
Archív
Fotó: Tuchiluș Alex
A kovásznai önkormányzatnak is csökkentenie kell a személyzetét, de turisztikai településként és fürdővárosi minőségében plusz alkalmazottakat igénylő feladatai vannak. Vagyis kevesebb emberrel kell még többet felmutatnia.
2026. január 19., 09:582026. január 19., 09:58
2026. január 19., 10:382026. január 19., 10:38
A kormány hosszú ideje lebegteti azt az előírását, miszerint az önkormányzatoknak a maximális alkalmazotti keretszám 30 százalékával kell csökkenteniük a személyzetüket, így elérnék azt, hogy legalább 10 százalékkal csökkenjen a közigazgatásban dolgozók száma.
A törvénytervezet most egy újabb változatban éppen közvitán van, ez alternatív megoldásként azt is megengedné, hogy a személyzeti kiadásokat csökkentsék 10 százalékkal. Kovászna számára mindkettő körülbelül ahhoz hasonló helyzettel érne fel, mint amikor
A fürdővárosban a nagy gondot az okozza, hogy mivel 20 kilométeres körzetben nincs hivatásos tűzoltóság, a polgármesteri hivatalnak kell biztosítani az állandó ügyeletet egy sofőrrel és egy tűzoltó egységgel (akiket meg kell fizetnie), ami legalább nyolc embert jelent – ennyi kell ahhoz, hogy a szabadnapokat, szabadságokat is ki lehessen adni.
Jelenleg csak hét fő van állásban, egyvalaki betegnyugdíjba ment, így pedig már problémás a kötelező szabadnapok és szabadságok kiadása, de új embert alkalmazni nem lehet. Másfelől a szolgálatot nem működtetni bűncselekménynek minősül, emiatt a polgármester felelősségre vonható.
Ugyanakkor, mivel az önkéntes tűzoltók is alkalmazottaknak számítanak, ez azzal jár, hogy az adminisztrációs személyzetből le kell építeni, holott már így is a létszám alsó határát súrolják, és
– magyarázta Gyerő József polgármester. A közigazgatási munka mennyisége és minősége megköveteli a jelenlegi személyzeti létszámot, a tűzoltóknak kötelező biztosítani az ügyeletet, és a leépítés is kötelező.
Ezt a problémahalmazt tetézi, hogy mivel egy fürdőváros a saját lakosságánál sokkal nagyobb számú embert szolgál ki, az ezzel adódó pluszfeladatokat is el kell látnia (pl. városszépítés, takarítás).
Gyerő József, Kovászna polgármestere
Fotó: Tuchiluș Alex
Turisztikai jellegű városként egy információs irodát is működtetnie kell két alkalmazottal. A polgármester már tavaly kérte a kormánytól, a kormányfőtitkárságtól és a prefektúrától, hogy
A leépítések ugyanis nem vonatkoznak a polgármesteri hivatal azon alkalmazottjaira, akik oktatásban, egészségügyben dolgoznak (pl. iskolaorvosok, asszisztensek).
„Ezzel a kéréssel eddig süket fülekre találtunk, zárt ajtókon kopogtatottunk” – közölte a polgármester, akinek a Kovászna megyei települések elöljárói közül egyedül kell szembenéznie ilyen helyzettel.
Országos szinten is kevés város küzd hasonló gondokkal, de a Turisztikai Városok Egyesülete és a Fürdővárosok Egyesülete egyaránt hasonló folyamodvánnyal fordult a kormányhoz. Az RMDSZ miniszterei is támogatták a javaslatot, de Bolojan miniszterelnök nem akarja csökkenteni a kivételezett alkalmazotti kategóriák számát – magyarázta a városvezető.
Erre a gondra csak (nagyon) hosszú távon mutatkozik megoldás: a város már korábban átadott a belügyminisztériumnak egy telket a város szélén, és a Kovászna Megyei Készenléti Felügyelőség már abba a szakaszba jutott, hogy hamarosan meghirdetheti az oda tervezett tűzoltóbázis építésének tervezésére a közbeszerzést.
Arra is van magyarázat, miért nem működne a tízszázalékos személyzeti költségcsökkentés sem. Az elöljáró elmondta, a városvezetők és alpolgármesterek fizetését befagyasztották a 2021-es szinten, azóta viszont a minimálbérek sokat nőttek, de az egyéb pótlékokat és az utalványok formájában nyújtott támogatásokat már tavaly jelentősen megvágták.
Fotó: Tuchiluș Alex
Ennek következményeképpen érezhetően csökkent a különbség a szakértelmet és felelősséget feltételező, valamint a végrehajtói pozícióban levők bérei között, és míg a minimálbérekhez a törvény nem enged hozzányúlni, a magasabb, de már egyáltalán nem magas béreket sem lehet úgy megvágni, hogy ne legyen nagyon igazságtalan a végeredmény. Így
Hogy milyen eredménnyel zárul a jelenleg közvitán levő tervezet, azt még nem tudni, a koalíción belül ugyanis sok vita folyik ennek kapcsán, de mihelyt elfogadják a törvényt, alkalmazni kell, és jó megoldás, úgy tűnik, nincs – közösség és egyén egyaránt megissza majd a levét a takarékoskodásnak.
Sokan látták őket, sokan írtak róluk, de kézzelfogható darabjai a közelmúltig nem voltak fellelhetők a székelyföldi ún. özönfáknak, az egykori nagy erejű áradások által elhordott és azonnal eltemetett farönköknek. Nemrég azonban változott a helyzet.
Sepsiszentgyörgyön január 1. és október 26. között a helyi rendőrség összesen 2129 esetben állapított meg parkoláshoz köthető kihágást.
Az új eszköz különösen az eltűnt személyek keresésénél rövidítheti le a segítség megérkezéséig eltelő időt.
Hármas ünnepre készülnek szombaton Bereckben: felavatják a község egyik legrégebbi épületéből kialakított közösségi házat, megtartják az idősek napját és a nagykorúsítást. Mindez annak jegyében, hogy a település hatszáz éve mezővárosi rangot nyert.
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
szóljon hozzá!