
Sorra érkeznek a páciensek a kórházakba. A járványhelyzet a krónikus betegségekben szenvedők kezelését is körülményesebbé tette
Fotó: Pinti Attila
Már nyolc hónapja tombol a koronavírus-járvány Romániában, az utóbbi időszakban pedig folyamatosan növekedtek az esetszámok, így a kórházak országszerte egyre leterheltebbé válnak. A számos járványügyi korlátozásnak sok esetben a krónikus betegségekben szenvedők látják kárát, akik nehezebben férnek hozzá a szükséges kezelésekhez. A székelyföldi kórházakban is érezhető a járványhelyzet hatása, egyebek mellett meghosszabbodott a várakozási idő, és egyes kórházakban már nem biztosított az ellátás a krónikus betegek számára.
2020. október 20., 22:052020. október 20., 22:05
2020. október 20., 22:092020. október 20., 22:09
A koronavírus krónikus betegségekben szenvedők ellátására gyakorolt hatását vizsgálta frissen nyilvánosságra hozott felmérésében a Romániai Egészségügyi Obszervatórium. Mint ebből kiderül, a március és augusztus közötti időszakban a krónikus betegek kezelése mintegy felére csökkent az országban. A HIV-fertőzött és AIDS-betegek kórházi ellátásában tapasztalható a legnagyobb visszaesés, a beutalások száma esetükben 80 százalékkal kevesebb a korábbi év hasonló időszakához képest.
A daganatos megbetegedések tekintetében sem sokkal jobb a helyzet, a beutalások száma esetükben 46 százalékkal csökkent, a szklerózis multiplexben szenvedők esetében 57 százalékos visszaesést jegyeztek, a cukorbetegeknél 67 százalékosat, a tuberkulózisban szenvedő betegek beutalása pedig a felére csökkent. A Hargita és Maros megyei kórházakban is érezhető a járványhelyzet kedvezőtlen hatása, főként Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen vannak problémák.
A Hargita megyei nem koronavírus-fertőzött betegek többsége a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban részesül ellátásban, mivel sokukat ide szállítják át Székelyudvarhelyről is a háttérkórházi besorolása miatt.
– tudtuk meg Szekeres Ildikó ápolási igazgatótól. Mint részletezte, a krónikus betegségben szenvedő betegek, akiket beutalásra jegyeznek elő, az ezt megelőző napon bemennek a kórházba, ahol koronavírustesztet végeznek számukra. Másnap a teszt eredményének függvényében kerülnek az illetékes osztályra, amelyre a beutalójuk szól. A sürgősségi osztályra érkezők az ellátást követően az úgynevezett tamponzónába kerülnek, és szintén mintát vesznek tőlük, majd negatív eredmény esetén a megfelelő osztályra, pozitív esetében pedig vagy a fertőző betegségeket kezelő osztályra kerülnek, vagy átszállítják őket Székelyudvarhelyre.
Ez azt jelenti, hogy
Ez viszont az ápolási igazgató szerint nem jelenti azt, hogy ellátás nélkül maradnak a teszt eredményére várók. Amíg a tamponzónában tartózkodnak, a kezelőorvos megvizsgálja őket, szükség esetén kezelést is kapnak, de olyanra is volt már példa, hogy a helyzet súlyossága miatt nem volt idő megvárni a teszteredményt, ezért anélkül végezték el a szükséges műtétet.
A tamponzónában töltött idő hossza nagyban függ attól, hogy mikor érkezik a beteg, mivel naponta három alakalommal végzünk teszteket. Az esti órákban érkezőket például másnap reggel teszteljük (addig a tamponzónában kénytelen várakozni – szerk. megj.) és az eredmények kora délután érkeznek, így esetükben hosszabb időről van szó, de ezalatt is ellátásban részesülnek” – magyarázta Szekeres Ildikó.
Arra is kitért, hogy mivel a kórházban több koronavírus-fertőzést igazoltak a személyzet körében, nagy fejtörést okozott, miként tudják úgy átszervezni a munkát, hogy ennek a betegek ne lássák kárát. „Ez jelenleg is valós veszélyt jelent, kevesebb a rendelkezésre álló munkaerő, és nagy kihívás, miként alakítjuk át a kollégák programját. Emiatt azonban nem volt kiesés, ugyanúgy ellátjuk a betegeket, és műtéteket sem halasztottunk el” – húzta alá az ápolási igazgató. Hozzátette: az egyéb betegségekben szenvedőkre tevődik a nagyobb hangsúly az intézményben, hiszen jóval magasabb számban fordulnak hozzájuk, főként mióta Hargita megye más településeiről is oda szállítják őket.
Ehhez még hozzáadódik a sürgősségi ellátás és a járóbeteg-rendelők, ahol naponta több mint 50 személyt látnak el a szakorvosok. Ebből is látható, hogy az egyéb betegségben szenvedők továbbra is megfelelő ellátásban részesülnek” – hangsúlyozta Szekeres Ildikó.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórháznak a csíkszeredaihoz hasonlóan egy külső épületben működik a fertőző betegségeket kezelő osztálya, így a koronavírus-fertőzöttek nem kerülnek kapcsolatba a főépületben ápolt, egyéb betegségekben szenvedő páciensekkel – szögezte le megkeresésünkre Bíró Levente megbízott igazgató. Mint mondta, ez azért fontos, mert
„A múlt hónapban például mintegy 4000 beteg fordult meg a kórházban, ami sokkal kevesebb a megszokottnál, ennek viszont csak egy százalékát tették ki a koronavírus-fertőzött vagy gyanús esetek. Ezek az adatok folyamatosan változnak, ebben a hónapban a robbanásszerű esetszám-növekedés miatt emelkedett ez az arány, de még mindig számottevően több egyéb betegségben szenvedőt látunk el a koronavírus-fertőzöttekhez képest” – emelte ki Bíró Levente.
Arra is kitért, hogy esetükben is hosszabbodott valamelyest a várakozási idő a járványtani szűrés miatt, amely során megmérik a hozzájuk fordulók testhőmérsékletét, és ki kell tölteniük egy nyilatkozatot is, amelyben az esetleges tüneteikre kérdeznek rá, illetve arra, hogy kerültek-e kapcsolatba koronavírus-fertőzött személlyel. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül.
Várjuk a betegeket és fel vagyunk készülve az ellátásukra, illetve vigyázunk arra is, hogy senki se legyen kitéve a megfertőződés veszélyének” – zárta az igazgató.
A Maros Megyei Klinikai Kórház sajtószóvivője, Gáll Boglárka a Székelyhon érdeklődésére elmondta, hogy a járvány kezdetén a legtöbb osztályt koronavírusos betegek fogadására alakították át, így sokáig kizárólag ezeket a betegeket fogadták. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni, akkor alakították át úgy az épületeket, hogy be tudják tartani a járványügyi előírásokat. „Jelenleg az 1-es és 2-es fertőző betegségek klinikáján, a tüdőgyógyászaton vannak csak koronavírusos betegek, és a 12 intenzív terápiás ágyat mind számukra tartjuk fenn, jelenleg foglalt valamennyi. A többi klinikán zavartalanul fogadunk más betegeket is, az előjegyzéseket, beutalásokat nem kellett visszamondjuk. A betegeket a szűrősátorban fogadják, megmérik a lázukat, kitöltetnek velük egy kötelező kérdőívet és csak ezt követően léphetnek be az épületbe” – sorolta a szóvivő.
Mivel a lakosság körében gyakran hangoztatják, hogy elsősorban az onkológiai kezelésekre szorult betegek sínylik meg ezt az időszakot, rákérdeztünk, hogy Marosvásárhelyen milyen tapasztalataik vannak ezen a téren. Mint Gáll Boglárka elmondta,
Reményeik szerint év végéig befejezik a felújítást és visszaköltözhet régi helyére az egészségügyi intézet, ezáltal pedig újra fogadni tudják a betegeket.
Tavasszal teljes volt a stop. Júniustól kezdtek el újra krónikus vagy sürgősségi eseteket fogadni
Fotó: Haáz Vince
Vannak azonban olyan egészségügyi intézmények is, amelyek az eddig említetteknél nehezebb helyzetben vannak. Az egészségügyi minisztériumhoz tartozó Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége október 12-én jelentette be, hogy a koronavírusos esetszám növekedése miatt ezután nem tudnak krónikus betegeket fogadni, a fertőzöttek mellett csakis a sürgősségi, életveszélyes helyzetben levőket látják el. Emellett látogatók sem léphetnek be az épületbe.
A Hargita megyei koronavírusos betegek számának ugrásszerű növekedése előtt, vagyis szeptember végéig a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban minden osztályon fogadták a betegeket. Mivel azonban ezt az egészségügyi intézményt elsősorban koronavírusos betegek fogadására jelölte ki az egészségügyi minisztérium, az esetszám növekedése következtében fokozatosan visszaszorultak a krónikus betegek és a sürgősségi ellátásra szoruló esetek.
Mint a kórház orvosigazgatójától, Lőrinczi Csabától megtudtuk,
„Az intenzív terápiás ágyainkat is teljesen oda kellett adjuk a koronavírusos betegeknek, így ha sürgősségi esetben fordulnak hozzánk, Csíkszeredába kell küldjük a betegeket. Ez nehézséget jelent a páciensek és hozzátartozóik számára, hiszen mindenki szeretné, ha a súlyos betegek otthonukhoz közel maradhatnának. Jelenleg azonban ezen változtatni nem lehet. Megpróbáltuk úgy tehermentesíteni a kórházi ágyakat és segíteni a koronavírusos betegeknek, hogy a tünetmenteseket vagy enyhe tünetekkel rendelkezőket napi beutalással fogadjuk, megvizsgáljuk, és ha jó az állapotuk, akkor otthonukban gyógyulhatnak. Így nem foglaltuk el a kórházi ágyakat a tünetmentesekkel és azokkal, akik egyébként otthon is eltölthetik a 14 kötelező karantént” – mutatott rá Lőrinczi Csaba.
Az orvosigazgató szerint a krónikus betegek nagy többsége megértette, hogy jelenleg nem tudják őket fogadni, amennyiben lehetett, elhalasztották a beavatkozásokat, kezeléseket. Lőrinczi Csaba ugyanakkor azt is elárulta, hogy orvosként és kórházként számukra jelenleg nagy nehézséget jelent, hogy szinte napi szinten változnak a rendelkezések, elvárások, szabályok, folyamatosan átalakítások vannak.
Nehezen értik meg és még nehezebben tudják elfogadni, hogy jelenleg a törvényt ezt tiltja, semmikképp nem tudják beengedni a hozzátartozót a koronavírussal fertőzött beteghez.
Idén január elejétől október végéig 46.917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
A belügyminisztérium azt ajánlja az állampolgároknak, hogy a december 1-jei hosszú hétvégén lehetőleg ne reptessék a drónjaikat, mert az engedély nélküli drónhasználat veszélyeztetheti az emberek biztonságát.
Akár 10 centiméteres hóréteg is lerakódhat a hegyekben vasárnap estére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint.
Az adventi koszorú több egyszerű ünnepi dekorációnál: a várakozást és az elcsendesülést hirdeti. Csíkszentkirályon jártunk, ahol péntek este közösségi adventikoszorú-készítést szerveztek, szülők és gyerekek együtt alkottak.
A 3000 éves múlttal büszkélkedő város már akkor a szívem csücskébe került, amikor tavaly áprilisban, az albániai bortúráról való hazatértünkben oda is tettünk egy napos kitérőt. Bár valamelyest más arcát mutatta, Bari most sem okozott csalódást.
Advent első vasárnapján kis és nagy közösségekben, a városok és falvak közterein is meggyújtják a koszorú első gyertyáját, jelezve, hogy elkezdődött a karácsony fele vezető út.
Egy mezősályi halastóba esett, és az iszapba ragadt egy férfi szombaton este.
Leszakította a villanyvezetéket és egy autóra esett egy fa szombaton este Marosvásárhelyen.
Szombaton egy LPG-t (autógázat) szállító tartálykocsi borult árokba a 26-os országúton, Vaslui megyében.
Az év első tíz hónapjában több mint 380 bűntetőeljárást indítottak cigaretta- és dohánycsempészet miatt, a rendőrök több mint 139 millió szál cigarettát és három tonna dohányt foglaltak le az akciók során.
4 hozzászólás