
A lebomló zacskó mehet, a legtöbb déli gyümölcs héját viszont nem szabad a komposztba dobni
Fotó: 123RF
Január elsején érvénybe lépett, ám a lakosság zöme még nem is hallott az úgynevezett komposzttörvényről: e szerint az új év elejétől kötelező a komposztálás a lakosság számára, a szelektív gyűjtés elmulasztásáért pedig pénzbírság jár. Országos tájékoztatásról egyelőre szó sincsen, a kidolgozásért és érvényesítésért pedig a helyi önkormányzatokat teszik felelőssé.
2021. január 09., 19:422021. január 09., 19:42
2021. január 09., 19:522021. január 09., 19:52
Tavaly nyáron átment a parlamenten, ki is hirdették, tehát 2021. január elsejétől érvényes a 2020/181-es számú törvény, amelyről zömmel csak a környezetvédő civil szervezetek és a szakágban dolgozó cégek hallottak.
Pedig a jogszabály a lakosság számára teszi kötelezővé a lebomló háztartási hulladék komposztálását: az európai uniós normákra épülő törvény szerint minden háztartásban külön kell gyűjteni a hulladék komposztálható részét. Romániában egyébként jelenleg a hulladékok mindössze mintegy 14 százalékát hasznosítják újra, holott az uniós elvárás szerint ennek a mértéke már el kellett volna érje az 50 százalékot. Az így keletkező komposztot egyébként – minőségüktől függően – három kategóriába osztályoznák, és többnyire a mezőgazdaságban hasznosítanák.
A törvényhozók a jogszabály alkalmazását a helyi közigazgatásra ruházták át, ellenben a kidolgozásban, gyakorlatba ültetésben nem sok fogózkodót nyújtanak: mindenkinek magának kell kitalálni a módszert. Egy példa erre a marosvásárhelyi stratégia, ahol nem a köztisztasági vállalatra bízzák a feladatot.
„A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal dolgozik a gyakorlatba ültetésen, közös stratégiát fogunk kidolgoznia városi kertészettel a program elindítására, és ezt az ügyet függetlenül kezeljük a város köztisztasági ügyeitől”– mondta el a Székelyhonnak Borsos Csaba, Marosvásárhely polgármesterének kommunikációs tanácsadója.
Mindemellett bírságra számíthatnak azok az önkormányzatok is, amelyek nem tartják be az előírást. A törvény sürgetésének hátterében az áll, hogy az Európai Unió akár napi 200 ezer eurónyi büntetés kifizetésére is kötelezheti Romániát a hulladékgazdálkodási infrastruktúra kialakításának elmulasztásáért.
A Hargita megyei megyeszékhelyen, Csíkszeredában már 2019-től a magánházas övezetekből havi rendszerességgel, külön ezt a célt szolgáló zsákokban bérmentve elszállítja a komposztálható hulladékot az Eco Csík Kft. „A tömbházas lakóövezetekben is elindult a lebomló hulladékok gyűjtésére szolgáló tárolók kiépítése, kihelyezése, amelyek egyértelmű feliratozással is el vannak látva, így a Fűzfa utca, Mérleg utca, Suta sétány, Kalász negyed és Fenyő utcákban már gyakorlatban is történik az említett törvény által előírt szabályok betartása. Továbbá szándékunkban áll további tárolók kihelyezése a város lakónegyedeiben” – sorolta Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Mint megtudtuk, a begyűjtés után a szakcég komposzttelepre szállítja a lebomló hulladékot, amelyből egyébként tavaly mintegy 439,82 tonnányi gyűlt.
Az RDE Hargita Kft. már másfél éve befoglaltatta a a hulladékgazdálkodásra vonatkozó székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi szabályzatba a komposztálás kötelezővé tételét. Az infrastruktúra kialakításával jól haladtak, mondta el Körösfőy Sándor. A hulladékgazdálkodási vállalkozás igazgatója kifejtette: Székelyudvarhelyen a tömbházak körüli gyűjtőpontokra már tavaly kihelyezték a biohulladék gyűjtésére szánt konténert, illetve sokak saját gyűjtőkosarat is kaptak. A magánházak esetében mindkét városban a lakók saját komposztládában kell megoldják a lebomló hulladék gyűjtését, amennyiben azonban erre nincsen lehetőségük, akkor egy meghatározott díj ellenében a szakcég elszállítja a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot.
„Gyergyószentmiklóson kissé problémás a tömbháznegyedekben a gyűjtőpontok átalakítása, hiszen ott földbe süllyesztett konténerek vannak. Meg kell találjuk a módját, hogy a biohulladékot könnyen tudjuk kiüríteni a konténerekből” – magyarázta az igazgató, hozzáfűzve:
Körösfőy tapasztalata szerint egyébként ahol van, ott használják a komposztnak szánt konténert az emberek, mostanra már zömmel azt is megtanulták, mi megy a komposztba és mi nem.
„A tájékoztató kampányunk idei részében a biohulladékokra is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen szükség van a felvilágosításra” – jegyezte meg a igazgató. Ugyanakkor felhívta a figyelmet:
„Ellenben sokan nem tudják, hogy a mérgező anyagokkal (például gombaölőkkel) kezelt citrusok és déli gyümölcsök héját nem szabad a komposztba dobni, hiszen azok beszennyezik a komposztot, és majd a talajt is. A banán héja például nagyon jól és gyorsan lebomlik, de amennyiben a gyümölcsöt nem az EU-ban termesztették, akkor nagy eséllyel az itt már betiltott anyagokkal kezelték a felületét” – nyomatékosította a szakember.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!