Öntözőrendszerek: kincs, ami szinte nincs

Fotó: illusztráció

A termőterületek méretéhez képest Háromszéken gyakorlatilag nem is létezik öntözőrendszer. Az elhanyagolható számú öntözők száma a jelek szerint idén bővül.

Nagy D. István

2014. január 29., 17:492014. január 29., 17:49

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az évtizedek óta jellemző helyzetről Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője annak kapcsán beszélt, hogy a tavaly alakult Öntözővíz Használók Egyesülete némi eredményt ért el ezen a téren: az Országos Talajfeljavító Ügynökség megyei képviselete Maksán átadta az egyesületnek a mintegy ezer hektár öntözését biztosító, 1989 óta használaton kívül lévő rendszerhez tartozó pumpáló állomást. Ez annyit jelent, hogy a Sepsiszentgyörgy közelében lévő Szépmezőn található rendszerrel – amely mintegy 1600 hektáron teszi lehetővé az öntözést – a megyében újabb ezer hektár esetében lehet majd megoldani a víz eljuttatását a földekre, Maksa, Telek, Szőrcse és Dálnok környékén.

Az igazgató értesülése szerint utóbbi esetében a rendszerváltás előttről már létező rendszer nagy része épen megmaradt, és az egyesület tervei szerint pályázni kívánnak a korszerűsítés érdekében. Könczei ugyanakkor elmondta, a pumpáló állomás átvételével gyakorlatilag egy áldatlan állapot szűnt meg, hiszen az egyesület már korábban megkapta a rendszer gondnokságát, de a pumpáló állomást nem, így ki sem tudták próbálni, hogy milyen állapotban van.

A megyeszintű állapotokról az intézményvezető elmondta: tekintve, hogy Kovászna megye mezőgazdasági területe 83 ezer hektár, a kevéssel több mint két és fél ezer hektár vízellátását biztosító rendszer gyakorlatilag jelentéktelen. A nagyobb magántermelők – elsősorban Kézdivásárhely térségében – megpróbálták megoldani az öntözés kérdését, viszont ez igen komoly költségekkel jár. Az igazgató értesülései szerint csak egy erre a célra fúratott kút kialakítása meghaladja az ötezer lejt, illetve utána az elhasznált vízért is fizetni kell.