
Kovászna megye természeti-földrajzi értékeit néha kevésbé ismerik a gyermekek, mint a távoli nagyvárosokat, hangzott el. De olyan is van, aki ki sem mozdult saját településéről.
Fotó: Bodor Tünde
Egy harmincéves kiadvány kelt újra életre Kovászna megye tanácsának támogatásával: Farkas István földrajztanár egykori kis fekete-fehér füzete ma kibővítve, színes fotókkal mutatta be Háromszék természeti-földrajzi értékeit.
2025. április 07., 21:012025. április 07., 21:01
2025. április 08., 16:312025. április 08., 16:31
A megyei tanfelügyelőség meghívására több pedagógus érkezett a hétfő délutánra szervezett könyvbemutatóra. A megjelenteket Gáj Nándor, a megyei önkormányzat alelnöke köszöntötte, majd Tamás Sándor tanácselnök szólt az egybegyűltekhez. Mint mondta, a megyei tanács néha önkéntesen is felvállal ügyeket, ezért született a 3. és 4. osztályosoknak szóló foglalkoztató tankönyv is, amely
Az új kiadványt – amelyet szerzőként Farkas István, Kocsis Annamária, Vollancs Szidónia, Kerekes Izabella jegyez – Kiss Imre főtanfelügyelő is dicsérő szavakkal illette: tartalmas, igényesen szerkesztett és gyermekbará.
Olvasmányos és a felnőtteknek is tud újat mondani. Tudja mindenki a választ arra a kérdésre, melyik szóból ered a megye neve és mi annak a jelentése?
Fotó: Bodor Tünde
Kocsis Annamária tanfelügyelő felmutatta azt a 30 oldalas, fekete-fehér kis füzetet, amelyet 1996-ban Farkas István írt Háromszék természeti és földrajzi értékeiről és amelyből akkor egy-egy példány minden iskolának jutott. Néhol igencsak rongyosan, de még ma is közkézen forognak. Megtudhattuk,
A Kovászna Megyei Művelődési Központban (KMMK) az értékek feltárásáért, dokumentálásáért és közkinccsé tételéért felelős munkatárs, Szőts Papp Zsuzsa nagy segítségükre volt abban, hogy további anyaországi pályázati finanszírozást is találjanak a kiadáshoz, de segített a könyv szerkesztésében is, míg kollégái annak igényes arculatáért feleltek.
tankönyvből most minden tanító kapott egy-egy példányt, hogy megismerkedjen vele.
Fotó: Bodor Tünde
Farkas István volt tanfelügyelő, nyugalmazott földrajz szakos tanár, az alapkiadvány szerzője hosszan mesélt arról, miért és hogyan jött létre annak idején a kiadvány, valamit az új tankönyvet hogyan ajánlatos használni a pedagógusoknak: mivel annak fejezetei logikusan egymásra épülnek, gondolkozni tanítanak.
Ne kérjék számon a száraz adatokat a gyerekektől, ajánlotta, csak esetleg az olyan információkat, hogy melyik Kovászna legmagasabb földrajzi pontja (a Lakóca-csúcs), legmagasabban fekvő települése (Kommandó), illetve azt is jó tudni, hogy Temesvár után éppen az utóbbi büszkélkedhetett az elektromos utcai világítással.
Gáj Nándor, a megyei tanács alelnöke üdvözölte a megjelent tanítónőket, akik komolyan vették a meghívást.
Fotó: Bodor Tünde
Olyan kérdésekre is választ kaphatnak a gyerekek, hogy hogyan alakultak ki a szorosok és a barlangok vagy miért erősebb a földrengés hatása a Kárpátokon kívül, noha az epicentrum hozzánk van közelebb.
Kiss Imre főtanfelügyelő élt az alkalommal, hogy a Romániai Magyar Pedagógusszövetség vezetőségének nevében a nagyobb nyilvánosság előtt adhassa át a tavaly odaítélt Apáczai-díjat a tankönyvíró pedagóguscsoportnak.
Fotó: Bodor Tünde
Még a helyszínen levő pedagógusok tudását is próbára tették a szervezők egy kis kvízzel, és bizony, az eredmények azt mutatták, nekik is tud majd újat mondani a kiadvány.
Amennyiben a leendő negyedikeseket valaki jövőre szeretné abból tanítani, a KMMK-nak adott visszajelzés után az osztály minden tanulójának biztosítanak használatra egy-egy példányt, tájékoztatott Szőts Papp Zsuzsa.
A hatóságok folyamatosan figyelik a Kovászna megyei patakok vízszintjét, miközben az újabb esőzések a tavalyi áradások emlékét idézik fel az érintettekben. A községvezetők szerint egyelőre nincs vészhelyzet, de a gátak állapota továbbra is kulcskérdés.
Életét vesztette egy 27 éves fiatal férfi, hárman megsérültek egy balesetben Lemhény közelében vasárnap este.
A fogyatékkal élők munkába állítása a dolgozóknak, a cégeknek és a helyi gazdaságnak is előnyös – erre hívja fel a figyelmet a Diakónia Alapítvány sepsiszentgyörgyi Ergon Munkaközvetítő Irodája.
Mit tehetünk azért, hogy a hirtelen lezúduló csapadék ne tűnjön el földekről? Vas- és betonmentes vízvisszatartási megoldásokon gondolkodnak Kézdivásárhelyen egy pályázat keretében, amit a napokban ismertettek a városházán.
Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.
Fura hangok hallatszottak a napokban egy sepsiszentgyörgyi süllyesztett hulladéktárolóból, a járókelők a helyi rendőrséget riasztották. Kiderült, hogy egy alig pár órás kecskegida küzdött a túlélésért a szemét között.
Csőtörés elhárításán dolgoznak a vízszolgáltató munkatársai Kézdivásárhelyen, ezért szombat este 6 óráig szünetel az ivóvíz-szolgáltatás több utcában.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
A húsvétig ugyan még keveset várni kell, de nem árt már most felfrissíteni a kesice-használati ismereteinket. A zabolai Mikes-kastélyban szombaton azonban nemcsak tojásírási technikákat leshetünk el, hanem különleges zenei élményben is részünk lehet.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta, hogy Kézdivásárhely és Azuga is felkerüljön a 2027-es Európai Ifjúsági Téli Olimpiai Fesztivált (EYOF) szervező romániai települések listájára.
szóljon hozzá!