Királyok, császárok, államfők a céhes városban

Mátyás király 1467-ben vezetett hadjáratot Moldvába a vele szemben rakoncátlankodó I. (Nagy) István, azaz Ștefan cel Mare megregulázására. Seregével november 13-án indult el Brassóból, és aznap vagy másnap este szállhatott meg Kézdivásárhelyen, mert november 19-én már Tatrosvásárhelyen találjuk, és közben még a vajda által bevágatott Ojtozi-szoros helyett is más átkelőt kellett keresnie a Keleti-Kárpátok vonulatán – ezt

II. József császár, a „kalapos király” 1773-as erdélyi utazása során a céhes városba is ellátogatott. Őfelsége június 10-én érkezett meg Székelyföldre, egészen pontosan Zágonba, ahol br. Henter Ferenc háromszéki főkirálybíró fogadta világi és egyházi vezetők alkotta küldöttség élén. A református papság kérvényeit itt átvéve másnap utazott Kézdivásárhelyre, ahonnan az Ojtozi-szorosba is tett egy kirándulást, majd Csíkszereda felé folytatta útját.

A fentebb említett Cserey-kúria azért tűnik hihetőnek, mert elő volt írva, hogy

Itt Turi Ignác bírónak szintén elő volt írva, hogy „Felséges Urunknak magának egy nagy szoba vagy 2 szoba. Kammerdinnernek egy szoba, legénynek egy szoba.

Ezeket a feltételeket egy földszintes házban biztosították számukra, a mai Vigadó északi szomszédságában, amelynek „akkori gazdáját, Szőcs Sámuelt Császár-Szőcsnek nevezték el, megkülönböztetésül a más itteni Szőcsöktől – derül ki dr. Török Andor egyik, közel száz évvel ezelőtti előadásából. – Utódait máig is így hívják. 1900 táján Császár-Szőcs Dani utódai eladták az öreg házat, és Kupán József, a vevő lebontatta, és a mai emeletes házat építtette oda.”

A császár látogatásakor báró Purczel János, a 2. székely gyalogezred parancsnoka személyesen terjesztette eléje egy katonai iskola tervét, bár az újabb források tükrében az ezredes talán akkor még nem is tartózkodott a városban. A lényeg, hogy az elképzelés zöld fényt, azaz Purczel felhatalmazást kapott a szükséges alap begyűjtéséhez, és

Itt a piactéren több katonai alakulat egységei várták felsorakozva, bár előzetesen nem közölték velük, hogy kinek a fogadására vezényelték oda őket. A cs. és kir. 82. székely gyalogezred küldöttségét Plettl hadnagy vezette. Amikor a király vele kezet fogott, „sajnálkozását fejezte ki, hogy nem szoríthatja meg minden 82-esnek a kezét. Kijelentette, hogy

Az eseményről a főherceg imigyen számol be emlékirataiban: „Reggel 4 órakor ideérkeztem, és azonnal automobilon Kászonvölgyön át Kézdivásárhelyre siettem, ahová éppen jókor érkeztem. Reggel 7 órakor Ő Felsége 109 személyből álló különvonattal megérkezett.

Őfelsége dél körül hagyta el az Ojtozi-szorost, és Tusnádfürdő felé vette az irányt, útközben a bükszádi kénbarlangokat is megtekintve. Harmadízben 1918. február 10-én érkezett Kézdivásárhelyre katonai szemlét tartani. Délelőtt 10 óra körül a Bácskába készülő 10-es honvédektől vett búcsút Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu között, majd a 82. és a besztercebányai 16. gyalogezred díszsorfalai előtt vonult végig. Sokat nem időzött, mert délben már Sepsiszentgyörgyön ebédelt, de úgy, hogy az állomáson ki sem szállt az udvari vonatból.

Horthytól Băsescuig

Horthy Miklós kormányzó 1940. október 7-i látogatását nemrég taglaltuk lapunk hasábjain, ezért most nem térünk ki rá bővebben.

korábban írtuk

Horthy Miklós kormányzó és felesége Székelyföldön

Horthy Miklós kormányzó és felesége 85 évvel ezelőtt, 1940. október 7-én érkeztek meg Gyergyószentmiklósra. Szeptember 16-án ugyan már eljutottak Marosvásárhelyig, de a „nagy” székelyföldi látogatásra még három hetet kellett várni.

Az utána következő illusztris „vendégről” való megemlékezést pedig nem a nosztalgia vezérli, hanem a teljességre való törekvés: 1967. június 15–18. között Nicolae Ceaușescu pártfőtitkárt, az ország akkori első emberét üdvözölhettük Kézdivásárhelyen – önként, ha már szóltak.

A diktátor később, 1982. szeptember végén is tett egy „munkalátogatást” a megyébe, így Sepsiszentgyörgy mellett Kézdivásárhelyre, ami olyan bizarr történetek révén maradt meg a helyiek emlékezetében, mint például a fű zöldre festése, hogy élénkebbnek hasson. A városon vélhetően többször átutazott, hiszen szeretett vadászni errefelé, no meg a gyerekei mellett 1947 és 1951 között dajkáskodó esztelneki Bokor Ilonát egy alkalommal maga hozta haza szülőfalujába, és később is felkereste. Igaz, akkoriban még csak al-államtitkári tisztséget töltött be az agrárminisztériumban.

A román államfők közül Emil Constantinescu a következő, aki hivatalos látogatást tett a városba:

Amikor üdvözlésekor Tamás Sándor megyetanácselnök megemlítette, hogy 1940 óta magyar főméltóság nem járt Kézdivásárhelyen, annyit válaszolt: „akkor éppen ideje volt.” Az államfő a következő év március 14-én visszatért Székelyföldre (a román légügyi hatóságok akkor tagadták meg tőle a korábban már kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt), ám ez alkalommal csak a nyergestetői emlékműnél mondott ünnepi beszédet.

Orbán Viktor 1997. július 25-én a Vigadóban részt vett A Kárpát-medencei magyarság jövője című fórumon, 2009. május 20-án pedig Tőkés László európai parlamenti kampányát segítette a református templomban, igaz, mindkét alkalommal a Fidesz elnökeként (1998–2002 között volt, illetve 2010 óta miniszterelnök.)

Áder János és felesége, Herczegh Anita 2014. március 18-án délután tette tiszteletét Kézdiszék központjában. Mintegy négyszáz ember jelenlétében koszorúzta meg Gábor Áron egész alakos szobrát, rögtönzött pár köszöntő mondatot. Ám az első magyar köztársasági elnök, aki hivatalosan érkezik Kézdivásárhelyre és mond ünnepi beszédet a főtéren, az dr. Sulyok Tamás. Bízunk benne, hogy a történelmi pillanatot sok ezren tervezik a helyszínen átélni.