
A gelencei Szent Imre-templomot övező várfal harangtornyos kapuja
Fotó: Kocsis Károly
Középkori eredetű emberi maradványokra bukkantak a gelencei szennyvízhálózat-bővítés során. Az érintett területet lezárták, a munkálatot ideiglenesen leállították, de már lehet folytatni.
2026. február 07., 21:012026. február 07., 21:01
2026. február 07., 21:012026. február 07., 21:01
Az emberi maradványok a Hydrokov Rt. megbízásából zajló gelencei szennyvízhálózat-bővítése során, a község úgynevezett 9-es utcájában végzett földmunka közben kerültek elő. Paul Pupeză, a Keleti–Kárpátok Nemzeti Múzeumának archeológusa a helyszínen elmondta:
és szakszerű kiemelésük után elszállították a múzeumba további vizsgálatok céljából. Így a munkálatok zavartalanul folytatódhatnak, de továbbra is archeológus felügyelete mellett.
A maradványok a felszegi műemléktemplom temetőjéhez közel, a kerítés sarkától mintegy 3–4 méterre kerültek felszínre.
A csontmaradványok 13. századiak lehetnek
Fotó: Hydrokov Rt.
A szakember feltételezése szerint régen ez a terület még a temetőhöz tartozott. Mivel vizenyős, mocsaras részről van szó, a csontváznak csak töredékei maradtak meg, koponyadarabok és más csontok,
Ez egybeesik a román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket őrző római katolikus Szent Imre-templom építési idejével, amelyet szintén a 13. századra, az 1245 körüli évekre kelteznek a történészek. Ebben 14. századi falfestményeket is találunk, amelyek közül a Szent László-mondakör egyes mozzanatait megörökítők a leghíresebbek.
A felfedezést követően a munkálatokat azonnal leállították, a területet ideiglenesen lezárták. A szennyvízhálózat bővítése csak a régészeti kutatás lezárását követően folytatódott.
llyés Botond János, Gelence polgármestere is megerősítette lapunknak,
ami már csak azért is örvendetes, mert a községben tulajdonképpen 2007-ben kezdtek hozzá a szennyvízhálózat kiépítéshez (akkor fektették le a 11 kilométeres gerincvezetéket), hosszú, de szükséges pereskedések folytán nyúlt meg ennyire a kivitelezési időszak.
Az érintett területen csak rövid időre kellett leállni a munkálatokkal
Fotó: Farkas Szilamér
A megvalósítása most részben az Anghel Saligny-program keretében, másrészt az Környezetvédelmi Alapon (AFM) keresztül történik, és már látszik az alagút vége, hiszen nagyjából a felénél, illetve majdnem a felénél tartanak. A szennyvizet a kézdivásárhelyi ülepítőbe vezetik el, a kivitelezési határidő 2026 közepe (az Anghel Salignyhez tartozó résznél december 31-e).
– adott hangot bizakodásának az elöljáró.
Ilyés Botond polgámester bízik abban, hogy idén elkészül a falu szennyvíz-hálózata
Fotó: Ilyés botond/facebook
A középkori lelettel kapcsolatban annyit még megjegyzett, tudomása szerint különleges temetkezési módról árulkodnak a nyomok, hiszen „nem keresztény tájolás szerint temették el a halottat”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a templom környékén már korábban is voltak régészeti vizsgálódások, így kevés a valószínűsége annak, hogy újabb maradványokra bukkanjanak.
Bár Gelence csak 1499-ben, VI. Sándor pápa bullájában szerepel először írott forrásban, területe ősidők óta lakott, határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Régi múltjára utalnak Nagyvár, Kisvár, Nagy-Vártető helynevek is, amelyek Orbán Balázs érdeklődését is felkeltették. „A csekély kiterjedésű fennlapon sok a kincskeresőktől ásott üreg, de várnyom nincsen, hanem alább egy kiszökellő hegynyakon régi sáncnak és gátonynak homályos nyomai látszanak, s kétségtelenül mutatják, hogy itt valami erőd volt, talán azon Aladár vára, ki később a faluban épített magának kényelmesebb kastélyt, de onnan hagyomány szerint megszalasztatván, ezen bevehetlen sziklavárába menekült, és így ő volt a vár ura, ki lenn a Báró asztalánál ebédelt. A két víz egyesülésétől jobbra egy másik hegyes csúcsot Kis Vártetőnek hívnak, itt is vár volt, most azonban annak semmi nyoma” – írta A Székelyföld leírása című művében.
Az október 9 és 18 között zajló 17. Székelyföld-napok megnyitója Barótra, illetve Erdővidék múzeumára irányította a figyelmet: megnyílt az Erdély történelmét bemutató ólomkatonakiállítás és emléktáblát avattak Deák István erdőmérnök tiszteletére.
Az arany- és gyémántlakodalmat ünneplő házaspárokat köszöntötte a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, amely az idén új helyszínen szervezte meg a hagyományos ünnepséget, mivel a megyei könyvtár nagyterme szűknek bizonyult a 45 pár számára.
Példamutató becsületességéért részesült elismerésben egy kézdivásárhelyi diák, aki több mint ezer lejt talált az utcán, és saját elhatározásából átadta a pénzt a rendőrségnek.
Három személyi sérüléssel járó közúti balesethez riasztották a rendőröket csütörtökön Kovászna megyében. A sérültek között egy kétéves gyermek is van, Kézdivásárhelyen pedig gyalogátkelőn ütöttek el egy nőt.
Megsebesítettek egy 15 éves fiút szerdán egy sepsiszentgyörgyi parkban. A feltételezett támadó szintén 15 éves, akit huszonnégy órára őrizetbe vettek, majd hatvannapos hatósági felügyelet alá helyezték.
Magyar tolmácsot kér a parlamentben Kulcsár-Terza József, miután megelégelte a magyar közösséget érő inzultusokat. A képviselő szerint Dan Tanasă rendszeresen sértegeti a magyarokat, két hete pedig az alsóház plénumában Markó Attilát is durván támadta.
Új formátumban, új koncepció mentén szervezik meg az idei, végzősöknek és fiataloknak szóló karriernapokat október 9-én a Sepsi Arénában: ezúttal csak a tizenkettedik osztályosokat várják, és állásbörze is része lesz a rendezvénynek.
Constantin Brâncuşi születésének 150. évfordulójához kapcsolódva szombaton kiállítás nyílik a szobrász kortársainak grafikáiból. A Picasso, Dali, Chagall, Matisse, Klimt grafikákat, nyomatokat egy bukaresti műgyűjtő kölcsönözte a kiállításra.
Folytatja az RMDSZ Háromszék Területi Szervezete az érettségizőknek szánt román gyorstalpalókat, idén már a nyolcadikosoknak is megszervezi az ingyenes felkészítőket. A tapasztalatok szerint a részt vevő diákok viszonya kedvezőbb lett a román nyelvhez.
Október 5. és 11. között immár 32. alkalommal szervezik meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat. A rendezvénysorozat idén is változatos programokkal várja mindazokat, akik szeretnék felfedezni és megélni a térség kulturális értékeit.
szóljon hozzá!