
A gelencei Szent Imre-templomot övező várfal harangtornyos kapuja
Fotó: Kocsis Károly
Középkori eredetű emberi maradványokra bukkantak a gelencei szennyvízhálózat-bővítés során. Az érintett területet lezárták, a munkálatot ideiglenesen leállították, de már lehet folytatni.
2026. február 07., 21:012026. február 07., 21:01
Az emberi maradványok a Hydrokov Rt. megbízásából zajló gelencei szennyvízhálózat-bővítése során, a község úgynevezett 9-es utcájában végzett földmunka közben kerültek elő. Paul Pupeză, a Keleti–Kárpátok Nemzeti Múzeumának archeológusa a helyszínen elmondta:
és szakszerű kiemelésük után elszállították a múzeumba további vizsgálatok céljából. Így a munkálatok zavartalanul folytatódhatnak, de továbbra is archeológus felügyelete mellett.
A maradványok a felszegi műemléktemplom temetőjéhez közel, a kerítés sarkától mintegy 3–4 méterre kerültek felszínre.
A csontmaradványok 13. századiak lehetnek
Fotó: Hydrokov Rt.
A szakember feltételezése szerint régen ez a terület még a temetőhöz tartozott. Mivel vizenyős, mocsaras részről van szó, a csontváznak csak töredékei maradtak meg, koponyadarabok és más csontok,
Ez egybeesik a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket őrző római katolikus Szent Imre-templom építési idejével, amelyet szintén a 13. századra, az 1245 körüli évekre kelteznek a történészek. Ebben 14. századi falfestményeket is találunk, amelyek közül a Szent László-mondakör egyes mozzanatait megörökítők a leghíresebbek.
A felfedezést követően a munkálatokat azonnal leállították, a területet ideiglenesen lezárták. A szennyvízhálózat bővítése csak a régészeti kutatás lezárását követően folytatódott.
llyés Botond János, Gelence polgármestere is megerősítette lapunknak,
ami már csak azért is örvendetes, mert a községben tulajdonképpen 2007-ben kezdtek hozzá a szennyvízhálózat kiépítéshez (akkor fektették le a 11 kilométeres gerincvezetéket), hosszú, de szükséges pereskedések folytán nyúlt meg ennyire a kivitelezési időszak.
Az érintett területen csak rövid időre kellett leállni a munkálatokkal
Fotó: Farkas Szilamér
A megvalósítása most részben az Anghel Saligny-program keretében, másrészt az Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztül történik, és már látszik az alagút vége, hiszen nagyjából a felénél, illetve majdnem a felénél tartanak. A szennyvizet a kézdivásárhelyi ülepítőbe vezetik el, a kivitelezési határidő 2026 közepe (az Anghel Salignyhez tartozó résznél december 31-e).
– adott hangot bizakodásának az elöljáró.
Ilyés Botond polgámester bízik abban, hogy idén elkészül a falu szennyvíz-hálózata
Fotó: Ilyés botond/facebook
A középkori lelettel kapcsolatban annyit még megjegyzett, tudomása szerint különleges temetkezési módról árulkodnak a nyomok, hiszen „nem keresztény tájolás szerint temették el a halottat”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a templom környékén már korábban is voltak régészeti vizsgálódások, így kevés a valószínűsége annak, hogy újabb maradványokra bukkanjanak.
Bár Gelence csak 1499-ben, VI. Sándor pápa bullájában szerepel először írott forrásban, területe ősidők óta lakott, határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Régi múltjára utalnak Nagyvár, Kisvár, Nagy-Vártető helynevek is, amelyek Orbán Balázs érdeklődését is felkeltették. „A csekély kiterjedésű fennlapon sok a kincskeresőktől ásott üreg, de várnyom nincsen, hanem alább egy kiszökellő hegynyakon régi sáncnak és gátonynak homályos nyomai látszanak, s kétségtelenül mutatják, hogy itt valami erőd volt, talán azon Aladár vára, ki később a faluban épített magának kényelmesebb kastélyt, de onnan hagyomány szerint megszalasztatván, ezen bevehetlen sziklavárába menekült, és így ő volt a vár ura, ki lenn a Báró asztalánál ebédelt. A két víz egyesülésétől jobbra egy másik hegyes csúcsot Kis Vártetőnek hívnak, itt is vár volt, most azonban annak semmi nyoma” – írta A Székelyföld leírása című művében.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Kézdivásárhely 1848-ban megmutatta, képes harcolni, ha hív a haza, most pedig újfent bebizonyította, hogy ünnepelni is tud, ha annak van ideje. Március 15-én régen látott sokaság nyugtázta tapssal dr. Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök beszédét.
Cigarettacsempészetre szakosodott háromszéki bűnszervezetet leplezett le a rendőrség. Az ügyben végzett harminckét házkutatás során jelentős mennyiségű cigarettát, készpénzt, sőt légfegyvert is találtak.
Tizenkilenc éve emlékeznek meg a szabadságharcról és Gábor Áronról, a hős ágyúöntőről a bodvaji kohónál. A forradalom kitörésének évfordulója előtti napon erdővidékiek és anyaországiak együtt ünnepelték a magyar szabadságot és függetlenséget.
A sepsiszentgyörgyi (szépmezői) kutyamenhely március 14-én ismét várja az állatbarátokat. Februárban a menhely fenntartóinak nagy örömére két tucat kutyát is sikerült örökbe adni, jelenleg sok kölyök várja gazdiját.
Vasárnap dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke lesz Kézdivásárhely díszvendége. Ő az eddigi legmagasabb rangú magyar közjogi méltóság, aki itt ünnepi beszédet tart, pedig előtte megannyi király, császár, fejedelem járt a céhes városban.
Hatalmas munkával és elszántsággal tartják fenn a sepsiszentgyörgyi labdarúgócsapat arénájának színvonalát. Diószegi László klubelnök büszke a Sepsi OSK otthonára, és hisz benne, hogy a csapat újra kivívja a szurkolók elismerését.
Kokárdakészítéssel és énekkel hangolódtak a nemzeti ünnepre csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Tein kávézóban, de még pénteken is bárki betérhetett elkészíteni a saját kokárdáját.
Bankautomatánál felejtett pénzt emelt el egy sepsiszentgyörgyi nő, de amikor a rendőrség közzétette a fényképét, két órán belül jelentkezett az őrsön.
A kirívóan magas adóterhek miatt a csőd szélére került szemerjai közbirtokosságot egy rendhagyó megoldás mentette meg: magánszemélyek adományaiból fedezték a többletadót, így a tagság jövedelme idén érintetlen maradt.
szóljon hozzá!