult a lebomló hulladékok gyűjtésére szolgáló tárolók kiépítése, kihelyezése, amelyek egyértelmű feliratozással is el vannak látva, így a Fűzfa utca, Mérleg utca, Suta sétány, Kalász negyed és Fenyő utcákban már gyakorlatban is történik az említett törvény által előírt szabályok betartása. Továbbá szándékunkban áll további tárolók kihelyezése a város lakónegyedeiben” – sorolta Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Mint megtudtuk, a begyűjtés után a szakcég komposzttelepre szállítja a lebomló hulladékot, amelyből egyébként tavaly mintegy 439,82 tonnányi gyűlt.
Az RDE Hargita Kft. már másfél éve befoglaltatta a a hulladékgazdálkodásra vonatkozó székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi szabályzatba a komposztálás kötelezővé tételét. Az infrastruktúra kialakításával jól haladtak, mondta el Körösfőy Sándor. A hulladékgazdálkodási vállalkozás igazgatója kifejtette: Székelyudvarhelyen a tömbházak körüli gyűjtőpontokra már tavaly kihelyezték a biohulladék gyűjtésére szánt konténert, illetve sokak saját gyűjtőkosarat is kaptak. A magánházak esetében mindkét városban a lakók saját komposztládában kell megoldják a lebomló hulladék gyűjtését, amennyiben azonban erre nincsen lehetőségük, akkor egy meghatározott díj ellenében a szakcég elszállítja a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot.
„Gyergyószentmiklóson kissé problémás a tömbháznegyedekben a gyűjtőpontok átalakítása, hiszen ott földbe süllyesztett konténerek vannak. Meg kell találjuk a módját, hogy a biohulladékot könnyen tudjuk kiüríteni a konténerekből” – magyarázta az igazgató, hozzáfűzve:
Körösfőy tapasztalata szerint egyébként ahol van, ott használják a komposztnak szánt konténert az emberek, mostanra már zömmel azt is megtanulták, mi megy a komposztba és mi nem.
„A tájékoztató kampányunk idei részében a biohulladékokra is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen szükség van a felvilágosításra” – jegyezte meg a igazgató. Ugyanakkor felhívta a figyelmet:
„Ellenben sokan nem tudják, hogy a mérgező anyagokkal (például gombaölőkkel) kezelt citrusok és déli gyümölcsök héját nem szabad a komposztba dobni, hiszen azok beszennyezik a komposztot, és majd a talajt is. A banán héja például nagyon jól és gyorsan lebomlik, de amennyiben a gyümölcsöt nem az EU-ban termesztették, akkor nagy eséllyel az itt már betiltott anyagokkal kezelték a felületét” – nyomatékosította a szakember.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
Két tonna törvénytelenül árusított pirotechnikai eszközt kobozott el a Maros megyei rendőrség tavaly, idén is fokozott ellenőrzéseket tart. Fontos változás, hogy 16 év felett már legálisan használhatók az alacsony kockázatú pirotechnikai eszközök.
Elhunyt Balázs Péter Kossuth-díjas színművész, a szolnoki Szigligeti Színház korábbi igazgatója – közölte az intézmény közösségi oldalán szerdán.
Idén októberben is negatív volt a természetes szaporulat Romániában (-7081 fő), a halálozások száma az 1,5-szöröse volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán az AUR beadványát és alkotmányosnak ítélte a második deficitcsökkentő csomag részét képező adóügyi intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet, amely egyebek mellett a helyi adók emelését is előírja.
Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4534 ukrán állampolgár kért menedékjogot a román államtól.
Majdnem tízmillió lej összértékben igényeltek fűtéstámogatást a fával fűtő, alacsony jövedelemből élők Hargita megyében. A fűtéspótlékot igénylők száma csökken a múlt évhez képest, de ennek az oka még nem teljesen ismert.
Nicușor Dan államelnök kedden kijelentette, hogy Románia jelentős összegeket fog beruházni a védelembe, de nem egyszerű felvásárlóként.
szóljon hozzá!