Hiába kötelező, a lakosság zöme még nem is hallott az úgynevezett komposzttörvényről

Tavaly nyáron átment a parlamenten, ki is hirdették, tehát 2021. január elsejétől érvényes a 2020/181-es számú törvény, amelyről zömmel csak a környezetvédő civil szervezetek és a szakágban dolgozó cégek hallottak.

Pedig a jogszabály a lakosság számára teszi kötelezővé a lebomló háztartási hulladék komposztálását: az európai uniós normákra épülő törvény szerint minden háztartásban külön kell gyűjteni a hulladék komposztálható részét. Romániában egyébként jelenleg a hulladékok mindössze mintegy 14 százalékát hasznosítják újra, holott az uniós elvárás szerint ennek a mértéke már el kellett volna érje az 50 százalékot. Az így keletkező komposztot egyébként – minőségüktől függően – három kategóriába osztályoznák, és többnyire a mezőgazdaságban hasznosítanák. 

A törvényhozók a jogszabály alkalmazását a helyi közigazgatásra ruházták át, ellenben a kidolgozásban, gyakorlatba ültetésben nem sok fogózkodót nyújtanak: mindenkinek magának kell kitalálni a módszert. Egy példa erre a marosvásárhelyi stratégia, ahol nem a köztisztasági vállalatra bízzák a feladatot.

„A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal dolgozik a gyakorlatba ültetésen, közös stratégiát fogunk kidolgoznia városi kertészettel a program elindítására, és ezt az ügyet függetlenül kezeljük a város köztisztasági ügyeitől”– mondta el a Székelyhonnak Borsos Csaba, Marosvásárhely polgármesterének kommunikációs tanácsadója.

Habár országos szinten a lakosságot nem tájékoztatták a létezéséről, a „komposzttörvény” alapján a hatóságok megbüntethetik azokat, akik nem felelnek meg az előírásnak: magánszemélyeknél 400 és 800 lej közötti pénzbírság, cégeknek akár 20 ezer lejre rúgó büntetés is kiróható.

Mindemellett bírságra számíthatnak azok az önkormányzatok is, amelyek nem tartják be az előírást. A törvény sürgetésének hátterében az áll, hogy az Európai Unió akár napi 200 ezer eurónyi büntetés kifizetésére is kötelezheti Romániát a hulladékgazdálkodási infrastruktúra kialakításának elmulasztásáért.

A Hargita megyei megyeszékhelyen, Csíkszeredában már 2019-től a magánházas övezetekből havi rendszerességgel, külön ezt a célt szolgáló zsákokban bérmentve elszállítja a komposztálható hulladékot az Eco Csík Kft. „A tömbházas lakóövezetekben is elindult a lebomló hulladékok gyűjtésére szolgáló tárolók kiépítése, kihelyezése, amelyek egyértelmű feliratozással is el vannak látva, így a Fűzfa utca, Mérleg utca, Suta sétány, Kalász negyed és Fenyő utcákban már gyakorlatban is történik az említett törvény által előírt szabályok betartása. Továbbá szándékunkban áll további tárolók kihelyezése a város lakónegyedeiben” – sorolta Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere. Mint megtudtuk, a begyűjtés után a szakcég komposzttelepre szállítja a lebomló hulladékot, amelyből egyébként tavaly mintegy 439,82 tonnányi gyűlt.

Az RDE Hargita Kft. már másfél éve befoglaltatta a a hulladékgazdálkodásra vonatkozó székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi szabályzatba a komposztálás kötelezővé tételét. Az infrastruktúra kialakításával jól haladtak, mondta el Körösfőy Sándor. A hulladékgazdálkodási vállalkozás igazgatója kifejtette: Székelyudvarhelyen a tömbházak körüli gyűjtőpontokra már tavaly kihelyezték a biohulladék gyűjtésére szánt konténert, illetve sokak saját gyűjtőkosarat is kaptak. A magánházak esetében mindkét városban a lakók saját komposztládában kell megoldják a lebomló hulladék gyűjtését, amennyiben azonban erre nincsen lehetőségük, akkor egy meghatározott díj ellenében a szakcég elszállítja a szelektíven gyűjtött háztartási hulladékot.

„Gyergyószentmiklóson kissé problémás a tömbháznegyedekben a gyűjtőpontok átalakítása, hiszen ott földbe süllyesztett konténerek vannak. Meg kell találjuk a módját, hogy a biohulladékot könnyen tudjuk kiüríteni a konténerekből” – magyarázta az igazgató, hozzáfűzve:

igyekeznek mindenhol mielőbb megteremteni az infrastruktúrát ahhoz, hogy a lakosság külön gyűjthesse a biohulladékot.

Körösfőy tapasztalata szerint egyébként ahol van, ott használják a komposztnak szánt konténert az emberek, mostanra már zömmel azt is megtanulták, mi megy a komposztba és mi nem.

„A tájékoztató kampányunk idei részében a biohulladékokra is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen szükség van a felvilágosításra” – jegyezte meg a igazgató. Ugyanakkor felhívta a figyelmet:

az áruházak zömében kapható biozacskó lebomlik, tehát a komposztban a helye, ezért fontos, hogy bevásárlásnak – ha tehetjük – ilyet válasszunk.

„Ellenben sokan nem tudják, hogy a mérgező anyagokkal (például gombaölőkkel) kezelt citrusok és déli gyümölcsök héját nem szabad a komposztba dobni, hiszen azok beszennyezik a komposztot, és majd a talajt is. A banán héja például nagyon jól és gyorsan lebomlik, de amennyiben a gyümölcsöt nem az EU-ban termesztették, akkor nagy eséllyel az itt már betiltott anyagokkal kezelték a felületét” – nyomatékosította a szakember.