Gazdák-miniszter találkozó: panaszok és kitérő válaszok

A megyei önkormányzat tanácstermébe összehívott találkozó jócskán meg lett tűzdelve a Constantin elődjeivel lezajlottakon már több alkalommal hallott panaszokkal. Az állattartók és a mezőgazdászok képviselői részéről felhozott problémák természetesen nem jelentek újdonságot, leszámítva talán a viszonylag rövid ideje érvényes átalányadó kötelezettséget, amelyet az év elején a kormány az agráriumra is kiterjesztett. A panaszok ugyanakkor elsősorban az uniós elvárások, versenyképesség, illetve ez utóbbihoz szervesen kapcsolódó juttatások kapcsán fogalmazódtak.

Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke, egyben a találkozó ötletgazdája viszonylag nyersen adott hangot a Brüsszelben születő agrárdöntésekkel kapcsolatos véleményének. Mi a senki fiai vagyunk ebben az Európai Unióban? – szegezte a kérdést a miniszternek, azzal a felvetéssel támasztva alá, hogy a nyugat európai mezőgazdászok messze több területalapú és más jellegű támogatásban részesülnek, mint a romániai társaik, utóbbiak ráadásul az itthoni adórendszer nyomán jó részét mostanra már utalhatják is az államkasszába, adó gyanánt. A miniszter a szomszéd kertjébe dobta át a macskát, mindössze annyit mondott, hogy jelenleg a termény mennyiség határozza meg a megítélt támogatás mértékét Románia esetében ez jóval alacsonyabb, például Franciaországhoz képest, tehát a támogatás is eszerint oszlik meg. A jelek szerint ez a helyzet egyhamar – így jövőre biztosan – nem fog változni. A tárcavezető ugyanakkor elismerte, hogy a kérdést sokáig nem lehet halogatni, viszont a román kormányon múlik, hogy az ország mezőgazdászainak érdekeit helyezi előtérbe, vagy sem. A kormánytag ugyanakkor azt is előrevetítette, hogy várhatóan az állami támogatások az eljövendő években csökkenni fognak.

Ötvös Mózesénél is keményebb álláspontot fogalmazott meg Romulus Oprea, a Kovászna Megyei Étkezési és Vetőmagburgonya Magántermelők Egyesületének az elnöke, aki szerint az ágazat lassanként a teljes összeomlás szélére jut, a külföldről olcsón érkező – gyakran fertőzött – vetőmag miatt, aminek ellensúlyozására senki sem tesz semmit, még a hazai magpityóka termőföldek kiterjedését sem növelték, a meglévő 105 hektár pedig kevés a boldogsághoz. A szakember úgy véli, nem a támogatással kellene foglalkozniuk sem a gazdáknak, sem a kormányzatnak, hanem egy önálló agrárpolitika megteremtésével.

Daniel Constantin egyébként mindvégig mondhatni hanyag eleganciával adott kitérő választ több égető kérdésre, illetve minden felvetéshez hozzá tudott szólni, szakmai érvekkel is, nemcsak az állattenyésztés tekintetében, hanem a másik központi téma, a burgonyatermesztés kapcsán is.

A tanácskozáson felszólalt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki elsősorban a megye mérete és a megművelt földek száma közötti pozitív arányt hozta fel, illetve rámutatott, hogy a farmereknek szánt uniós támogatások lehívásának tekintetében is jól áll Háromszék. Az elnök ugyanakkor rámutatott pár hiányosságra is, így például arra, hogy a megyei agrárkamara működése szinte lehetetlenné vált, és az önkormányzatnak kellett közbelépnie, hogy a béreket biztosítani tudják az intézményben. Az eltartását viszont a megyei tanács sem vállalhatja egyedül, mivel nincs törvényes keret, amely lehetőséget adna erre – tette hozzá. A miniszter utóbbi probléma kapcsán csak annyit jegyzet meg, hogy már dolgoznak a kamarák helyzetének javításán, csak még a megoldás nem körvonalazódott teljesen.

A felszólalók közül még Klárik László szenátor feszegetett egy kényes témát, éspedig, hogy a kormány nem hozott semmilyen intézkedést a szárazság káros következményeinek enyhítésére.

Daniel Constantin  ugyanakkor nem távozott üres kézzel a tanácskozásról: Ötvös Mózes fából készült lovas szobrot ajándékozott a miniszternek, Ponta kormányfőnek egy faragott, átalvetős parasztot küldött, hogy emlékeztesse a mezőgazdaság állapotára.