Dani Eszter május 3-án, Budapesten vette át az elismerést
Fotó: Év Tájépítésze Díj/Facebook
Középiskolásként, pályaválasztásra készülve ismerkedett meg a tájépítész szakmával, ami annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött: e szakirányon folytatja felsőfokú tanulmányait. Előbb Marosvásárhelyen, majd Budapesten fejlesztette tudását, idén pedig elérkezettnek látta az időt, hogy egy rangos szakmai versenyen is próbára tegye magát. Munkáját siker koronázta, május 3-án, Budapesten az Év Junior Tájépítészének választották. A lemhényi származású Dani Eszterrel beszélgettünk szakmájáról, a nyertes pályaműről, illetve jövőbeli terveiről.
2024. május 12., 17:112024. május 12., 17:11
2024. május 12., 17:212024. május 12., 17:21
– Hogyan ismerkedett meg a tájépítész szakmával, és miért választotta ezt a területet?
– Még középiskolás koromban, pályaválasztás előtt hallottam, hogy van ilyen szak a budapesti Corvinus Egyetemen, ezért keresgélni kezdtem otthon, hogy van-e ilyen képzés magyarul. Így jelentkeztem a Sapientia EMTE Tájépítészet alapképzésére, Marosvásárhelyre. Majd, hogy bővítsem a tudásom, folytattam Budapesten a mesterképzéssel. Nagyon foglalkoztatott, hogy tulajdonképpen mit is rejt a szakma,
– Mi motiválta arra, hogy jelentkezzen a pályázatra?
– Elsőévesként alapképzésen elvittek minket az Év Tájépítésze Díj gálára, akkor láttam először, hogy diákoknak, fiataloknak is van esélyük megmutatni a tehetségüket, és azóta egy kisebb álomként szerepelt ez a fejemben. Akkor még viszonylag elérhetetlennek tűnt, de ahogy fejlődtem az évek során, egyre közelebbinek éreztem, hogy képes vagyok jó pályázati munkát benyújtani.
Fotó: Év Tájépítésze Díj/Facebook
– Mit jelent Önnek ez a szakmai elismerés?
– Egy hatalmas elismerés volt ez számomra, főleg, hogy most pályáztam először, nem voltam tisztában vele, hogy melyek a konkrét elvárások, vagy hogy mi a mérce, csak annyit tudtam, hogy nagyfokú szabadságot kaptunk.
– Kérem, mutassa be röviden a nyertes projektet. Mi volt a koncepciója és célja?
– A pályázat helyszíne a budapesti Népliget volt, mely már régóta elhagyatott, és nélkülözi a neki járó figyelmet és látogatottságot.
A Centenáriumi parkrészt Pest, Buda és Óbuda egyesülésének százéves évfordulójára hozták létre, a megyék egy-egy emlékművel vagy installációval képviseltették magukat ezen alkalomból.
Az idők folyamán a parkrésznek ez a funkciója és szándéka elvesztette valódi rendeltetését, csupán az emlékezés helye maradt, ezáltal a centenáriumra elhelyezett emlékművek mind a mai emlékezés útmutatói, de ennél sokkal több emléknek adhat helyet a parkrész. Az emlékezéshez meg kell állni, a rohanásban megtorpanni, és előtérbe helyezni az elmét.
Egy olyan hely kialakítása volt a cél, ami attól lesz jó, ami most a leginkább hiányzik a parkból: az emberektől, a néptől.
Az Emlékezés köre nevű installáció látványterve
Fotó: Dani Eszter
Ahogyan a park is az ürességből fejlődött ki, az egyes elemek, parkrészek kialakítása követte egymást, mint a vasúti síneknél a talpfák, a folyamatos fejlődéssel létrejött egy egység, melyet csak az egyének, az emberek tettek igazán élővé.
A talpfák növekedésükön kívül dőlésükben is még több dinamikát adnak az installációnak, mely nemcsak a múltra visszatekintve értelmezhető szimbolikus elem, hanem kivetíthető a mai világ és a társadalom folyamatosan hullámzó változásaira, melyeknél a megállóhelyek elengedhetetlen részt képeznek a rohanás megszakításában.
– Mennyire jelentett kihívást a versenyfeladat?
– A feladat nem volt teljesen idegen számomra, mivel az egyetem alatt voltak land art feladataink és munkáink, valamint egy pályázaton is részt vettünk, amelyen a Fiumei úti sírkertbe kellett egy emlékművet tervezni.
Formavilágával és dinamikus hullámzásával pedig a mélyebb szimbolikus jelentések kihangsúlyozására törekedtem, a park történelmi változásaira utalva. A kihívás az volt, hogy nagyon sokféle szempontnak kellett megfelelnie az installációnak. (A land art a természeti környezet formavilágát és kellékeit monumentális szabadtéri installációk létrehozásához alkalmazó művészeti irányzat – szerk. megj.)
Fotó: Dani Eszter
– Milyen közösségi vagy környezeti előnyökkel jár a projekt? Hogyan illeszkedik a környék arculatába?
– A projektnek reflektálnia kellett gondolatébresztő formában a 21. század kihívásaira, amely felhívja a figyelmet a közpark történeti és ökológiai értékeire, pozitív üzenetet fogalmaz meg a Népliget jövőjére nézve. Ezeknek a feltételeknek kellett megfelelnie,
Közösségi hasznosulása pedig az emberek megállításában, megtartásában nyilvánul meg, mivel a Népliget egyik legnagyobb problémája az elnéptelenedés a fejlesztések és a karbantartás hiányának következtében. E folyamat megváltoztatásának első lépését olyan helyek létrehozása jelenti, melyek vonzzák és meg is tartják a látogatókat.
– Honnan merített inspirációt a tervezéshez és mennyi időt igényelt a munka?
– A pályázati munkán a kiírás szinte első percétől kezdve gondolkodtam – ez február közepén volt, a végleges ötlet pedig a leadás előtt tisztult ki teljesen, így elégséges időm maradt a pályamű kidolgozására.
Így a park teljes megismerésével, a problémákra reflektálva alakult ki az ötlet, a különböző kisebb megoldási lehetőségek összességéből jött létre a végleges terv. A fő inspirációs forrásom úgy gondolom, hogy maga a helyszín volt, annak a hangulata és légköre.
Az installáció a budapesti Népliget Centenáriumi parkjában kaphat helyet
Fotó: Dani Eszter
– Mi a következő lépés? Mikor készülhet el a valóságban is az installáció?
– Sajnos ezzel kapcsolatban nagyon kevés információm van, a pályázat kezdeményezőinek szándéka a kiírás és a díjátadón való bejelentés alapján is az installáció tényleges megvalósítása, de több részletet nem osztottak meg ennek a pontos idejéről és folyamatáról.
– Milyen tervei vannak a jövőre nézve a tájépítészet területén?
– A jövőben az a célom, hogy minél több és szerteágazóbb projektben vehessek részt,
Pár évig még itt, Budapesten szeretnék gyakorlati tapasztalatokat szerezni, majd pedig otthon erősíteni a tájépítészeti szakmai köröket.
– Mit tanácsolna azoknak a fiataloknak, akik pályaválasztás előtt állnak, és szintén a tájépítészet irányába szeretnének elindulni?
– Azokat a fiatalokat, akik azon gondolkodnak, hogy ezt a szakmát választanák, mert szeretik a természetet, a művészetet, a tervezést, jobbá akarják tenni a településeket, vagy az emberi környezetet, arra bátorítom, hogy ne féljenek belevágni. Alapképzés alatt is volt olyan ismerősöm, aki hozzám fordult ezzel kapcsolatosan, hogy információval szolgáljak a szakmát illetően, és mindenkit csak bíztattam, hogy szerintem megéri, nagyon érdekes, szerteágazó és folyton fejlődő szakma.
A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozata (MÉK-TKT), a Magyar Tájépítészek Szövetsége (MTSZ) és a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. 2011-ben alapította meg az Év Tájépítésze díjat és annak junior kategóriáját, az Év Junior Tájépítésze díjat, amelyeket 2012 óta minden év áprilisában adnak át, ünnepélyes külsőségek között. Az Év Junior Tájépítésze díj a kiemelkedő pályakezdő tehetségek szakmai elismerését, bemutatkozását célozza. A díjat évente egy alkotó nyerheti el az évente meghatározott ötletpályázati felhívás alapján kidolgozott projektjével, amelyet a felkért szakmai zsűri bírál el. A díjjal nagy értékű tárgyjutalom és emléktárgy jár.(Wikipédia)
Idén is várják az érdeklődőket a Márton Áron püspök tiszteletére megszervezett megemlékezésre és konferenciára, amelyet Csíkszerntdomokoson tartanak augusztus 29–30. között.
Folytatódik a lomtalanítás és a textilhulladék gyűjtése Marosvásárhelyen, ahol ezúttal is régi bútorokat, textilhulladékokat és egyéb nagy méretű használati tárgyaktól lehet felelősségteljesen megválni.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap egy Facebookon közzétett videóüzenetben jelentette be, hogy a kormány egy többéves beruházási költségvetési rendszer bevezetésén dolgozik.
Összesen ezer kilométer és megannyi élmény fért bele az augusztusi hosszú hétvégére tervezett motoros túránkba. Ezúttal északra kalandoztunk: célba vettük a Ráró-hegységet, megkerültük a Radnai-havasokat, megmásztuk a vidék legszebb hágóit.
Nemcsak bemutatták, hanem igyekeztek átadni is a hagyományos kézi aratás csínját-bínját a fiatalabb generációknak szombat délelőtt Csíkszentkirályon.
Szeptember 1-jétől egy online űrlap segítségével jelenthetik a betegek, ha indokolatlanul magánrendelőbe irányítják át őket az állami kórházakból – jelentette be vasárnap Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Első- (sárga jelzésű) és másodfokú árvízkészültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 30 megye folyóvizeire. Hargita megyében másodfokú, Kovászna és Maros megyében elsőfokú riasztás van érvényben.
Az elmúlt 24 órában a belügyi szervek 6067 bevetésen vettek részt az állampolgárok védelmében, a katasztrófavédelem munkatársai 1361 esetben nyújtottak sürgősségi orvosi segítséget, és több mint 700 sofőr jogosítványát vonták be.
A Máramaros megyei Salvamont hegyimentőegységei egy kilenc gyermekből és két felnőttből álló csoportot mentett ki a szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Radnai-havasokból – tájékoztatott vasárnap Dan Benga.
szóljon hozzá!