
Medvejárás a libáni házban. Önmagát rémíthette meg a vad
Fotó: Olvasói felvétel
Attól tartanak Libánban, hogy rászokott a medve a „házalásra”. Minap egy olvasónk keresett meg, hogy húsvét tájékán az ő hétvégi házukba is behatolt egy medve.
2017. április 26., 13:482017. április 26., 13:48
Valaki betört a házba – értesítette nyugdíjas olvasónkat az unokatestvére. Többedmagával érkezve a helyszínre láthatta, hogy a ház oldaláról nagyobb felületen leszedték a lambériát, mindkét ablakot betörték. Fog- és körömnyomok is voltak, de mivel a hölgy hallott már olyan esetről, hogy emberek gaztetteiket ily módon álcázták, és próbálták állatra terelni a gyanút, rossz szándéktól tartott. Pedig neki nincs is haragosa – hangoztatta. Rendőrséget hívtak, és a helyszínre érő hatóságiak egyből mondták:
A nyomok alapján az egybegyűltek egy lehetséges forgatókönyvet is felvázoltak: a ház repedéseiben a korábbi években darazsak vertek fészket, a megszáradt lép késztethette falbontásra a vadat. Aztán nagyobb ellátmányban reménykedve törte be az ablakot. A házba jutva azonban elborult az asztal, aztán a stelázsi tele poharakkal. A zaj riaszthatta meg a medvét annyira, hogy a kamráig nem jutott el, a másik ablakon menekült ki.
A háztulajdonos azt mondja, gyakran szokott egyedül ott tartózkodni. Tizennyolc év alatt egyszer látott a környéken egy kétbocsos medvét. Ez az eset megriasztja, mint ahogy a szomszédban történt medvejárás is.
Fél, hogy az ő ingatlanjába is visszatér. Tanácsot kér, szakemberek javaslatát várja.

Libán-tetői házához kért segítséget egy gyergyószentmiklósi, akihez egy medve ment be nagyszombaton reggel hat órakor.
„Kutyát kell vinni, mást nem tudok javasolni. És mindig figyelni arra, hogy élelem a házban ne maradjon. A medvének nagyon jó a szaglása, még a konzerv tartalmát is kiszimatolja. Körültekintőnek kell lenni, mert a medvének étele a kenyér, a liszt, a gyümölcs... tulajdonképpen minden, ami az embernek is eledele” – fogalmaz a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület vezetője. Birtalan István hozzáteszi:
A környezetvédők indítványára tavaly ősztől letiltották a medvék kilövését teljesen. Még a tavalyi kvótát sem lehet kilőni, 30 ezer hektáronként egyetlen egyed kilövését sem hagyta jóvá a minisztérium.
„Lőni nem szabad, a vadász a szabadságát kockáztatja. Így tehetetlenek vagyunk, annyit tudunk, mint bármely civil, hogy többen összeállva zajkeltéssel elkergetjük. Mit tehetnek a hétvégi házak tulajdonosai? Erre azok kellene épkézláb ötletekkel előrukkoljanak, akik letiltották a medvék kilövését” – közölte Birtalan István.
Rendes felfordulást tud okozni egy medve
Fotó: Olvasói felvétel
Szorult helyzetbe kerültek a vadásztársaságok, az elmúlt évben csak Gyergyó vidékén több mint ötven vadkár volt, több rendben medvetámadás is történt. A medvék száma egyre nő, és nem kizárt, hogy a birtoktulajdonosok megelégelve a károkat, önbíráskodásba kezdenek.
Ezer hektárra kellene egy medve jusson, ennél sokkal több van a hozzáértők szerint. Ha a szabályozás országos szinten nem oldódik meg, nagy problémákkal kell szembenézni.
Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője elmondta, noha nincs felszabadítva a medve mint szigorúan védett faj kilövése, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne különleges engedélyt kérni a minisztériumtól olyan esetben, amikor egy egyed ismételten emberekben, javakban tesz kárt. Bizonyítható kell legyen, hogy az állat veszélyt jelent, és ilyen esetben kapható meg a speciális kilövési engedély. Igazolta, valóban nincs még felszabadítás a tavalyi keretre sem, viszont ez bizonyos civil szervezetek és a vadásztársaságok egyet nem értéséből fakadó helyzet. Dolgoznak a megoldáson.
Megszámláltatnak
A vadszámlálás egyébként éppen most van folyamatban. A környezetvédelmi minisztérium és az Országos Környezetvédelmi Ügynökség közleménye szerint a vadásztársulatok április 3. és május 10. között kell elvégezzék a terepmunkát annak megállapítására, hogy a területen mekkora a barnamedve-, a farkas-, a hiúz- és a vadmacskaállomány. Az adatok május 20-áig kerülnek összesítésre. A vadszámlálás minden évben megtörténik. Sokan nem hisznek e számok realitásában. Egy vadász azt is elmondta lapunknak, hogy újabb megszorításokra lehet számítani a kilövési keret terén. Egy terv szerint felére csökkentenék számos vad kilövési keretét Romániában annak érdekében, hogy a védett farkasállománynak elégséges tápláléka legyen.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!