A bukaresti oktatásügyi minisztérium vizsgálóbizottságra bízta a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoportban történtek kivizsgálását.
2013. március 21., 18:142013. március 21., 18:14
2013. március 22., 08:502013. március 22., 08:50
A magyar és román tannyelvű iskolában azt követően alakult ki feszültség, hogy román diákok egy csoportja nemzeti színű hajpántot viselt a magyar nemzeti ünnepen. A tárca honlapján csütörtökön közzétett közleményben a minisztérium hangsúlyozta, hogy a román oktatási rendszer „a tolerancia, az interetnikus együttélés és a különbözőségek elfogadásának elvét hirdeti, bármilyenek is legyenek ezek a különbözőségek”.
A közlemény azt is megjegyezte, hogy ezek az értékek egyetemesek, és az emberi méltóság pilléreinek számítanak. A kovásznai iskola csütörtöki közleményében elismerte, hogy „kissé feszült” hangulat alakult ki a tanintézményben a március 15-én történtek miatt, és sajnálatát fejezte ki. Az iskola szerint a tanintézményben a tolerancia és valamennyi diák és tanár nemzeti identitása iránti tisztelet élvez elsőbbséget, az intézmény folyamatosan gondot fordít ennek a szellemnek a meghonosítására. Azt is leszögezte ugyanakkor, hogy álláspontja szerint „valamennyi diáknak jogában áll nemzeti szimbólumait viselni, nemzeti hovatartozásának megjelöléseként és nemzeti érzéseinek kifejezéseként”. Az iskola azt is közölte, nem látta szükségét annak, hogy megrovásban részesítse diákjait.
A bukaresti média által alaposan felfújt feszültség azzal kezdődött, hogy román diákok csoportja március 15-én román nemzeti színű hajpánttal jelent meg az iskolában. Az egyik lány a későbbi napokon is viselte a szalagot, és osztályfőnöke ekkor arra kérte, vegye le a szalagot, aztán – amikor a derekára kötve kezdte viselni – elvette tőle. A diáklány arról is beszámolt, hogy az iskola magyar igazgatója berendelte az irodájába, és uszítással vádolta, egy magyar nevű férfi pedig halálosan megfenyegette a közösségi portálon.
Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke megengedhetetlennek találta, hogy egy gyermeknek amiatt kell „traumákat elviselnie”, mert a román nemzeti színeket viselte. Mădălin Guruianu, a Nemzeti Liberális Párt sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke viszont éppen azért hibáztatta egy közleményben a kovásznai iskola vezetőségét, hogy nem lépett fel már március 15-én a román nemzeti színeket viselő diákok ellen. A politikus megengedhetetlennek tartotta, hogy a másik nép nemzeti ünnepén egyesek empátia tanúsítása és jókívánságok helyett szalagot tűznek ki. Guruianu szerint azok a magyarok is hibáznak, aki a román nemzeti ünnepen gyászszalagot tűznek ki, és azok a románok is, akik a magyar nemzeti ünnepen a román nemzeti színekkel tüntetnek. Az ügyben a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség is vizsgálatot rendelt el, a rendőrség pedig közölte, hogy nyomozást indított a diáklány internetes fenyegetésének ügyében.
Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa csütörtökön úgy vélekedett, a hajpántügy „az elmúlt 23 év szeparatista törekvéseinek következménye”. A kormány területi képviselője közölte, pénteken az oktatási minisztérium illetékeseivel a kovásznai tanintézménybe látogat, és megoldásokat próbál keresni a konfliktus csillapítására. A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont a város egyetlen középiskolája, az ott tanuló mintegy 1300 diák többsége magyar.
Mind a szakközépiskola vezetősége, mind a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség csütörtökön hozta nyilvánosságra az intézmények hivatalos álláspontját, nem mellékesen csak román nyelven és személyes aláírás nélkül. A tanintézet vezetősége sajnálatosnak minősíti a március 15-én történteket, hangsúlyozva, hogy eddig nem szembesültek ilyen esettel. A közleményben rámutatnak mivel az iskolában a multikulturalitásra, toleranciára, illetve a diákok és a pedagógusok etnikai hovatartozásának tiszteletben tartására fokozottan odafigyelnek, így minden tanulónak, vagy tanárnak joga van a nemzeti szimbólumok viselésére. Az igazgatóság elismeri, hogy a március 15-i eset nyomán egyes diákok között felerősödtek a konfliktusok – a megfogalmazás szerint némi feszültség támadt – ezért a napokban ennek csökkentésére törekednek minden eszközzel, hogy az iskolában minél hamarabb visszaálljon az egyensúly.
Végül az állásfoglalás megfogalmazói leszögezik, hogy meggyőződésük, hogy nem egy előre kitervelt gesztusról van szó, hanem pillanatnyi impulzus hatására cselekedett mind a diáklány, mind azok, akik támadták a gesztusáért. Ebből kifolyólag semmilyen módon nem járnak el ellene, mivel a cél a konfliktus feloldása, nem a további mélyítése. Ami a fenyegetést illeti, a tanintézet vezetősége arról tájékoztat, hogy a vizsgálatok alapján elmondható, hogy az elkövető az iskolán kívüli személy, azonosítása pedig a hatóságokra tartozik.
A háromszéki tanfelügyelőség közleménye már kezdésként leszögezi, hogy az intézmény elutasít minden olyan etnikai megnyilvánulást a háromszéki iskolákban, amely szembemegy az általánosan elfogadott alapelvekkel: tolerancia, egymás iránti tisztelet, valamint az ország jelképeinek tisztelete. A tanfelügyelőség véleménye ezen túl nagyjából egybecseng az iskola vezetőségével, azaz hogy egyedi esetről van szó, amely nem jellemzi a háromszéki tanintézeteket, illetve hogy semmilyen büntetést, megrovást nem rendelnek el a diáklánnyal szemben.
Szintén csütörtökön Marius Obreja, USL-s (PNL) háromszéki szenátor is hozzászólt a kérdéshez, kijelentve, hogy pénteken meglátogatja a diáklányt. A honatya egyelőre nem fogalmazott meg határozott álláspontot, mert mint elmondta: a tanulóval folytatandó beszélgetés nyomán fogja ezt megtenni, illetve a további teendőkről is akkor határoz. Obreja annyit előrebocsátott, hogy amennyiben kiderül, hogy mind az osztályfőnök, mind az iskola vezetősége kirekesztő módon járt el, illetve az osztályfőnök – aki mellesleg román – a pánt eltávolítására kényszerítve a lányt, akkor az oktatási tárcát, és Országos Diszkriminációellenes Tanácsot is megkeresi az ügyben. A szenátor ugyanakkor úgy véli, hogy a nemzeti jelképek használatát nem lehet korlátozni, viszont azt is állítja, hogy amennyiben a diákok többet tudnának erről, illetve a magyar és román történelemről, akkor kevésbé valószínű, hogy ilyen konfliktusok kialakulnának. Ezért kellene elsősorban tenni.
A Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban nem ez az első viszonylag friss etnikai színezetű konfliktus. Nemrégiben a végzősök tablója körül voltak gondok, a román diákok ugyanis kifogásolták, hogy a nagy magyar Tibet-kutató portréja felkerüljön rá, illetve egy ortodox keresztnek a tanintézet udvarán való felállítása kapcsán is gondok voltak.
A Diákok Országos Tanácsa közleményében úgy nyilatkozott: „megengedhetetlen, hogy egy romániai iskolában egy diákot azért vonjanak felelősségre, fenyegessenek kisebbségi iskolatársai, az osztályfőnöke és az iskola vezetősége, mert román nemzeti szalagot merészelt viselni”. A Diákok Országos Tanácsa ugyanakkor országos szintű flashmobot kezdeményez, hírügynökségi értesülések szerint több városban is villámcsődületekre kerül sor a diáklány védelmében. A közösségi oldalakon szerveződő eseményen román lobogót akarnak felhúzni, majd eléneklik a román himnuszt.
A Drakula néven ismert Vlad Țepeș havasalföldi fejedelem sírját vélhetően Nápoly városában, a Santa Maria la Nova templom őrzi – számolt be olasz és román kutatók feltételezéseiről az Il Mattino nápolyi napilap.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) az Ax-4 küldetés személyzetét, köztük Kapu Tibor magyar űrhajóst szállító Dragon űrhajó.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és Moldova biztonságát is érinti.
Románia az év végéig 18 darab F-16-os vadászgépet vásárol 1 eurós jelképes áron – jelentette ki szerdán Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A NATO-tagországok a hágai csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy tíz éven belül a bruttó hazai termékük (GDP) legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat.
Üdvözölte egymást Nicușor Dan román és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
A nyaralóövezetekben lévő ingatlanok árai között jelentős különbségek vannak Magyarországon belül: 1,7 millió forintos (több mint 20 ezer lejes) átlagos négyzetméterárral Tihany áll az élen, míg a sor másik végén Tisza melletti települések találhatók.
Irán rakétát indított Izrael ellen több mint három órával a tűzszünet kezdete után – jelentette az izraeli hadsereg kedden.
Izrael elfogadta a tűzszünetet Iránnal, mert elérte minden hadműveleti célkitűzését – jelentette be kedden reggel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Donald Trump szerint Izrael és Irán teljes tűzszünetről állapodott meg, ami lezárja a „12 napos háborút” – az amerikai elnök a megállapodás létrejöttét a Truth Social közösségi oldalán jelentette be washingtoni idő szerint hétfő este.
szóljon hozzá!