A csíkszentsimoni sörgyár előtti szakaszt is önkényesen betelekkönyveztette a román vasúttársaság
Fotó: Pinti Attila
Kéttucatnyi, települések közötti határvitát tart nyilván a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, közülük egyelőre csak egy esetben történtek konkrét lépések a helyzet megoldására. Petres Sándor prefektus szerint fontos lenne mihamarabb rendezni ezeket a vitákat. Szót ejtett arról is, hogy számos önkormányzat került nehéz helyzetbe azért, mert a román vasúttársaság különböző közterületeket telekkönyveztetett saját nevére. Így az önkormányzatok nem is tudnak beruházni az adott helyszíneken.
2023. február 25., 09:022023. február 25., 09:02
2023. február 25., 10:082023. február 25., 10:08
Petres Sándor kormánybiztost arról kérdeztük, hogy melyek azok a települések, ahol mindmáig fennállnak határviták, és ezek hogyan alakultak ki. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ezekre meglátása szerint mi lehet a megoldás. A prefektus nem kívánta felsorolni az érintett önkormányzatokat, azonban azt elmondta, hogy 23 olyan helyzetről van tudomásuk, ahol vagy eleve nem létezik megállapodás, vagy ha létezik is egy valamikori megállapodás, azt legalább az egyik fél felülvizsgálná.
„Tavaly év végén megbeszélést tartottunk mind a 23 eset kapcsán, úgy hogy részt vettek az érintett települések vezetői, Hargita Megye Tanácsának elnöke, és mi a prefektúráról” – osztotta meg Petres. Hozzátette, az volt a céljuk, hogy ezeket a problémákat mozdítsák ki a holtpontról. Időközben mindössze egyetlen esetben jutottak el odáig, hogy kérték a prefektust, hozzon rendeletet egy illetékes bizottság felállítására.
– jegyezte meg.
A kialakult és mindmáig fennálló határvitáknak többnyire történelmi okai vannak – vezette fel a prefektus. Mint magyarázta, a közigazgatási egységek határait 1968-ban állapították meg, ez volt az utolsó törvény, amely ezt szabályozta. Azok a közigazgatási egységek, azaz új községek, amelyek leválás után jöttek létre – mint például a Dánfalvától levált Csíkmadaras, vagy a Csíkszentkirálytól levált Csíkszentimre és Csíkszentlélek, illetve a Madéfalváról levált Csíkrákos és Csíkcsicsó –, azok számára új jogszabályok születtek, esetükben ugyanakkor más a törvényes hivatkozási időpont is. Azonban az az általános, hogy 1968-ban voltak utoljára jogilag szabályozva a településhatárok.
– jegyezte meg Petres.
Elmondása szerint a határviták megoldását az is nehezíti, hogy egyes polgármesterek „presztízskérdést csinálnak” ebből a helyzetből, mivel nem akarnak azzal állni a faluközösség elé, hogy az érintett területet visszaadják a szomszédos településnek. Még akkor sem, ha minden bizonyíték arra mutat, hogy jogosan követeli az vissza.
– mondta. Hozzáfűzte, abban reménykednek, hogy a legtöbb eset közös megegyezéssel rendezhető. Amennyiben ez nem működne, akkor azt szeretnék elérni, hogy bíróságra továbbítsák az ügyet, ez a második legjobb megoldás. „A legrosszabb az lenne, ha még több évtizeden át nem történne meg ezeknek a vitáknak a rendezése” – vélekedett.
Petres Sándortól megtudtuk,
Néhány példát is említett. Ilyen helyzet állt elő a gyergyószéki Salamáson, ahol a település parkjában akartak egy beruházást megvalósítani, ám majdnem bűnügyi eljárás lett a vége, mert nem tudtak róla, hogy időközben a vasúttársaság a saját nevére telekönyveztette a szóban forgó területet. Hasonló helyzetbe került Nagygalambfalva is, szintén egy parkberuházás apropóján. Csíkszereda is évek óta keresi a megoldást, hogy a Brassói út mentén fejlesztéseket eszközölhessen. Csíkszentsimonban is tudni olyan közterületről, amelyet sajátjaként használ a vasúttársaság.
„Még várjuk a településeket vezetőitől a válaszokat. Ugyanis felkértük őket, hogy jelezzék az ilyen és ehhez hasonló gondokat. A prefektúra mindenképp fel akarja leltározni ezeket a visszásságokat” – mondta Petres, aki fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nem Hargita megyei sajátosságról van szó, épp ezért majd törvénymódosításra lesz szükség. Mint ismert, a vasút biztonsági övezete a vasúttársaságé, azaz az államé, a közutakra vonatkozó jogszabály azonban eltér, ugyanis a teljes biztonsági övezet nincs az állam tulajdonában. A biztonsági övezetek határainak megállapítása körül is vannak még kérdések, és
Kozma István, Csíkszentsimon polgármestere érdeklődésünkre megerősítette, hogy több közterület, sőt magánterület is a vasút tulajdonába került. „Miután 2016-ban polgármesterré választottak, arra kértem a kollégáimat, hogy térképezzük fel a közvagyont. Akkor derült ki, hogy az utcáink nincsenek betelekkönyvezve. Mikor hozzáfogtunk ennek rendezéséhez, akkor jöttünk rá, hogy bizonyos esetekben a CFR megelőzött: két fontosabb útszakasz is a nevükre került, például a sörgyár előtti szakasz”– magyarázta. Mivel az alcsíki települést gyakorlatilag kettévágja a vasút, ezért nemcsak útszakaszok, hanem magánterületek is a CFR telekönyvébe kerültek. Mint magyarázta, egy magánház virágoskertje is hasonló helyzetben van, holott több mint ötven méterre van a vasúttól.
A téma kapcsán levelet intéztünk a román vasúttársasághoz, amennyiben választ kapunk, visszatérünk a problémára.
A katolikus templom és a környezete tervezett felújítása osztja meg Zalánpatakon a közösséget. A helybéliek egy része petícióban védelmezi a kivágásra ítélt fákat, a plébános szerint azonban a fák gyökerei a létesítmény biztonságát veszélyeztetik.
Ne hajtsanak rá a frissen aszfaltozott útra a Fenyő utcában, mert az elkészült munkát tönkretehetik – ezzel a kéréssel fordult az érintett szentegyháziak felé a polgármesteri hivatal.
Az esemény előtt két héttel a szervezők bejelentették, hogy elmarad az idei TEDx rendezvény. Az előadássorozat lemondásának okairól érdeklődtünk.
Idén is megajándékozza Kovászna megye rászorulóit a Salvatore Egyesület. A tombolaárusítás már megkezdődött, a befolyt összegből állítanak össze alapélelmiszer csomagokat. Tomboláról lévén szó, az is nyer, aki támogat.
Lesodorták az úttestről és emiatt felborult egy gépjármű egy kedd délutáni balesetben Réty közelében. Az ütközés során ketten sérültek meg. A balesetet szabálytalan előzés miatt következett be.
Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.
November 28-án kerül moziforgalmazásba Mazzag Izabella Baukó Attiláról, művésznevén Azahriahról készült dokumentumfilmje, amit a Filmtett Distribution a magyarországi mozipremierrel egyidőben a romániai, ezen belül az erdélyi mozikba is elhoz.
Parkolóhelyeket számolnak fel, buszsávot alakítanak ki és teljesen felújítják Marosvásárhelyen a köznyelven Hosszú utcának hívott útszakaszt. Átalakítják a főteret is.
A Sepsi Metropoliszövezet számára harminc elektromos autóbusz beszerzésére pályázik a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A járművek tizenkét faluból hozzák-viszik az ingázókat, de a városi közlekedésbe is bekapcsolódnak.
1 hozzászólás