
A gelencei Szent Imre-templomot övező várfal harangtornyos kapuja
Fotó: Kocsis Károly
Középkori eredetű emberi maradványokra bukkantak a gelencei szennyvízhálózat-bővítés során. Az érintett területet lezárták, a munkálatot ideiglenesen leállították, de már lehet folytatni.
2026. február 07., 21:012026. február 07., 21:01
Az emberi maradványok a Hydrokov Rt. megbízásából zajló gelencei szennyvízhálózat-bővítése során, a község úgynevezett 9-es utcájában végzett földmunka közben kerültek elő. Paul Pupeză, a Keleti–Kárpátok Nemzeti Múzeumának archeológusa a helyszínen elmondta:
és szakszerű kiemelésük után elszállították a múzeumba további vizsgálatok céljából. Így a munkálatok zavartalanul folytatódhatnak, de továbbra is archeológus felügyelete mellett.
A maradványok a felszegi műemléktemplom temetőjéhez közel, a kerítés sarkától mintegy 3–4 méterre kerültek felszínre.
A csontmaradványok 13. századiak lehetnek
Fotó: Hydrokov Rt.
A szakember feltételezése szerint régen ez a terület még a temetőhöz tartozott. Mivel vizenyős, mocsaras részről van szó, a csontváznak csak töredékei maradtak meg, koponyadarabok és más csontok,
Ez egybeesik a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket őrző római katolikus Szent Imre-templom építési idejével, amelyet szintén a 13. századra, az 1245 körüli évekre kelteznek a történészek. Ebben 14. századi falfestményeket is találunk, amelyek közül a Szent László-mondakör egyes mozzanatait megörökítők a leghíresebbek.
A felfedezést követően a munkálatokat azonnal leállították, a területet ideiglenesen lezárták. A szennyvízhálózat bővítése csak a régészeti kutatás lezárását követően folytatódott.
llyés Botond János, Gelence polgármestere is megerősítette lapunknak,
ami már csak azért is örvendetes, mert a községben tulajdonképpen 2007-ben kezdtek hozzá a szennyvízhálózat kiépítéshez (akkor fektették le a 11 kilométeres gerincvezetéket), hosszú, de szükséges pereskedések folytán nyúlt meg ennyire a kivitelezési időszak.
Az érintett területen csak rövid időre kellett leállni a munkálatokkal
Fotó: Farkas Szilamér
A megvalósítása most részben az Anghel Saligny-program keretében, másrészt az Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztül történik, és már látszik az alagút vége, hiszen nagyjából a felénél, illetve majdnem a felénél tartanak. A szennyvizet a kézdivásárhelyi ülepítőbe vezetik el, a kivitelezési határidő 2026 közepe (az Anghel Salignyhez tartozó résznél december 31-e).
– adott hangot bizakodásának az elöljáró.
Ilyés Botond polgámester bízik abban, hogy idén elkészül a falu szennyvíz-hálózata
Fotó: Ilyés botond/facebook
A középkori lelettel kapcsolatban annyit még megjegyzett, tudomása szerint különleges temetkezési módról árulkodnak a nyomok, hiszen „nem keresztény tájolás szerint temették el a halottat”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a templom környékén már korábban is voltak régészeti vizsgálódások, így kevés a valószínűsége annak, hogy újabb maradványokra bukkanjanak.
Bár Gelence csak 1499-ben, VI. Sándor pápa bullájában szerepel először írott forrásban, területe ősidők óta lakott, határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Régi múltjára utalnak Nagyvár, Kisvár, Nagy-Vártető helynevek is, amelyek Orbán Balázs érdeklődését is felkeltették. „A csekély kiterjedésű fennlapon sok a kincskeresőktől ásott üreg, de várnyom nincsen, hanem alább egy kiszökellő hegynyakon régi sáncnak és gátonynak homályos nyomai látszanak, s kétségtelenül mutatják, hogy itt valami erőd volt, talán azon Aladár vára, ki később a faluban épített magának kényelmesebb kastélyt, de onnan hagyomány szerint megszalasztatván, ezen bevehetlen sziklavárába menekült, és így ő volt a vár ura, ki lenn a Báró asztalánál ebédelt. A két víz egyesülésétől jobbra egy másik hegyes csúcsot Kis Vártetőnek hívnak, itt is vár volt, most azonban annak semmi nyoma” – írta A Székelyföld leírása című művében.
Fura hangok hallatszottak a napokban egy sepsiszentgyörgyi süllyesztett hulladéktárolóból, a járókelők a helyi rendőrséget riasztották. Kiderült, hogy egy alig pár órás kecskegida küzdött a túlélésért a szemét között.
Csőtörés elhárításán dolgoznak a vízszolgáltató munkatársai Kézdivásárhelyen, ezért szombat este 6 óráig szünetel az ivóvíz-szolgáltatás több utcában.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
A húsvétig ugyan még keveset várni kell, de nem árt már most felfrissíteni a kesice-használati ismereteinket. A zabolai Mikes-kastélyban szombaton azonban nemcsak tojásírási technikákat leshetünk el, hanem különleges zenei élményben is részünk lehet.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy Kézdivásárhely és Azuga is felkerüljön a 2027-es Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Fesztivált (EYOF) szervező romániai települések listájára.
Lezárult az engedélyeztetési folyamat, így március 30-án megnyitja kapuit az új tüdőkórház Sepsiszentgyörgyön. A korszerű intézményben a járóbeteg-ellátás, az ambuláns gondozás és a kórházi kezelés egyaránt elvégezhető.
A társadalmi felzárkózás, az esélyteremtés és a roma közösség megerősítésének lehetőségeiről tartanak szakmai konferenciát március 27-én. A rendezvénysorozatban irodaátadó, kiállításmegnyitó és zenei fellépések is helyet kapnak.
Március utolsó napján elkezdődnek a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány méltán népszerű tojásdíszítő műhelymunkái. A húsvéti készülődést éjszakába nyúló tojásíró maratonnal zárják április harmadikán, nagypénteken.
A csütörtökön napirendre kerülő tanácshatározat alapján Fekete Márta műépítész, Márkus András plébános, Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke és Opra Mariana Sanda intenzív terápiás főorvos kapja Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díját.
A sepsiszentgyörgyi rendőrök pénzbírságot szabtak ki a város egyik vendéglátóhelyének, amiért egy alkalmazott alkoholt szolgált fel egy 16 és egy 17 éves fiatalnak. A bírság mellé az önkormányzat elrendelte a helyiség tevékenységének felfüggesztését.
szóljon hozzá!