
Medvejárás a libáni házban. Önmagát rémíthette meg a vad
Fotó: Olvasói felvétel
Attól tartanak Libánban, hogy rászokott a medve a „házalásra”. Minap egy olvasónk keresett meg, hogy húsvét tájékán az ő hétvégi házukba is behatolt egy medve.
2017. április 26., 13:482017. április 26., 13:48
Valaki betört a házba – értesítette nyugdíjas olvasónkat az unokatestvére. Többedmagával érkezve a helyszínre láthatta, hogy a ház oldaláról nagyobb felületen leszedték a lambériát, mindkét ablakot betörték. Fog- és körömnyomok is voltak, de mivel a hölgy hallott már olyan esetről, hogy emberek gaztetteiket ily módon álcázták, és próbálták állatra terelni a gyanút, rossz szándéktól tartott. Pedig neki nincs is haragosa – hangoztatta. Rendőrséget hívtak, és a helyszínre érő hatóságiak egyből mondták:
A nyomok alapján az egybegyűltek egy lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak: a ház repedéseiben a korábbi években darazsak vertek fészket, a megszáradt lép késztethette falbontásra a vadat. Aztán nagyobb ellátmányban reménykedve törte be az ablakot. A házba jutva azonban elborult az asztal, aztán a stelázsi tele poharakkal. A zaj riaszthatta meg a medvét annyira, hogy a kamráig nem jutott el, a másik ablakon menekült ki.
A háztulajdonos azt mondja, gyakran szokott egyedül ott tartózkodni. Tizennyolc év alatt egyszer látott a környéken egy kétbocsos medvét. Ez az eset megriasztja, mint ahogy a szomszédban történt medvejárás is.
Fél, hogy az ő ingatlanjába is visszatér. Tanácsot kér, szakemberek javaslatát várja.

Libán-tetői házához kért segítséget egy gyergyószentmiklósi, akihez egy medve ment be nagyszombaton reggel hat órakor.
„Kutyát kell vinni, mást nem tudok javasolni. És mindig figyelni arra, hogy élelem a házban ne maradjon. A medvének nagyon jó a szaglása, még a konzerv tartalmát is kiszimatolja. Körültekintőnek kell lenni, mert a medvének étele a kenyér, a liszt, a gyümölcs... tulajdonképpen minden, ami az embernek is eledele” – fogalmaz a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület vezetője. Birtalan István hozzáteszi:
A környezetvédők indítványára tavaly ősztől letiltották a medvék kilövését teljesen. Még a tavalyi kvótát sem lehet kilőni, 30 ezer hektáronként egyetlen egyed kilövését sem hagyta jóvá a minisztérium.
„Lőni nem szabad, a vadász a szabadságát kockáztatja. Így tehetetlenek vagyunk, annyit tudunk, mint bármely civil, hogy többen összeállva zajkeltéssel elkergetjük. Mit tehetnek a hétvégi házak tulajdonosai? Erre azok kellene épkézláb ötletekkel előrukkoljanak, akik letiltották a medvék kilövését” – közölte Birtalan István.
Rendes felfordulást tud okozni egy medve
Fotó: Olvasói felvétel
Szorult helyzetbe kerültek a vadásztársaságok, az elmúlt évben csak Gyergyó vidékén több mint ötven vadkár volt, több rendben medvetámadás is történt. A medvék száma egyre nő, és nem kizárt, hogy a birtoktulajdonosok megelégelve a károkat, önbíráskodásba kezdenek.
Ezer hektárra kellene egy medve jusson, ennél sokkal több van a hozzáértők szerint. Ha a szabályozás országos szinten nem oldódik meg, nagy problémákkal kell szembenézni.
Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője elmondta, noha nincs felszabadítva a medve mint szigorúan védett faj kilövése, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne különleges engedélyt kérni a minisztériumtól olyan esetben, amikor egy egyed ismételten emberekben, javakban tesz kárt. Bizonyítható kell legyen, hogy az állat veszélyt jelent, és ilyen esetben kapható meg a speciális kilövési engedély. Igazolta, valóban nincs még felszabadítás a tavalyi keretre sem, viszont ez bizonyos civil szervezetek és a vadásztársaságok egyet nem értéséből fakadó helyzet. Dolgoznak a megoldáson.
Megszámláltatnak
A vadszámlálás egyébként éppen most van folyamatban. A környezetvédelmi minisztérium és az Országos Környezetvédelmi Ügynökség közleménye szerint a vadásztársulatok április 3. és május 10. között kell elvégezzék a terepmunkát annak megállapítására, hogy a területen mekkora a barnamedve-, a farkas-, a hiúz- és a vadmacskaállomány. Az adatok május 20-áig kerülnek összesítésre. A vadszámlálás minden évben megtörténik. Sokan nem hisznek e számok realitásában. Egy vadász azt is elmondta lapunknak, hogy újabb megszorításokra lehet számítani a kilövési keret terén. Egy terv szerint felére csökkentenék számos vad kilövési keretét Romániában annak érdekében, hogy a védett farkasállománynak elégséges tápláléka legyen.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!