Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:34

Nicușor Dan: Románia 3-4 éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket

22:24

Volt csíki műkorcsolyázó képviselte Magyarországot sífutásban az olimpián

22:20

Hazahozzák a pontokat a gyergyóiak Bukarestből

21:24

Megdolgozott a győzelemért a Corona az Ágyúsok ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Érvénytelenítette a bíróság a Csukás-tó területének kisajátítását

Helytörténeti értékeket mutat meg a gyergyószentmiklósi múzeum

A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak

Fotó: Gergely Imre

Májusban költözhetett vissza a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum a korszerűen felújított épületébe, azóta pedig négy tárlatot láthattak itt a látogatók. Jövőre különleges helytörténeti kiállítást terveznek, a Vákár család hagyatéka révén mutatják meg a múlt század elejének Gyergyószentmiklósában létezett polgári világot.

Gergely Imre

2022. december 16., 18:072022. december 16., 18:07

A Tarisznyás Márton Múzeum több évig nem fogadhatott látogatókat a főépületének felújítása miatt. Ez alatt az idő alatt a birtokukban levő tárgyak konzerválásán, rendszerezésén dolgoztak. Ez folyamatosan zajlik – és még eltart egy ideig –, hiszen 33 ezer tárgyról van szó, amelyek kevesebb mint felével sikerült ezt elvégezni. Az egykori szülészet épületében működő raktár tárolókapacitását szeretnék bővíteni, hiszen az lenne igazán jó, ha minden múzeumi tárgy egy helyen lenne őrizve – mutatott rá Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató.

Idén nem volt könnyű kiállításokat szervezni, hiszen a több éves szünet miatt kimaradtak az utaztatható kiállítások körforgásából, de a jövő évre nézve nagyjából összeállt a tevékenységi tervük.

Elindítanák, rendszeressé tennék a gyerekfoglalkozásokat, és olyan kiállításokat szeretnének, amelyek többféle érdeklődési kör számára lehetnek vonzóak. Jelenleg gróf Bethlen Anikó néprajzi gyűjteményének textíliáiból és viseletdarabjaiból kialakított tárlatot lehet megtekinteni.

A főépület korszerűsítése után a másik szárny rendbetételén is dolgoznak, hogy méltó helyen legyen újra látható például a különleges ásványgyűjtemény is. Tervben van a korábban nagy sikerrel zajlott esztenafesztivál újbóli megrendezése is – ez viszont már attól függ, lesz-e erre anyagi fedezetük.

A Vákár család és az egykori gyergyói polgári világ

Idén több helytörténeti értékű dokumentummal gazdagodott a múzeum, amelyet a Budapesten élő Vákár Tibortól kapott az intézmény. A városnapok során mutatták be a legfrissebb kiadványukat, amely Vákár P. Arthur írásait tartalmazza Örmény visszaemlékezések és anekdoták címmel. A könyv egyik szerkesztője, Szőcs Levente kifejtette, hogy az örmény családok voltak azok, akik valójában várossá fejlesztették Gyergyószentmiklóst. A 20. század elején pedig Vákár P. Arthur egy ikonikus személyisége volt az akkori polgári életnek. „A könyv szerkesztése közben, látva azt, hogy milyen élet zajlott akkor itt, felmerült bennem a gondolat, hogy mi lett volna ha... Például hogyan fejlődött volna, hogy alakult volna a város élete, ha nem jön a világháború és Trianon”.

Fotó: Gergely Imre

Vákár P. Arthur közíró, lapkiadó a helyi képviselő-testület tagjaként tevékenyen részt vett a város életében, 1904-ben megalapította a Csíkvármegye nevű ellenzéki politikai hetilapot, melynek főszerkesztője és a helybeli Kossuth Nyomda tulajdonosa volt 1918-ig. 1908-tól írásaival jelentősen hozzájárult Gyergyószentmiklós várossá válásához és gazdasági fejlődéséhez. 1918 után száműzték, el kellett hagynia szülőföldjét. Nagyon keveset tud a gyergyói ember róla, vagy a fiáról, id. Vákár Tiborról, aki Budapest főépítésze volt. A család birtokában különleges értékű dokumentumok, tárgyak maradtak meg, amelyeket ma az unoka, Vákár Tibor őriz.

Vákár P. Arthur az Örmény visszaemlékezések és anekdoták írását 1951-ben kezdi. Általa betekintést nyerhetünk a gyergyószentmiklósi polgári életbe, a városiasodás nehézségeibe, az örmény-székely együttélés sajátosságaiba, abba a környezetbe, melyet így jellemez: „Gyergyószentmiklós a múltban, egészen a világháborúk kitöréséig, amikor is örménysége kitelepülés és menekülés folytán megtizedelődött, kis Budapest, kis Párizs volt.” A gyergyószentmiklósi polgárosodás és városiasodás kezdeteit gyermekkori emlékeiből idézi, felnőttként annak tevékeny résztvevője és alakítója volt. A könyv komoly formában, de vidám történeteket is elmesélve ad ízelítőt a kor gyergyószentmiklósi örmény polgári világából. A szintén most elkészült 2023-as múzeumi falinaptár is a Vákár hagyatékból mutat be fényképeket. Mindez kedvcsináló ahhoz a várostörténeti kiállításhoz, amit a jövő évben szeretnének létrehozni.