Indiába készül többedmagával Csernátoni Lóránd, a Lármafa Egyesület vezetője, hogy Kőrösi Csoma Sándor egykori otthonát felújítsák. Az utazás apropóján beszélgettünk Csernátoni Lóránddal.
2012. július 18., 12:422012. július 18., 12:42
2012. július 18., 13:102012. július 18., 13:10
– Mikor jutott eszetekbe ez az ötlet, és kinek a fejéből pattant ki?
– Ez úgy történt, hogy 2011 telén internetes szörfözésem során ráakadtam a magyarországi Csoma Szobája Alapítvány oldalára, akik önkéntesek jelentkezését várták, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy háromszéki intézmények, egyesületek nem kapcsolódtak be ebbe a projektbe. Felvettem a kapcsolatot az alapítvány kurátorával, Irimiás Balázzsal, akinek leszerveztünk áprilisban egy előadást Erdélyben. Ez önkéntes toborzó előadás-sorozat volt, ez alapozta meg a partnerséget is. Eldöntöttük, hogy öt fős csapatot alakítunk ki, szakemberekből álló csapatot és támogatjuk az alapítvány kezdeményezéseit.
– Mit kellene csinálni a Kőrösi háznál, milyen állapotban van?
– Az alapítvány kurátora és felesége Kasmír felé bicikliztek négy évvel ezelőtt, Ladak régióban, és rátaláltak Zanglára, ami egy kis falu a Himalája völgyében. Ott találkoztak a három falu királyával, aki elmesélte nekik az épület magyar vonatkozását. A házaspár emléktáblát is talált, melyen Kőrösi Csoma Sándor neve volt, illetve azt is írta, hogy Kőrösi egy évet élt ott, és ott kezdte el a szótár szerkesztését is. Elhatározták, hogy aprópénzből újítják fel barátok, önkéntesek segítségével. Jelen pillanatban nagyon lassan haladnak a munkálatok, mivel három hónapot lehet csak ott tartózkodni évente. Az épület romos, de az ő szobája falait újraépítették, tradicionális anyagokat újrahasznosítva. A legnagyobb gond az volt, hogy nincs fa, ezer kilométerekről hordták fel a gerendákat, mert ott csak kőszikla van.
– Rátok konkrétan milyen feladat, munka vár?
– Fizikai munka, építkezés, vályogvetés, sártapasztás és hasonló nehéz munkálatok. Nehéz lesz, de vállaltuk.
– Hányan készültök erre a projektre, kik vannak a csapatban?
– Öten vagyunk jelenleg, szakemberekből álló, alpinista csapatot akartam, ez félig sikerült. A csapatban van Vajda Veronika, ő az oktatásért felel majd a helyszínen, a helyi iskolásokat tanítjuk angolul, Forró Tamás, ő az erős emberünk, tapasztalt alpinista, Csüdom Eszter restaurátor és Ördög Éva Gizella aszisztensként jön velünk.
– Mi a cél, mit szeretnétek pontosan csinálni a helyszínen?
– Ez majd ott derül ki, ott igazítanak el minket. Egyelőre el kell jutnunk Delhiből Manalig, ami 400-500 kilométer, ott találkozunk a kurátorral és kapjuk meg az eligazításokat. Egy hétig még hegyet mászunk, 4000 méterig, hogy aklimatizálódjunk a környezethez. Nem tudjuk mi vár ránk, de izgatottan nézünk elébe.
– Mennyi időt tartózkodtok Indiában?
– A tervek szerint két hónapot, augusztusban dolgozunk a hegyekben, szeptemberben pedig utazni szeretnénk. Az én tervem az, hogy lejussunk Goába, ami egy tengerparti állam, hogy a hegy után találjunk rá a tengerpartra is. Ezek tervek, Indiában vagy bejönnek vagy nem, legfontosabb az, hogy megéljük a jelent.
– Mennyire volt körülményes a kiutázas, hogyan sikerlüt vízumot szerezni? Milyen félelmeitek vannak az utazással kapcsolatban?
– Nehéz volt nagyon főleg, hogy Ladak-régió fegyverszüneti régiónak van nyilvánítva már hatvan éve, a pakisztáni-indiai feszültség miatt. De egyébként, ha ott vagy semmi gond sincs. A vízumnál le kellett tagadni néhány dolgot és helyszínt, inkább a híres turisztikai helyeket jelöltük meg úticélként. Sokat ijesztegetnek a betegségekkel, de sok oltást kaptunk már vírusok ellen, és elkezdjük szedni a malária elleni szert, de ezzel fenntartásaim vannak: azt mondják, hogy ha a malária nem, de a gyógyszer tönkretehet. A hegyektől nem félek, székelyek vagyunk, az nem lehet akadály számunkra. Enni is azt fogunk, amit ők, álltólag nem rossz.
– Hogyan tartjátok majd a kapcsolatot az itthoniakkal?
– Sok lehetőség nem lesz a hegyekben, viszont hetente egyszer megpróbálunk internetezni és a www.alarmafa.blogspot.com oldalra töltünk fel fotókat, élménybeszámolókat.
– Kik támogatták ezt az utazást?
– Június elején még bizonytalanok voltunk, de egyre inkább mellénk álltak. Későn áll össze a projekt és lecsúszutnk néhány pályázatról, de magánszemélyek és támogatók adományai segítettek. Nagyot segített Antal Árpád polgármester és Sógor Csaba EP-képviselő is, aki Brüsszelben Csoma halálának 170. évfordulóján tartott egy előadást.
Előzetes letartóztatásba került az a Hunyad megyei férfi, aki megszegte a távoltartási végzést Kovászna megyében. A férfi november óta elektronikus megfigyelés alatt állt, miután megfenyegette Háromszéken élő volt élettársát, hogy rágyújtja a házát.
Fontos bejelentés hangzott el a keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon: márciusban népszavazással dönthetnek a lakók arról, hogy milyen város adópolitikáját szeretnék követni.
Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
Aláírásgyűjtést indított a sepsiszentgyörgyi adók túlzott megemelése miatt az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ). A kisebbik romániai magyar párt tagjai felrótták az államnak, hogy miközben évek óta sorjázza követeléseit, a kifizetésekkel hátralékban van.
Egy Facebook-bejegyzésből indult, végül több száz sepsiszentgyörgyit mozgatott meg a felhívás, amelyben Fazakas Péter békés tiltakozásra hívta a városlakókat.
Több százan gyűltek össze Sepsiszentgyörgy főterén a hétfői békés megmozdulásra. A tiltakozók a városvezetésnek üzentek: nem értenek egyet a helyi adók emelésével, és követelik a drágítások felülvizsgálatát.
A Magyar Kultúra Napja alkalmából, a Barcsay 125 emlékév keretében tárlatot nyitnak Barcsay Jenő Művészeti anatómia című könyvének giclée-nyomataiból.
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
Eddigi működésének legjobb évét zárta a sepsiszentgyörgyi Művész mozi, a legsikeresebb film pedig 4000-rel rávert a korábban jegyzett legmagasabb nézőszámra, amit a Kincsem ért el. Külön öröm, hogy a rekorder is magyar produkció.
szóljon hozzá!