HIRDETÉS

Átadták a Lőrincz Csaba-díjat

Bús Ildikó 2012. június 22., 19:47 utolsó módosítás: 2012. június 27., 11:04

Sepsiszentgyörgyön, Lőrincz Csaba szülővárosában adták át az idei, róla elnevezett díjat, amely tudósok, szakértők, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. A díjat idén a Magyar Kisebbség – Nemzetpolitikai Szemle folyóirat kapta.

Péntek délután a Székely Nemzeti Múzeum Bartók-termében került sor az ünnepélyes díjátadóra, melyen Lőrincz Csaba családja mellett jelen voltak a magyarországi és romániai neves politikusok, közéleti személyiségek is. A vendégeket Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára köszöntötte, aki beszédében kiemelte, a díj hazaérkezett, oda, ahol Csaba is mindig otthon volt. Lőrincz Csaba Sepsiszentgyörgyön született és a Limes-kör tagjaként folytatott erdélyi ellenzéki tevékenység után a 80-as évek emigrációs hullámával települt át Magyarországra.

Antal Árpád polgármester ünnepi beszédében azt fejezte ki, mennyire büszke Sepsiszentgyörgy Lőrincz Csabára, arra a fiatal magyar értelmiségire, aki nagyon hiányzik a városnak. A polgármester kihangsúlyozta, reméli, ez a föld sok ilyen Lőrincz Csabát kitermel még a jövőben.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a korán elhunyt Lőrincz Csaba életútját ismertette, annak az embernek az útját, aki meglátása szerint kellemetlenül őszinte volt, mégis szerették, hiszen erre az őszinteségre van és volt szükség. Ránk nézve mit gondolna ma Lőrincz Csaba? – tette fel a kérdést az államtitkár, majd azt mondta: „Ma is kíméletlenül őszinte lenne, és el kellene gondolkozni azon, hogy mire indítana ez az őszinteség bennünket, hiszen Lőrincz Csaba életcélja a nemzeti integráció volt és a magyarság határok fölötti szolidaritása.”

Németh Zsolt kifejtette, a nemzeti integráció, az önrendelkezés tényleges megvalósulása felé való praktikus előrelépés, és Lőrincz Csaba aggódó szemei ma azt a kérdést tennék fel a politikai vezetőknek, hogy a döntéseiket az aktuális állapotoknak megfelelően hozzák-e meg. Minden politikai csatározás és határok ellenére, csak az számít, ami összeköt – emelte ki az államtitkár.

Az idei díjazott Magyar Kisebbség folyóirat laudációját Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezetője fogalmazta meg, ismertetve a folyóirat életútját, a kezdetektől napjainkig. A Magyar Kisebbség. Nemzetpolitikai Szemle 1922 és 1942 között havonta kétszer megjelenő folyóirat volt, melyet Lugoson adtak ki. A húsz év alatt megjelenő  480 számával a leghosszabb időtartamú romániai magyar folyóiratként tartották számon a két világháború között. A lap rendszeresen közölt művelődésszociológiai, irodalompolitikai tanulmányokat is, de követte a kisebbségi magyar társadalom helyzetét is.

Az ünnepi köszöntők után, átadták a díszokleveleket a Magyar Kisebbség szerkesztőségi tagjainak, majd Székely István felelős szerkesztő tartotta meg előadását. Székely István, Györgyjakab Izabella munkásságát emelte ki, aki szerinte egymaga megérdemelné a díjat, hiszen hozzá képest mindenki csak felelőtlen szerkesztő. Előadásában Székely István az aktuálpolitikai helyzetre világított rá, az új választási törvény megvizsgálása által. Kifejtette: ez a törvény felszámolja az arányosság elvét, és bár nem kerül veszélybe a magyar képviselet, mégis komoly gondok vannak a törvénykezéssel, melynek legfőbb hibája, hogy a hasznos szavazat elve megszűnik.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az 1995-ös újraindulásról beszélt, amikor ő, Borbély Zsolt Attila és Tamás Sándor egy igazi autonómia műhelyt alakítottak ki, ahol tanulmányok, cikkek, értekezések születtek a kollektív- és személyjogokról, valamint a nemzeti kisebbségek helyzetéről.
Toró elmondta, a lapban hosszasan vitáztak a Székelyföld fejlesztési régióról, a nemzet újraegyesítéséről, de foglalkoztak a sátustörvénnyel és az elmúlt évek politikai történelmét is követték. „1995-ben sikerült egy olyan stabil építményt létrehozni, ami tükre az autonómia törekvési elveknek, de katalizátor szerepe is van. Remélem ez a gyakorlat megmarad, politikai, ideológiai különbözőségeink ellenére is” – fejezte be előadását Toró T. Tibor.

Az ünnepi beszédek sorát Tamás Sándor elnök beszéde zárta, az előadások között, az ünnepség ideje alatt népdalokat adott elő Orbán Ferenc (hegedű), Szélyes Margit (ének) és Lőfi Gellért (zongora). A Lőrincz Csaba-díjat eddig Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, kisebbségkutató kapta meg 2009-ben, dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke 2010-ben, és Ódor Bálint közgazdász, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára 2011-ben.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS