Csernus Imrének is fáj az élet

– Az emberek nagy része önbizalomhiánnyal küzd, ami már-már népbetegségnek számít. Mi ennek az oka?

– A fiatalok jelentős része szinte meg sem tudja fogalmazni, mit jelent az önbizalom, mit jelent nőnek, férfinak lenni és merre induljanak el, mit jelent az érzések kimutatása. Az önbizalmat nem lehet definiálni, csak a kisugárzásból látni. Az önbizalom mértégyeksége a kisugárzás. Hogy mivel lehet elérni? Tudatossággal. Tudatosan beleugrani olyan dolgokba, amitől félek. Hiszen a boldogság egy állapot, amit tudatosan lehet elérni nap mint nap. Ez annak függvénye, hogy aki sokat hazudozik magának, boldognak mutathatja magát, de nem rendelkezik a boldogok kisugárzásával. Ezt meg lehet látni, ez a belső béke.

– Biztosan tudja, mennyire megosztó személyiség, így rengeteg visszajelzést kap. Az előadásaira többségében nők jönnek el, de hogyan fogadják a férfiak, a nők döntéseit előadások után? Sok olyan eset van, amikor a könyvei, az ön által elmondottak döntéshelyzetbe hozzák a nőket, és ennek válás is lehet a vége. Nem fenyegették meg dühös férjek?

– Gyáva ember mást hibáztat mindig, ezzel nekem mi dolgom lenne? Általában az előadás végén kihangsúlyozom, hogy a jó döntés soha nem indulatból történik, mert ha valaki az előadás végén felismeri, hogy milyen életet él, tele van haraggal és indulattal, abból sosem születik jó döntés. A jó döntéshez nyugalom kell, hogy tudjam azt, hogy ezeket a döntéseket az elkövetkező heteimben is be fogom tudni tartani. A férjek mit szólnak? A pasik jelentős része érzelmileg nem vállalja a felelősséget sem a hibáiért, sem az érzéseiért, és valójában nem támadok senkit, de ha a nő megfogalmazza, hogy a férjére nem tud férfiként felnézni, de megadja az esélyt a változtatásra, viszont az nem reagál, akkor miért tébláboljon egy olyan ember mellett, aki játszik, birtokolni akar és hazudozik? Rövid az élet elpocsékolni.

– Egyszer azt mondta, ön ajánlatot tesz az embereknek. Olyan ez, mint a túsztárgyalók, akik adott helyzetben a legjobb lehetőséget választva mentik meg az embereket. Mi a küldetése Csernus Imrének?

– Hogy el tudjak számolni a nap végén magammal, hogy mertem élni szemközt a sok búvalbélelttel. Leteszem a fejemet és egy percen belül elalszom.

– És amikor problémái vannak?

– Akkor hagyom, hogy fájjon az élet. Fájjanak a döntéseim súlyai. De azzal sincsen gond. Ezt is fel kell vállalni.

– Szokott ön hazudni, füllenteni, játszmázni?

– Persze, hogyne! Ha érzékelem azt, hogy velem szemben nem őszinték, én ezt nem akarom megváltoztatni. Terápiás kontextusban ez más, de így a hétköznapokban én nem akarok megváltoztatni senkit sem. Én is éppolyan ember vagyok, és nem akarom ráerőszakolni másokra a véleményemet. De felveszem a tempót, amit kapok.

– Ez a baráti körére is igaz? Nem próbál segíteni, beavatkozni? Elfogadja a döntéseiket, akkor is, ha úgy látja, hogy nem jók?

– Igen. A döntéseket mindenki maga hozza meg.

– Milyennek látja az embereket? Valóban túl sokat szomorkodunk és rinyálunk, vagy azért lát boldog, vidám embereket, párokat is?

– Keveset. Keveset látok. Mindenki önmagában orvosolhatja ezt kemény, következetes és fájdalmas munkával. Nem látok más megoldást. A legtöbb ember megijed, ha beteg, ha a dolgai nem jól alakulnak, ha elkezd öregedni vagy ha a halál kapujában van. Az is élet egyik természetes része.

– Azt mondja ön, hogy vállalhatjuk önmagunkat, viszont mi van akkor, ha sorozatos kudarcok jönnek attól, hogy mindennek nekimegyünk?

– A felvállalhatjuk önmagunkat, azt is jelenti, hogy észrevesszük azt, amikor a szél szembe fúj. És akkor mérlegelünk. Ez a rugalmasság. Hogy elhajlok vagy sem? Ez olyan, mint amikor messziről lát beleugrani egy embert magasról a medencébe, és azt mondja, ez bátorság. Majd odamegy és látja, hogy nem volt a medencében víz. Akkor azt mondja, ez ostobaság. Nem kell mindenbe belemenni. A helyzet indokolja, és éppen ezért fontos, hogy merek-e a belső hangomra hallgatni.

– Néhány éve azt mondta leszokott a dohányzásról, aztán vállalta, hogy mégsem. Most dohányzik?

– Persze! Emberből vagyok én is, elbuktam azt a folyamatot, és dohányzom.