A kóbor kutyák elaltatásával nem értenek egyet, de a falkák felszámolásával igen – reagált cikkünkre egy helyi állatorvos és a menhely vezetője.
2013. szeptember 13., 12:512013. szeptember 13., 12:51
2013. szeptember 15., 19:522013. szeptember 15., 19:52
Nem megoldás az állatok elaltatása, mint ahogyan a 14 nap sem elegendő a megoldás megtalálásához – vélekedik Imreh Attila, a Nez Perce Kutyamenhely vezetője. Egy kutyát nem lehet megismerni két hét alatt, nem lehet felmérni az esetleges betegségeit, de jellemvonásai sem derülnek ki, így elhamarakodott ez a törvény – magyarázta a kutyamenhely munkatársa. Az elaltatással kapcsolatosan elmondta: szakszerű szelektálást követően elfogadható, amikor valóban ez az egyetlen megoldás, mert a kutya nagyon öreg, beteg, agresszív, viszont a többi kutya esetében a sterilizáltan való örökbe adás a megoldás. „A kóbor ebek igazából nem veszélyesek, azonban vannak időszakok és helyzetek, amikor azzá válhatnak. Gondolok elsősorban a tömbházak közötti etetésre, mivel ez lehet a legtöbb baj forrása. A menhelyet tartom a legelfogadhatóbb és emberibb megoldásnak, és jól is működött eddig. Összefogással lehetne megoldást találni, mert a probléma nagyon összetett, de elsősorban az embereken kellene változtatni, akkor nem lenne ennyi kóbor eb sem” – mondta Imreh Attila.
Gábor Imola állatorvos, aki az állatok védelmére és szeretetére tett esküt, drasztikusnak tartja az elaltatást, viszont az emberi élet fontosabb és sürgős megoldásokra van szükség. Imola egyetért az eddig megszólalt kutyabarátokkal és védelmezőkkel, miszerint a legtöbb kutya valamikor szeretett, mára megunt, kidobott kedvenc, amiért kizárólag az ember felelős és büntetendő. A kidobott kutyák elvadulhatnak, és ebből következnek a gondok.
„A legtöbb utcán csatangoló kutya eleinte nem veszélyes, hiszen csak egy kevés szeretetért, élelemért keresik az ember társaságát. Egy idő elteltével viszont falkába verődve kiéheznek és megbetegednek, ami fájdalmat eredményez (külső paraziták miatt sebeket vakarnak magukra, amik elfertőződnek; bélférgek miatt csontsoványra fogynak, emiatt fogékonyak lesznek más fertőző vírusokra, baktériumokra), és emiatt agresszívvé vállnak. Ekkor viszont már veszélyt jelenthetnek. Leendő anyaként nem tudnám feldolgozni, ha a saját gyerekem esne elvadult kutyák áldozatául, tehát az egyre gyarapodó falkákat valamilyen módon meg kell szüntetni” – mondta az állatorvos.
Gábor Imola szerint a menhely átmeneti megoldás lehet, viszont óriási felelősséggel jár, s a költségvonzata is nagy. A befogadott állatoknak megfelelő lakóhely kialakításáról kell gondoskodni, etetni kell, de nem asztali hulladékkal, hanem megfelelő táppal, szigorú orvosi ellátás szükséges, de meg kell oldani az áramot, vizet, kanalizálást, állandó gondozó személyzetet kell fizetni, és ezek csak a legalapvetőbb dolgok. A legjobb megoldás, amit eddig kitaláltak, az a házi kedvencek beazonosítása, rendszerbe vétele, mert így pontosan követni lehetne, hogy ki mennyire felelős állattartó – mondta Imola. Ugyanakkor az ivartalanításnak is előnyei vannak, hiszen nem kell minden tüzeléskor figyelni, elzárni az állatot, nem kell folyamatosan azon gondolkodni, hogy mi legyen a kölykökkel. Emellett az állat részére is sok előnnyel jár: csökkenhet az agresszivitása, csökkenhet, akár megszűnhet a kóborlási hajlam, kiegyensúlyozottabbá válnak, és mindenképpen hosszabbodik az állat élettartama.
Összeállításunkban a háromszéki középiskolák ballagási időpontjait gyűjtöttük egybe.
Jelenleg a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház csaknem mindegyik épületét korszerűsítik: építik, hőszigetelik, felszereléssel látják el azokat. András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint rövidesen az új sürgősségi osztály is elindulhat.
Erősítené sorait az Erdélyi Magyar Szövetség, amelynek képviselői szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatójukon az elnökválasztás alternatíváira is kitértek, állást foglalva Nicușor Dan mellett.
Újabb kortárs-tárlat nyílik meg az Erdélyi Művészeti Központban (EMÜK) szerdán 18 órakor. A főként erdélyi kötődésű alkotókat megszólító MAMŰ Mátrix az őket foglalkoztató kihívásokról ad egyfajta helyzetképet.
Az ivóvíz köbméterenkénti ára 8,8 lejről 9,43 lejre, a szennyvízé 6,17 lejről 6,62 lejre nő Kovászna megyében. Az új díjszabás május 1-jén lépett érvénybe, tehát a júniusi számlákon már tükröződni fog.
Huszonhatodik alkalommal hirdetett városismereti vetélkedőt a sepsiszentgyörgyi Pál Utcai Fiúk Egyesület. A Barangoló részvevőinek helytörténetből kell jeleskedniük.
A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt bántalmazták szexuálisan 15 éves fiát egy sepsiszentgyörgyi szállodában – állítja egy helybéli édesanya, aki feljelentést tett a rendőrségen.
Május 13-án, kedden 17 órakor nyílik meg Kovásznán Czilli Aranka egyéni fotótárlata. A Lélek-exponálás című kiállítás különlegességét az adja, hogy minden fénykép mellé egy-egy vers társul.
Eszem-iszom, zeneszó és zsongás jellemezte a városünnep fesztiválhétvégéjét. A Szent György Napok 32. kiadásán a folyton változó időjárás sem fogott ki, éppen ellenkezőleg: hatalmas tömeget vonzott Háromszék szívébe.
Csáky Ernő, Demeter Lajos, Herman Rosner, Vinczeffy László és néhai Gajzágó Máron részesült Pro Urbe díjban vasárnap Sepsiszentgyörgyön. „Lámpás emberek” ők, akik igazodási pontként, megtartó erőként szolgálnak a közösség számára.
szóljon hozzá!