
Fotó: Veres Nándor
A 34 éves, Kovászna megyéből származó blogger 2011-ben végzett kommunikáció szakon, vizsgadolgozatában a Románia és a románok megjelenése a hazai magyar nyelvű sajtóban témát boncolgatta. Dan Tanasă küldetéstudatának 2007-es ébredése óta ő a Hargita–Kovászna megyei „elnyomott” románok önjelölt érdekvédője.
2016. január 04., 12:452016. január 04., 12:45
2016. január 05., 11:312016. január 05., 11:31
A rendkívüli nemzeti érzékenységgel megáldott Tanasă nem éppen szerény, önmagáról így írt 2010-ben: jobb vagyok 50 személyes ismerősömnél, de egymillió olyannál is, akit nem ismerek. Viszont mindenekelőtt kemény, civil kurázsival megáldott érdekvédő, aki zászlajára tűzte, hogy márpedig megvédi a magyar megyék románjait a többségi elnyomástól.
Éppen ezért Dan Tanasănak áll a (román) zászló, záporoznak rá és zsebébe a díjak. 2014-ben, a Hargita–Kovászna megyei románok védelmében kifejtett bátorságáért a Voiculescu család alapítványa 50 ezer lejes pénzjutalommal járó elismerésben részesítette: megkapta a Szabad sajtóért kifejtett bátorság díjat. De 2015-ben is bezsebelt néhány elismerést: a Hargita–Kovászna–Maros megyei románok civil fóruma elismerő oklevéllel jutalmazta, és az Egyesültünk Egyesülettől is kíválósági díjat kapott.
Amit Nyirőért tett
Akár köszönet is járhat az egyik 2014-es akciójáért, mellyel egy gyergyószentmiklósi Nyirő József-emlékünnepséget támadott meg, arra hivatkozva, hogy a rendezvény fasiszta, románellenes és antiszemita eszméket népszerűsít. Beadványa miatt első alkalommal erősítette meg román hatóság hivatalosan, hogy Nyirő József se nem fasiszta, se nem háborús bűnös. A gyergyószentmiklósi ügyészség elutasító határozatában kimondja: „Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet nem rendelkezik olyan dokumentumokkal, melyek nevezett Nyirő Józsefről azt bizonyítanák, hogy bármely román vagy nemzetközi bíróság elítélte volna fasizmus, rasszizmus vagy emberiesség elleni bűntett vádjában”.
A román nemzet védelmében fellépő blogger és hivatásos feljelentő, ma már szinte nemzeti hős különben azzal él vissza, hogy kifejezetten olyan törvények és szabályok megszegése miatt emel panaszt, melyek nincsenek tekintettel, netán ellent is mondanak a romániai kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseknek. Mert Romániában mindent be lehet törvényesen bizonyítani, miként annak ellenkezőjét is, csak más törvényekre hivatkozva.
Könnyebb a pályán kívülről?
Dan Tanasăból az egészséges román nacionalista erők (is!) hős székelyföldi nemzetvédőt faragtak, akit bátorságáért minden valamirevaló román tisztel. Az, aki sosem járt Székelyföldön. És nem is fog, mert Tanasă lerántja a leplet, hitelesen, ő ugyanis a bőrén tapasztalja (bár jelenleg Spanyolországban él, és onnan alkot) a valóságot, ami más – különben mindig más –, mint a hivatalos, politikai hátérralkuk alakította színjáték.
Hősünket viszont nem kiröhögni kell(ene), hanem Mózesként tisztelni, aki a magyaroknak is példát mutat civil kurázsiból. Ha minden jogsértés vagy annak vélelme esetén hivatalosan is hangot adnánk nemtetszésünknek, akkor bizony térdre lehetne kényszeríteni a látszatdemokrata kaméleonsovénokat is, de még a csak jó értelemben vett nacionalista román hivatalnokot is.
Ugyanis van egy apró igazság, amire Dan Tanasă rájött: száz panasznak is egy a vége. Mert ha csak egyet helybenhagy valamilyen hatóság, akkor íme, ott a bizonyíték, ha viszont egyet sem, akkor is bizonyíték születik. Mégpedig annak bizonyítéka, hogy részrehajló a hatóság, hiszen aligha létezhet százból száz megalapozatlan ügy. És indulhat(na) a tánc...
Három az Isten igaza, gondolta az illyefalvi önkormányzat, és február 14-én háromszor is eltemette a farsangot, hogy biztos legyen a dolog: Sepsiszentkirályon kezdte, Illyefalván folytatta és Aldobolyban fejezte be.
Harmadízben is tüntetésre hívta a sepsiszentgyörgyieket Fazakas Péter, az adóterhek elleni tiltakozások szervezője, miután az Antal Árpád polgármester által három héttel korábban megígért adócsökkentések nem történtek meg.
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
Henning 65 – Fába vésve címmel retrospektív kiállítás nyílik február 11-én, szerdán este hat órától a kovásznai Kádár László Képtárban, ahol a brassói képzőművész több évtizedes alkotói pályájának meghatározó munkáival találkozhat a közönség.
szóljon hozzá!