
Fotó: Barót önkormányzata/Facebook
Augusztusi ülésükön leszavazták a bibarcfalvi és felsőrákosi tanintézmények felújításáról szóló uniós pályázat folytatását a baróti tanácstagok. Benedek-Huszár János polgármester nem adja fel: rövidesen újra előterjeszti a határozattervezetet.
2025. szeptember 19., 18:012025. szeptember 19., 18:01
Mintegy 2,7 millió lejes uniós támogatásra mondtak nemet a baróti önkormányzat képviselői augusztusi ülésükön: leszavazták a bibarcfalvi és felsőrákosi iskolák Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében zajló pályázatának folytatását. Pontosabban a két tanintézményre vonatkozó műszaki és engedélyezési terv, valamint a közbeszerzési dokumentáció elfogadása szerepelt a napirenden – ezeknek elfogadása szükségszerű lett volna a folytatáshoz.
Döntésüket azzal indokolták, hogy
kockázatos vállalkozás lenne folytatni a pályázatot, ugyanis a becsült önrész – több millió lej – nagy, ilyen mértékű költekezést nem engedhet meg magának az önkormányzat;
ugyanakkor a 41-es sürgősségi kormányrendelet többek között arról is szól, hogy azokat a PNRR-s pályázatokat, amelyek még az előkészítési fázisban vannak, nem folytatódhatnak, és ilyen körülmények között fölösleges lenne a további költekezés.
Benedek-Huszár János polgármester a tanácsülés során több ellenérvet is felhozott, számos alkalommal hangsúlyozta:
A bibarcfalvi és felsőrákosi iskolákba egyenként 40–45 gyermek jár nap mint nap, az épületek állapota romlik. Többször is nyomatékosította:
a beruházások értéke egy becsült érték, valós összeg megismeréséhez árajánlatra van szükség. Valóban lehet a végösszeg több, de jóval kevesebb is a becsültnél;
a sürgősségi kormányrendelet alapján azokat a PNRR-s beruházásokat függesztik fel biztosan, amelyek esetében a finanszírozási szerződés aláírása után nem történt beszerzés. Márpedig az iskolák esetében elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, a műszaki, valamint az építési-engedélyezési terv, és a tervellenőrökkel való szerződéseket is megkötötték.
Benedek-Huszár János kitart a bibarcfalvi és felsőrákosi iskolák felújítása mellett
Fotó: Tuchiluș Alex
A két intézmény felújítását 2022-ben javasolták először. A polgármester elmondta, az, hogy most ebben a fázisban tart a projekt, több önkormányzati döntés eredménye, korábban a tanácstagok minden alkalommal támogatták a folytatást. Most azonban
Benedek-Huszár János kérdésünkre válaszolva leszögezte: újra napirendre fog kerülni az iskolák rehabilitációja, méghozzá nemsokára, hiszen már zajlik az újratervezés. Leegyszerűsítik az épületek felújítására vonatkozó tervet, ezzel együtt a becsült összeget is, ezután a polgármester újra az önkormányzat elé fogja terjeszteni azokat, vélhetően októberben.
Ha a tanácstagok elfogadják a későbbiekben az előterjesztést, még nem biztos, hogy a beruházás megvalósul. A kormányrendelet ugyanis azt is leírja, hogy azoknak a projekteknek a folytatásáról, amelyek nem készültek el még 30 százalékban, de 2026. augusztus 31-ig megvalósíthatók, memorandum alapján döntenek.
mert nem olyan nagy volumenű munkálatokról van szó, akár 3–5 hónap alatt is meg lehet valósítani. Az idő kulcsfontosságú most, ezért kapott ekkora jelentőséget az augusztusi tanácsülés is. „A minisztérium jóváhagyása szükséges. Viszont azt is tudjuk, ha mi nem készülünk el időben, nem lesz mit jóváhagyni” – nyomatékosított.
A bibarcfalvi iskolába több mint negyven gyermek jár
Fotó: Benedek-Huszár János
Ugyanakkor, ha kiderül, hogy mégsem kapnak finanszírozást, vagy az önrész annyira megnő, amelyet nem tudnak kifizetni, akkor a közbeszerzési dokumentációba foglalt felfüggesztési záradék szerint
A képviselők körében felmerült a kérdés, hogy ilyen alacsony létszámú tanintézmények esetében indokoltabb lehet-e a felszámolás, összevonás. Benedek-Huszár János véleménye szerint a magyar oktatási intézményeket fent kell tartani, meg kell őrizni.
Barót közigazgatási területén Bodos és Miklósvár a két legkisebb település, mindkét faluban 15–18 gyerek tanul összesen az óvodában és elemi osztályban. Ha felszámolnák a falusi tanintézményeket, egyrészt munkahelyek szűnnék meg, másrészt a gyerekeket szüleik más településre kellene vigyék oktatni.
– szögezte le.
Sok szülő követte az eseményeket, többen hangot adtak a képviselő-testület döntése miatti csalódottságuknak. Többen úgy vélekedtek, képviselőik mostohaként tekintenek a falusi intézményekre. A polgármester szerint aláírásgyűjtés is indult, hogy iskoláik felújítását támogassák, ne hátráltassák.
A felsőrákosi iskola épületeit korábban kalákával javították fel a falusiak
Fotó: Tuchiluș Alex
A felsőrákosi iskola épületeinek tetőzetét 2022-ben kalákával újította fel a faluközösség László Tibor szervezésével, ugyanis „nem nézhették tétlenül”, hogy a tetőfelület folyamatosan romlik. Az akkori felhívásban pontosan így fogalmaztak: „A jelenlegi árak mellett sem az iskolának, sem a falunak, sem a polgármesteri hivatalnak nincs elegendő forrása a teljes tetőzet felújítására, közösen viszont van rá lehetőség.” Benedek-Huszár János pedig kitart amellett, hogy
A két épület energetikai rehabilitációja biztosítaná, hogy legalább az elkövetkező 30 évben korszerű, biztonságos környezetben tanulhassanak a gyerekek.
Zsarolás, fenyegetés, zaklatás és a magánszféra megsértése miatt vettek őrizetbe egy torjai férfit a Kovászna megyei rendőrség bűnügyi nyomozói.
Már több mint 138 ezer alkalommal béreltek kerékpárt a sepsiszentgyörgyi Sepsi Bike rendszerben. A kezdeti technikai nehézségek után a szolgáltatásnak mára több mint 7 ezer regisztrált és több mint 4300 aktív felhasználója van.
A romániai oktatási rendszer súlyos szerkezeti gondja évek óta változatlan: miközben az elméleti líceumok elszippantják a legjobb képességű diákokat, a szaklíceumok minden nyáron megküzdenek a beiskolázási terv teljesítéséért.
Több mint három hete nem működik az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) honlapja, ami sokaknak bosszúságot okozott, de sok plusz kiadást is eredményezett. Ügyvédet kérdeztünk a kialakult helyzetről.
Összesen hét házkutatást tartottak egy prostitúciós ügyben vasárnap Kovászna, Prahova és Dâmbovița megyékben, két személyt pedig őrizetbe is vettek Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
Befejeződött az oltszemi Mikó-kastély felújítása, a műemlék épületben a tervek szerint a Székelyföldi Lovas Múzeum kap helyet. A restaurálás során az eredeti falképeket, valamint a falburkolat és a bútorzat egy részét is sikerült megmenteni.
Jogi oltalmat kapott a Csernátoni Burrogtató elnevezés: a romániai Szabadalmi és Védjegyhivatal 2026 júliusában ismerte el védjegyként a régi traktorok és mezőgazdasági gépek szemléjének nevét, melyet mostantól csak a szervezők használhatnak.
A júliusi esőzések hatását az elmúlt napok hősége nem tudta lenullázni, az éjszakai 13-14 Celsius-fokos hűvösség pedig kimondottan jót tett a pityókaföldeknek – értékelte Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Egy kisebb juhnyájra való birka esett a medve áldozatául 2026 első félévében, de olyan ritka állatok is elpusztultak medvetámadás következtében, mint a strucc vagy az alpaka – tűnik ki a Mezőgazdasági Igazgatóság első félévi összesítéséből.
1 hozzászólás