A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak
Fotó: Gergely Imre
Májusban költözhetett vissza a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a korszerűen felújított épületébe, azóta pedig négy tárlatot láthattak itt a látogatók. Jövőre különleges helytörténeti kiállítást terveznek, a Vákár család hagyatéka révén mutatják meg a múlt század elejének Gyergyószentmiklósában létezett polgári világot.
2022. december 16., 18:072022. december 16., 18:07
A Tarisznyás Márton Múzeum több évig nem fogadhatott látogatókat a főépületének felújítása miatt. Ez alatt az idő alatt a birtokukban levő tárgyak konzerválásán, rendszerezésén dolgoztak. Ez folyamatosan zajlik – és még eltart egy ideig –, hiszen 33 ezer tárgyról van szó, amelyek kevesebb mint felével sikerült ezt elvégezni. Az egykori szülészet épületében működő raktár tárolókapacitását szeretnék bővíteni, hiszen az lenne igazán jó, ha minden múzeumi tárgy egy helyen lenne őrizve – mutatott rá Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató.
Idén nem volt könnyű kiállításokat szervezni, hiszen a több éves szünet miatt kimaradtak az utaztatható kiállítások körforgásából, de a jövő évre nézve nagyjából összeállt a tevékenységi tervük.
A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak, hogy méltó helyen legyen újra látható például a különleges ásványgyűjtemény is. Tervben van a korábban nagy sikerrel zajlott esztenafesztivál újbóli megrendezése is – ez viszont már attól függ, lesz-e erre anyagi fedezetük.
Idén több helytörténeti értékű dokumentummal gazdagodott a múzeum, amelyet a Budapesten élő Vákár Tibortól kapott az intézmény. A városnapok során mutatták be a legfrissebb kiadványukat, amely Vákár P. Arthur írásait tartalmazza Örmény visszaemlékezések és anekdoták címmel. A könyv egyik szerkesztője, Szőcs Levente kifejtette, hogy az örmény családok voltak azok, akik valójában várossá fejlesztették Gyergyószentmiklóst. A 20. század elején pedig Vákár P. Arthur egy ikonikus személyisége volt az akkori polgári életnek. „A könyv szerkesztése közben, látva azt, hogy milyen élet zajlott akkor itt, felmerült bennem a gondolat, hogy mi lett volna ha... Például hogyan fejlődött volna, hogy alakult volna a város élete, ha nem jön a világháború és Trianon”.
Fotó: Gergely Imre
Vákár P. Arthur közíró, lapkiadó a helyi képviselő-testület tagjaként tevékenyen részt vett a város életében, 1904-ben megalapította a Csíkvármegye nevű ellenzéki politikai hetilapot, melynek főszerkesztője és a helybeli Kossuth Nyomda tulajdonosa volt 1918-ig. 1908-tól írásaival jelentősen hozzájárult Gyergyószentmiklós várossá válásához és gazdasági fejlődéséhez. 1918 után száműzték, el kellett hagynia szülőföldjét. Nagyon keveset tud a gyergyói ember róla, vagy a fiáról, id. Vákár Tiborról, aki Budapest főépítésze volt. A család birtokában különleges értékű dokumentumok, tárgyak maradtak meg, amelyeket ma az unoka, Vákár Tibor őriz.
Vákár P. Arthur az Örmény visszaemlékezések és anekdoták írását 1951-ben kezdi. Általa betekintést nyerhetünk a gyergyószentmiklósi polgári életbe, a városiasodás nehézségeibe, az örmény-székely együttélés sajátosságaiba, abba a környezetbe, melyet így jellemez: „Gyergyószentmiklós a múltban, egészen a világháborúk kitöréséig, amikor is örménysége kitelepülés és menekülés folytán megtizedelődött, kis Budapest, kis Párizs volt.” A gyergyószentmiklósi polgárosodás és városiasodás kezdeteit gyermekkori emlékeiből idézi, felnőttként annak tevékeny résztvevője és alakítója volt. A könyv komoly formában, de vidám történeteket is elmesélve ad ízelítőt a kor gyergyószentmiklósi örmény polgári világából. A szintén most elkészült 2023-as múzeumi falinaptár is a Vákár hagyatékból mutat be fényképeket. Mindez kedvcsináló ahhoz a várostörténeti kiállításhoz, amit a jövő évben szeretnének létrehozni.
Idén is megtartják a Hagyományőrző Napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban április 25-én, csütörtökön. A 19. alkalommal megrendezett esemény fénypontja a népviseletbe öltözött ünneplők körtánca lesz.
Szováta és Vármező között 2012 óta ismét közlekedik a keskeny nyomtávú vasúton a gőzmozdonyos vonat. Idén is elindult, első útját április 19-én tette meg. Noha csak románul kommunikál az üzemeltető a digitális térben, az idegenvezető magyarul is beszél.
Idén 50 éves az 1974-ben létrejött Gyergyószárhegyi Művésztelep. Az évfordulót méltó módon ünneplik meg, kiállításokkal, szakmai konferenciával és természetesen jubileumi művésztáborral.
Marosvásárhely 1988-ban, élete 46. évében elhunyt kiváló grafikusa ismét szülővárosa figyelmének előterébe kerül. A csütörtökön nyíló tárlaton ritkaságnak számító Vass-alkotásokat is láthat a nagyközönség.
A hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd, a tiszti állások 43 százaléka betöltetlen, de a közkatonák körében is meghaladja a 20 százalékot a létszámhiány.
Annak érdekében, hogy Marosvásárhelyen gyorsan tudjunk reagálni a tisztasággal kapcsolatos kérésekre, lehetőséget biztosítunk arra is, hogy akár egyenesen a szolgáltatónál jelezzék problémáikat.
Ezúttal az Egyesülés negyed lakóit hívjuk egy közös beszélgetésre április 25-én, csütörtökön 18 órától az Alexandru Ioan Cuza Általános Iskolába (Bărăgan utca 2B szám).
Hamisított termékekkel való jogtalan kereskedelem megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vettek egy férfit Székelyudvarhelyen, miután több házkutatást is tartottak a város területén.
Közös rendezvényt szervezett az RMKT és az UKKSZ csütörtökre Székelyudvarhelyen, melyen rangos előadó fog beszélni a vállalkozók számára is egyik legfontosabb területről, a vezetésről.
Harmadjára is bevállalja a polgármesterjelöltséget Tőke Ervin Csíkszeredában, aki idén is az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben indul a városvezetői pozícióért a júniusi helyhatósági választásokon. Gyűjti a lakossági aláírásokat a támogatásához.
2 hozzászólás