
A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak
Fotó: Gergely Imre
Májusban költözhetett vissza a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a korszerűen felújított épületébe, azóta pedig négy tárlatot láthattak itt a látogatók. Jövőre különleges helytörténeti kiállítást terveznek, a Vákár család hagyatéka révén mutatják meg a múlt század elejének Gyergyószentmiklósában létezett polgári világot.
2022. december 16., 18:072022. december 16., 18:07
A Tarisznyás Márton Múzeum több évig nem fogadhatott látogatókat a főépületének felújítása miatt. Ez alatt az idő alatt a birtokukban levő tárgyak konzerválásán, rendszerezésén dolgoztak. Ez folyamatosan zajlik – és még eltart egy ideig –, hiszen 33 ezer tárgyról van szó, amelyek kevesebb mint felével sikerült ezt elvégezni. Az egykori szülészet épületében működő raktár tárolókapacitását szeretnék bővíteni, hiszen az lenne igazán jó, ha minden múzeumi tárgy egy helyen lenne őrizve – mutatott rá Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató.
Idén nem volt könnyű kiállításokat szervezni, hiszen a több éves szünet miatt kimaradtak az utaztatható kiállítások körforgásából, de a jövő évre nézve nagyjából összeállt a tevékenységi tervük.
A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak, hogy méltó helyen legyen újra látható például a különleges ásványgyűjtemény is. Tervben van a korábban nagy sikerrel zajlott esztenafesztivál újbóli megrendezése is – ez viszont már attól függ, lesz-e erre anyagi fedezetük.
Idén több helytörténeti értékű dokumentummal gazdagodott a múzeum, amelyet a Budapesten élő Vákár Tibortól kapott az intézmény. A városnapok során mutatták be a legfrissebb kiadványukat, amely Vákár P. Arthur írásait tartalmazza Örmény visszaemlékezések és anekdoták címmel. A könyv egyik szerkesztője, Szőcs Levente kifejtette, hogy az örmény családok voltak azok, akik valójában várossá fejlesztették Gyergyószentmiklóst. A 20. század elején pedig Vákár P. Arthur egy ikonikus személyisége volt az akkori polgári életnek. „A könyv szerkesztése közben, látva azt, hogy milyen élet zajlott akkor itt, felmerült bennem a gondolat, hogy mi lett volna ha... Például hogyan fejlődött volna, hogy alakult volna a város élete, ha nem jön a világháború és Trianon”.
Fotó: Gergely Imre
Vákár P. Arthur közíró, lapkiadó a helyi képviselő-testület tagjaként tevékenyen részt vett a város életében, 1904-ben megalapította a Csíkvármegye nevű ellenzéki politikai hetilapot, melynek főszerkesztője és a helybeli Kossuth Nyomda tulajdonosa volt 1918-ig. 1908-tól írásaival jelentősen hozzájárult Gyergyószentmiklós várossá válásához és gazdasági fejlődéséhez. 1918 után száműzték, el kellett hagynia szülőföldjét. Nagyon keveset tud a gyergyói ember róla, vagy a fiáról, id. Vákár Tiborról, aki Budapest főépítésze volt. A család birtokában különleges értékű dokumentumok, tárgyak maradtak meg, amelyeket ma az unoka, Vákár Tibor őriz.
Vákár P. Arthur az Örmény visszaemlékezések és anekdoták írását 1951-ben kezdi. Általa betekintést nyerhetünk a gyergyószentmiklósi polgári életbe, a városiasodás nehézségeibe, az örmény-székely együttélés sajátosságaiba, abba a környezetbe, melyet így jellemez: „Gyergyószentmiklós a múltban, egészen a világháborúk kitöréséig, amikor is örménysége kitelepülés és menekülés folytán megtizedelődött, kis Budapest, kis Párizs volt.” A gyergyószentmiklósi polgárosodás és városiasodás kezdeteit gyermekkori emlékeiből idézi, felnőttként annak tevékeny résztvevője és alakítója volt. A könyv komoly formában, de vidám történeteket is elmesélve ad ízelítőt a kor gyergyószentmiklósi örmény polgári világából. A szintén most elkészült 2023-as múzeumi falinaptár is a Vákár hagyatékból mutat be fényképeket. Mindez kedvcsináló ahhoz a várostörténeti kiállításhoz, amit a jövő évben szeretnének létrehozni.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
2 hozzászólás