
Egy „országmárka” élén állni óriási felelősség, de Anna Ungureanu ettől sosem hátrált meg
Fotó: Antal Árpád/Facebook
A romániai országmárkának számító bukaresti Madrigál kórus élén 14 éve sepsiszentgyörgyi karnagy áll. Ungureanu Annára méltán büszke szülővárosa, de ez kölcsönös: a karvezető is hálás azért az útravalóért, amit onnan magával vitt.
2025. április 27., 19:012025. április 27., 19:01
Az idei Szent György napok kulturális hetét április 24-én a bukaresti Madrigál – Marin Constantin Nemzeti Kamarakórus nyitotta meg Nagyhét című koncertjével. A kórus élén 2014 óta áll a most 45 éves sepsiszentgyörgyi Anna Ungureanu karvezető, aki késő este is nagy nyitottsággal, rendkívül kedvesen állt a sajtó rendelkezésére, még mielőtt szüleivel szót válthatott volna.
– Mit vitt magával Sepsiszentgyörgyről a fővárosba?
– Mindent, ami fontos számomra: útravalóul kaptam a kitartást, a szeretetet, azt, hogy sohase adjam fel, még akkor sem, amikor nehéz, sőt, főleg akkor nem, mert azután jönnek a legnagyobb és legszebb eredmények.
Ők annak idején, 1997–98-ban a művészeti líceumban mindent átadtak nekünk, amit mi akkor képesek voltunk befogadni, tele batyuval engedtek el.
Fotó: Antal Árpád/Facebook
– Számunkra inspiráló, milyen szenvedéllyel műveli hivatását, milyen lelkesen beszél a zenéről. Önt mi inspirálja?
– A természet, a nevetés, a jóság, a tisztelet, az összetartás, a csapatmunka.
– Doktori dolgozatát a Kodály-módszerből írta. Hogy látja, ennek a módszernek van esélye Romániában?
– Sajnos most Romániában ezt a módszert nem művelik, mert nem ismerik, holott Ausztráliában, Japánban, általában az ázsiai országokban nagyon népszerű.
Sőt, a gyermekek a legfogékonyabbak rá, mert játékosan tanulhatnak zenét. A Cantus Mundi nemzeti programunk keretén belül országszerte már mintegy 70 000 gyermek énekel kórusokban, a táborainkban a módszert beillesztjük a programjainkba. Öröm látni, hogy a gyerekek milyen gyorsan felfogják a lényegét, pillanatok alatt meg lehet tanítani nekik a szolfézsjeleket, a zenével pedig végsősoron emberségre, együttműködésre tanítjuk őket.
– Munkája révén nyilván a klasszikus muzsika és a kórusművek állnak figyelme középpontjában, de kedvel-e még valamilyen más zenei stílust is?
– Szeretem a dzsesszt, a folklórt, a rockmuzsika egyes vállfajait, és az improvizációt. Azt gondolom, aki tud improvizálni, az nagyon jól megalapozott zenei tudással rendelkezik, azzal könnyű együtt alkotni.
– A Madrigál kórusnak hogyan áll össze a repertoárja?
– Az általános repertoárunk nagyon tág. Minden európai nyelven énekelünk minden műfajt, modern kórusműveket, folklórt, kolindákat, templomi zenét, kevesebb vokál-szimfonikus darabot, de már volt példa arra is, hogy együttműködtünk zenekarokkal. Általában a szép és értékes, kamarakórusra írt darabokat nagy szeretettel énekeljük el.
Korábban minden európai állam himnuszának felvételét elvittük Brüsszelbe, diplomáciai szinten adtuk át Románia ajándékaként, a továbbiakban pedig ingyenesen használhatják őket az eseményeken. Pár nap múlva indulunk Kazahsztánba és négy másik egykori Szovjetunió-beli tagországba, most is visszük a Madrigál kórus által előadott himnuszok regisztrációját, de persze élőben is elénekeljük. Nagy kihívás ez a projekt, mivel ritka nyelveken kell énekeljünk, de ez egyben esély is minden kórista számára, hogy új nyelveket tanuljon.
– Bizonyára nem ez az egyetlen kihívás a Madrigál kórustagok számára, de mi a feltétele annak, hogy bekerüljön valaki?
– Egyszerű: konzervatóriumi végzettséggel rendelkező muzsikusnak kell lennie, vagy már az egyetemista éveinek végén kell lennie, a lényeg, hogy érezze a zenét. Nagy a kihívás és nagy a tanulási tempó,
De a Madrigál stílusát így is csak jó pár év benne való éneklés után érti meg valaki. Jelen pillanatban van 11 fiatal, aki nagyon jól betanulta a műsorainkat, akiket felkészítettünk arra, hogy beálljanak a helyünkre, ahogy annak idején minket is felkészítettek.
Fotó: Antal Árpád/Facebook
Akik előttünk voltak, azokat is szívesen visszahívjuk, a mester (Marin Constantin kórusalapító – szerk. megj.) születésének 100 éves évfordulóján együtt énekeltünk minden egykori kórustaggal. Egyébként mivel mi kamarakórus vagyunk, a maximális létszám 40 lenne, mi általában 34–35 fővel állunk színpadra.
– Ön nagyon imponáló színpadi jelenség, nagyon csinos, de mint tudjuk, a kórus vezénylése is jó állóképességet igényel. Tesz azért, hogy jó kondícióban legyen, vagy alkatilag ilyen?
– Sajnos, az utóbbi években nem, de nagy szerencsém van, hogy hamar égetem az energiám, mert mindent beleadok a munkámba. De nemcsak nekem, mint karmesternek van szükségem jó állóképességre,
amikor általában a levegőben sincs túl sok oxigén, a szemünkbe sütnek a reflektorok, váltakozik a sötétség és a világosság. Évekbe telik, míg rájövünk, hogy kell erre felkészülni, milyen vitaminokat kell szedni, hogy fizikailag is kellőképpen felkészültek legyünk. Ez azért is nagyon fontos, hogy még akkor is tudjunk egyet lökni magunkon, mikor azt hisszük, már nem bírjuk tovább.
Tízezer hektárral nőtt a medvék élőhelye Kovászna megyében, ennek ellenére az ország legkisebb megyéjének nagyon sok a 2343 hivatalosan nyilvántartott medve. Mindezekről Gheorghe Neagu, a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője beszélt.
A halálról és az emberi méltóságról szóló írásaival érkezik Kovásznára Demeter Sándor Lóránd unitárius lelkész, aki október 30-án, csütörtökön 18 órától mutatja be legújabb, Vigasztaló – történetek emberről, halálról című kötetét.
Szándékosan okozott tűz miatt indítottak büntetőeljárást Kovásznán, miután egy autó és mintegy 80 bálányi széna és szalma vált a lángok martalékává egy elhagyatott gyár területén.
Nem kevés pénzért szerezhetik meg a munkaéveiket és jövedelmeiket igazoló dokumentumokat azok az idősek, akik az egykori, időközben felszámolt állami nagyvállalatoknál dolgoztak. A jelenleg aktívan dolgozóknak is ajánlott időben kikérni az iratokat.
A kiskorúak külföldre utazásának feltételei nem változtak Románia schengeni csatlakozása után sem – hívta fel a figyelmet októberi sajtótájékoztatóján Ráduly István, Kovászna megye prefektusa.
A svájci–román együttműködési alaphoz nyújt be pályázatot a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, több partnerintézménnyel együtt. Az Egy esély mindenkinek elnevezésű program célja, hogy integrált szolgáltatásokkal segítse a hátrányos helyzetű közösségeket.
Még egy éve sincs jogosítványa, de máris felfüggesztették: a 19 éves sofőr kétszázzal hajtott a 11-es országúton, Kézdivásárhely közelében, ám a rendőrök bemérték.
Miközben harminc évvel ezelőtt jellemzően egy- és kétbocsos medvéket lehetett megfigyelni erdőinkben, mára nagyon megnőtt a három utódot nevelő medvék száma, de még a négybocsos anyamedvék sem ritkák – állítják a vadászok.
Inspiráló beszélgetések, tanulságos előadások és tapasztalatcsere jellemezte az idei Székelyföldi Nők Konferenciáját, amelyre Hargita, Kovászna, Maros, valamint Bihar megyéből érkeztek a közösségben aktívan dolgozó hölgyek.
Háromnapos rendezvénysorozattal, konferenciával és terepszemlével jubilált az Országépítő Kós Károly Egyesülés (OKKE), az erdélyi építészek és értelmiségiek húsz éve fennálló közössége.
szóljon hozzá!