Háromszéki mentorprogram: a kihívást jelentő feladatokkal a legtöbb diákot motiválni lehet

– véli Bereczki Kinga, a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elnöke.

Első lépésben az érdeklődési területnek megfelelő képességek meghatározására került sor. Az online mérés során a tehetség kibontakozásához szükséges kognitív kapacitást és a motivációt is mérték. Az első fogalom azt takarja, milyen az illető diák munkamemóriájának kapacitása/terjedelme, milyen a logikai képessége, mennyire ismeri fel a nyelvi analógiákat. Ezek megléte esetén is

A motivációt mérő kérdőívvel arra keresték a választ hogy hogyan tanul egy diák, és mi a legjobb mód őt „mozgásba hozni:”

• ha kihívást jelentő feladatba vonják be?

• ha versenyhelyzetben van?

• dicséretre áhítozik?

• jutalmat szeretne?

• státuszra vágyik egy csoporton belül?

• a visszajelzés fontos számára?

• elsősorban a társas törődés motiválja?

• elsőrendű számára a csoporthoz tartozás?

A felmérést végző kutatók a tehetségterületek vizsgálatát is elvégezték Howard Gardner elméletére alapozva, aki szerint az emberek számtalan területen bizonyulhatnak kiemelkedőknek:

• verbális-nyelvi,

• logikai-matematikai,

• téri-vizuális,

• zenei,

• testi-kinesztetikus (ügyesen fejezi ki magát a mozgás által),

• interperszonális (jól kapcsolódik másokkal)

• és intraperszonális területen (felismeri és szabályozza saját érzelmeit).

De létezik természeti és egzisztenciális intelligencia is (előbbi a természeti jelenségek és környezeti mintázatok felismerésének és rendszerezésének képessége, utóbbi az emberi lét alapvető jelenségei értelmezésének képessége). A mérést koordináló szakemberek a fentieket még kiegészítettek két területtel: technikai-műszaki és az informatikai-digitális dimenziókkal.

A felmérés eredményeiről érdeklődve Bereczki Kingától megtudtuk, hogy a három középiskola diákjai, annak ellenére, hogy háromfajta profilú (művészeti, szakmai, elméleti) osztályból vannak, hasonló módon motiválhatók:

Feltételezhetően ez éppen azért lehet így, mert a szabványos iskolai feladatok számukra unalmasak. Viszont olyan is van, aki nem reagál a dicséretre, de annál fontosabb neki közösségben lenni.

A kapott tehetségprofilok megmutatják a diákok erősségeit, és előfordulhat, hogy esetenként ez eltérhet attól, ahogy az illető látja, ismeri magát. Az eredményekből az is kitűnik, hogy mindhárom osztályban vannak többféle tehetségű diákok, a gazdasági liceumban is vannak zenei vagy sporttehetségek, a művészetiben is informatikai vagy interperszonális tehetség, tehát

Antal Annamáriát, a Református Kollégium igazgatónőjét is megkérdeztük, a tesztek nyomán kiderült-e számára valami újdonság. Az intézményvezető számára az volt a meglepetés – bár ez egy keresztény szellemiségű iskolában szinte természetes –, hogy diákjaikban kimagasló szinten van jelen a társas intelligencia, a segítőkészség, az empátia. Nem volt eredménytelen a sokévi munka, a sok beszélgetés – nyugtázta az igazgatónő, mondván, „amit fejleszt az ember, az fejlődik”.

A sokévi munka, a biztatás, a tanároknak a diákokat buzdító magatartása és a diákokba vetett hite a felmérésektől függetlenül is nagyon jelentős befolyást gyakorol a diákokra – erősítette meg a kollégája által elmondottakat Simon Edith, a Berde Áron Gazdasági Líceum igazgatónője. Ez meglátszik azon is, hogy

A diákoknak azonban természetesen nagyon hasznos rálátni a saját, sokszor fel nem fedezett képességeikre, önbizalmuk megerősödik, s ez már önmagában is képes előrevinni az embert – fogalmazta meg a felmérés utáni következtetéseit Simon Edith.

Második lépésben a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács elindítja mentorprogramját is, azzal a néhány fiatallal, akiről a felmérésekből kiderült, hogy valamilyen belső vagy külső ok miatt gátolt a bennük rejlő potenciál kibontakozása, vagyis tehetségük nem nyilvánvaló, nem egyértelmű a világ számára.

az előzőleg felkészített helyi tanárok. A mentorprogramba két diák került be a Berde Áron Gazdasági Líceumból és három diák a Plugor Sándor Művészeti Líceumból. A programról részletesen itt olvashatnak.