
A címertan világnapján emlékeztek meg az egyesület fennállásának első évtizedéről
Fotó: Kocsis B. János
Tízéves a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, amely fennállásának mozgalmas évei során a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség, valamint a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének tagjává vált.
2025. június 10., 21:302025. június 10., 21:30
Június 10-ére, a címertan világnapjára időzítette fennállása tizedik évfordulójának megünneplését az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület. Az évforduló alkalmából az egyesület alapítója és elnöke, dr. Szekeres Attila István nemzetközi címerakadémikus Erdély nagykövete a világban címmel tartott előadást a Székely Nemzeti Múzeumban, bemutatva a szervezet munkáját, nemzetközi kapcsolatait és sikereit.
Szekeres Attila István számos hazai és nemzetközi konferencián ismertette tudományos kutatásainak eredményeit – többek között Skóciában, Spanyolországban, Kínában –, népszerűsítette az erdélyi és székely címertant, közvetve pecséttant és numizmatikát, valamint zászlótörténetet és fejedelmi családtörténetet.
Az egyesület elnöke az egyetlen erdélyi szakember, akit az 1949-ben Párizsban alakult, 1965 óta genfi székhellyel működő Nemzetközi Címertani Akadémia tagjai közé választott. 2024-ben a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének érdemérmével tüntették ki, egyetlen magyarként, egyetlen romániaiként. Aktivitása elismeréseként az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség, később a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének tagjává vált – utóbbinak egyedüliként tagja a térségben.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
Brassóban indítja, majd több erdélyi helyszín után Budakalászon zárja januári előadássorozatát a Háromszék Táncszínház. Ugyanakkor vendég produkciókat is fogadnak sepsiszentgyörgyi termükben.
Az 1940-es második bécsi döntéssel Székelyföld határvidékéről nem minden magyar került a visszacsatolt Észak–Erdélybe. Sokan a befagyott Olt jegén átszökve jelentkeztek a haza szolgálatára, és voltak, akik sosem tértek vissza a fagyos Szibériából.
„Ma, amikor újra háborog a világ, amikor a szomszédban háború darál, álljunk meg egy percre a Donnál.” Iochom Zsolt versének sorai a 83 évvel ezelőtti tragédia szereplőire való szombati megemlékezésen hangzottak el a katrosai kettős keresztnél.
Nyomozást indított a Kovászna megyei rendőrség minősített lopás gyanúja miatt, miután a szitabodzai rendőrök több falopási esetről értesültek.
Megpróbált elmenekülni az őt kereső rendőrök elől egy autólopásért elítélt kézdivásárhelyi fiatal, de elfogták. Javítóintézetbe szállították, hogy hároméves büntetését letöltse.
Januárban megérkezett az igazi tél, és habár ilyenkor a többség törekedik védelmezni az élőlényeket, most is találni kidobott kutyákat az út szélén. Állatvédő egyesületet kérdeztünk a téli kutyatartásról, valamint a gazdátlan ebek helyzetéről.
Négyzetméterenként 10 euróra csökkentik a garázsok éves bérleti díját, de csak akkor, ha a tulajdonos felújítja azt az előírt szabványok alapján. Ha ezt nem végzi el, a koncessziós díj összege 2027-től jelentősen megemelkedik.
A közösség segítsége kell ahhoz, hogy leküzdhesse az életveszélyt az Erdővidékről származó Dimény István. A férfi súlyos betegséggel küzd, munkaképtelenné vált, így az orvosi vizsgálatok és beavatkozások költségeit önerőből már nem tudja fedezni.
Halálos baleset történt Kézdisárfalva és Ozsdola között a 2D jelzésű országúton, szerdán.
szóljon hozzá!