Az új tulajdonosok 1991-ben vették át. Igyekeztek megőrizni a jellegét
Fotó: Sándor Csilla
„Megépítették Magyarország egyik legmagasabban fekvő útját. A hét kilométeres út melletti fenyvesekben elkészült a korszerűen épült Uz Bence Menedékház. A menedékház szomszédságában újabb üdülőket létesítenek” – hangzott el a magyar Filmhíradóban 1942 augusztusában.
2017. augusztus 27., 09:382017. augusztus 27., 09:38
Az Erdélyi Kárpát Egyesület Csíkszéki Osztálya egyik legnagyobb megvalósításának tartották a 75 évvel ezelőtt felavatott épületet, ami
Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal, az Országos Sport Központ, a Magyar Turista Egyesület, valamint magánszemélyek támogatásából épült menedékház volt az utolsó, amelyet a CSEKE építtetett. A házat államosították, majd a kilencvenes évek elején az akkori megyei turisztikai hivatal árverést szervezett, az épület magánkézbe került.
Tőke Dénes, a csíki hegyimentő szolgálat egykori vezetője mintegy másfél évtizedet töltött Hargitafürdőn szolgálatban, hiszen két szobája is volt a menedékházban a hegyimentőknek.
Több mint hetven éve kezdte meg működését Hargitafürdőn a második bécsi döntés után a magyar honvédcsapatokat kiszolgáló alsó tiszti szállás, a középső tiszti étkezde és vendégszállás, valamint a felső legénységi szállás.
„1941-ben kezdték építeni, amikor a kaszárnyák is épültek, a második bécsi döntés után. Ott szállásolták el a hegyivadász alakulatokat. Addig csak egy szekérút vezetett fel Hargitafürdőre, édesapám vezette a munkálatokat, amikor az autóutat építették. Aztán államosították, egy házaspár rendezte, konyhát működtettek, volt ebédlője, amelyik a mai napig is megvan.
A hétköznapok lezserebbek voltak, hétvégén, szombaton és vasárnap is volt buszjárat déli egy órakor Csíkszeredából, amelyik mindig tömve volt. Működött a bánya is, Hargitafürdőn akkor másfajta élet volt amiatt, hogy inkább ipari jellege volt, ami megszűnt, miután a bányát felszámolták. Az állandó lakosság kilencvenkilenc százalékban a bányánál dolgozott valamilyen beosztásban. Ezért maga Hargitafürdő kilencven előtt egy kis bányásztelepülés volt, mintsem egy turisztikai központ, amilyen ma, vagy amilyenné szeretnék tenni” – emlékezett vissza Tőke Dénes, a CSEKE oszlopos tagja.
Mint említette, más szálláslehetőség nem volt Hargitafürdőn, itt ételt és italt is kaphatott a betérő.
Egyszerű, takaros, tiszta. Hetvenöt éve szállnak meg itt turisták
Fotó: Sándor Csilla
A baloldali részen, ahol most a bár van, a postahivatal kapott helyet, és vezetékes telefon is volt itt.
„Így zajlott az élet, mindig volt Hargitafürdőnek valamilyen vonzása. Voltak nyári vendégek, akik a mofettát látogatták, és volt egy akármilyen bakancsos turizmus. A Hargita-hegység gerincjelzésének a leglátogatottabb része mindig a Hargitafürdő és a Madarasi Hargita közötti rész volt. Ennek a vonalába esett a Madarasi Hargitán a madarasi menedékház, amely szintén egyedülálló volt akkor, és itt Hargitafürdőn az Uz Bence. A szállások, bizonyos étkezések ebben a két menedékházban zajlottak. Feri bácsi, az Uz Bence akkori gondnoka egy szenzációs, vidám ember volt, kitűnően bánt a sízőkkel, turistákkal, vicces volt. A felesége kis köpcös asszonyság, kicsit szigorúbb volt, csípősebb volt a nyelve, de Feri bácsival mindig jól lehetett egyezni, és mindenki szívesen ment oda. Primitív volt a berendezés, emeletes ágyak voltak ott, kisközös, nagyközös, kisebb helyiségek. Tisztaság és rend volt. A megyei turisztikai hivatal, az OJT tulajdonába mentek át az államosított menedékházak, így az Uz Bence is.”
Kovács János nyugalmazott földrajz szakos tanár is sokszor megfordult a menedékházban, előbb a hatvanas években mint egyetemista, majd a diákcsoportokat vitte oda.
– elevenítette fel az emlékeit.
A csicsói közbirtokosságnál megvan az a jegyzőkönyv is 1941-ből, amely arról szól, hogy a közbirtokosság átadja a területet az Erdélyi Kárpát Egyesületnek házépítésre. A menedékház mostani tulajdonosai a ház alatti területet telekkönyveztették, az udvar még kérdéses, hogy területileg a városé vagy a csíkcsicsói közbirtokosságé lesz – tudjuk meg, amint a kanyargós úton Kovács Attilával haladunk Hargitafürdő felé.
Fotó: Sándor Csilla
Az Uz Bence tulajdonosa 1991-ben vásárolta meg árverésen az épületet az akkori megyei turisztikai hivataltól.
– magyarázza Kovács. Mint mondta, minden évben valamit újítottak. A csempekályhákat lecserélték, az emeletes vaságyakat, a húsz személy befogadására alkalmas közös hálókat felszámolták, helyettük kisebb, két- és négyágyas szobákat alakítottak ki, összesen tizenötöt, mindenikhez külön fürdőszoba tartozik. A padlásteret beépítették, így most ötven személynek tudnak szállást biztosítani.
Fotó: Sándor Csilla
„Ismertük a menedékházat korábbról, és szívügyünk is volt, hogy megmentsük az akkori üzlettársakkal. Nem állt éppen romokban, működött, csak el volt hanyagolva. Az alapból ki voltak a kövek fordulva, elöl az oszlopok a két feljárat előtt a levegőben voltak. Noha volt bent is mosdó, azokat nem lehetett használni, kint a kertben volt egy favécé. A vendégek vágták a fát a fásszínben, és vitték fel a szobába.
A falak megrongálódtak, a vakolat lehullott, a nád látszott, a lambéria kívül összeszáradt, így, amikor fújt a szél, akkor befújt a szobákba. Amikor télen kialudt odabent a tűz, egyből olyan hőmérséklet lett, mint odakint. Aztán lassanként egy emeleten megoldottuk a központi fűtést, majd a másikon is, aztán lecseréltük korszerűbbre, más kazánra. Mindig van, amit csinálni” – emlékezett vissza a tulajdonos.
Fotó: Sándor Csilla
Kérdésünkre, hogy mikor érkezik a legtöbb turista, elmondja, a téli időszak a legforgalmasabb, a karácsony utáni időszaktól március közepéig érkezik a legtöbb vendég – többnyire Magyarországról – , ilyenkor mindig telt ház van. Tavaly nyáron sok csoport érkezett, idén inkább családok szálltak meg itt. Szeptembertől aztán a diákcsoportok is kezdenek jelentkezni.
Közben kiérkezünk Hargitafürdőre, elhaladunk az egykori bánya mellett, amelyet most már lassan újra birtokba vesz a természet. A menedékházba Balla Szabolcs sportoktató hozott edzőtáborba gyerekeket Csíkszeredából, épp az ebédlőben tartózkodnak. A kávézóba (vagy kocsmába) három kiránduló tért be, mint mondják, régóta járnak a menedékházba. Jégeső kapta el őket kirándulás közben, soha nem áztak úgy el, mint most.
Mindent láttak, csak medvét nem – hangzik el. Kiderül, egyre kevesebb helybéli látogatja a valamikor nagy népszerűségnek örvendő helyet. Történeteket is hallunk, például, amikor
Edit asszony, Attila felesége jön-megy, gondoskodik arról, hogy minden rendben legyen.
– mondja kacagva a tulajdonos. Az időjárásra terelve a szót, többnyire hat hónapig kell fűtsenek itt, októberben, novemberben begyújtanak, és márciusig, áprilisig tüzelni kell. Egy télre száz-százhúsz méter fát kell beszerezniük.
„Minden turista háza – ezt a jellegét próbáltuk megőrizni. Előd, a fiam is segít ebben. Bármit csináltam, mindig megkérdeztem előtte Tövissi Zsolt műépítészt” – meséli Kovács, miközben végigvezetnek a menedékházban.
A feljegyzések, elbeszélések szerint, mivel Nyirőnél tüdőgyengeséget állapítottak meg, javasolták, hogy tüdőtisztító kúraként töltsön időt a hegyekben. Székelyvarságra érkezve ismerkedett meg Pál S. Dénes vadőrrel, akiről regénye központi alakját, Uz Bencét is mintázta.
– olvasható a regényben.
Ez a csavaros eszű székely ember, aki egyenlő társként tekintett a természetre, lett az EKE hargitafürdői menedékházának a névadója is. Kovács Attila elkészíttetett egy kopjafát Uz Bence emlékére, amelyet vagy a menedékház előtt vagy Pál Dénes varsági sírjánál szeretne felállíttatni.
„Beszéltem az ottani polgármesterrel is erről, hogy a család engedje meg, hogy állítsuk fel a sírnál. Szeretnénk egy túraútvonalat kiépíteni Székelyvarság és Hargitafürdő között, és évente ezt a túrát bejárni. Egy emléknapot is lehetne szervezni. Hargitafürdőnek hiányossága, hogy nincs szervezett szórakozás. Tíz évvel ezelőtt kétszáz szálláshely volt, most kétezer van, de ma már nem elég a turistának a szoba és az ellátás, egyebet is kell nyújtani. A bicikliút nincs feltöltve tartalommal. Igaz, ott van a Balu Park, télen a téli sportok, sípályák és kellemes az éghajlat itt télen” – sorolta Kovács Attila.
Szedelőzködni kezdünk, Edit asszony kikísér.
Fotó: Sándor Csilla
– mondja miközben férje a láncfűrészt teszi be az autó csomagtartójába. Elromlott, javítani kell. Még elhangzik, hogy ősszel a hetvenöt éves évforduló alkalmából ünnepséget is szerveznek, karöltve a CSEKÉ-vel, amelyre várnak szeretettel.
Lefele ereszkedve Hargitafürdőről hol kisüt a nap, hol elered az eső.
A hátrányos helyzetűeket közelebb vinni a rendszerhez, egyúttal az egészséghez – ezt a célt tűzte maga elé a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további négy partnere négy országból. Szerdán az eddigi eredményeket értékelték ki Mikóújfaluban.
Két személy, egyikük egy 14 éves fiú, életét vesztette szerdán az 1C jelzésű országút Nagybánya és Miszmogyorós (Tăuții-Măgherăuș) közötti szakaszán bekövetkezett közúti balesetben, tájékoztatott Florina Meteș, a Máramaros megyei rendőrség szóvivője.
Két hónapra hatósági felügyelet alá helyezték kiskorúval szembeni rossz bánásmód és jogellenes fogvatartás miatt azt a Szeben megyei férfit, aki lánccal az asztalhoz kötözte és bezárta a házba tízéves fiát.
Az Európai Bizottság 49,8 millió euró értékű sürgősségi támogatási csomagot javasolt hat uniós tagállam gyümölcstermesztő és bortermelő ágazatában tevékenykedő gazdálkodók számára, amelyből Románia 11,5 millió eurós támogatást kap.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 508,6964 lejt ér, 2,2803 lei lejjel (0,45 százalékkal) többet, mint kedden (506,4161 lej). Ezzel a nemesfém ára újabb rekordot döntött.
Beton villanyoszlopot tört ki, és az útszéli árokban állt meg egy személyautó Sóváradon, szerdán délután.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.
Idén augusztusban 15 043 új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, 52,6 százalékkal többet, mint a tavalyi nyolcadik hónapban – közölte szerdán a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesülete (APIA).
Románia szolidáris Lengyelországgal, amely kedd este orosz drónokat semmisített meg a saját légterében, és hasonló helyzetben Románia „ugyanúgy fog reagálni” – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államelnök.
Közel 40 ezer lej értékű, segédeszközök vásárlására felhasználható elektronikus utalványra pályázhatnak rövidesen a fogyatékkal élők. A jelentkezés a módszertan elfogadását követően indul el.
szóljon hozzá!