Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:59

Medvét láttak Szécsenyben és Csíksomlyón

22:36

Megtalálták a Marosba esett személy holttestét

22:35

Haaland döntötte el a végén, Norvégia jutott a legjobb 16 közé

22:09

Egyhangú támogatással választották újra Barti Tihamért a Gyergyó Területi RMDSZ élére

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Kiáll a fa az autóból: negyven kocsi mutatja a tegnapi vihar jeleit – fotók

Nem tudták megmenteni az életét a rendkívüli hőségben, a helyszínen meghalt

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

George Simion a marosvásárhelyi városnapokon?

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Bolojan: 40 százalékkal csökkent a deficit az első öt hónapban

A műszerek kiakadnak, de az emberek gyógyulnak a gáztól

Ahány medence, annyi féle színű, hőmérsékletű, ásványtartalmú víz

Fotó: Kis Boglárka-Mercedesz

A Székelyföldre, illetve azon belül is a Csomád hegység környékére jellemző gázkitöréseket, borvízforrásokat eddig is sokat kutatták a tudósok, azonban a modern mérőműszerek új perspektívákat nyitottak számukra. De néha még ezek is kiakadnak.

Bodor Tünde

2025. július 20., 17:562025. július 20., 17:56

2025. július 20., 18:022025. július 20., 18:02

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Kis Boglárka Mercédesz, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Biológia és Geológia Karának (Geológia szak, magyar tagozat) oktatója régóta kutatja a Csomád és közvetlen környezetének gázömléseit és borvizeit. Az elmúlt napokban néhány diákjával együtt a Bálványosi Csiszárfürdőn végzett méréseket. A 200 éve felfedezett gyógyhatású Csiszárfürdő egy gyöngyszem a geológus kutatók számára, az ugyanis egy szépen karbantartott, illetve felújított, közkedvelt népi feredő, amelyet felfedezőjének, Csiszár Dénesnek a leszármazottai működtetnek.

Hét medencébe fogták be a pezsgő borvizeket, ám

a hét medence mind különböző típusú, hőmérsékletű, savasságú, színű gyógyvizet tartalmaz, attól függően, hogy a mélyből feltörő források milyen gázokkal, oldott ásványokkal vegyülnek.

A széndioxid például, amelynek köszönhetően a víz bugyog a medencékben, egy agresszív színtelen-szagtalan gáz, amelytől erősen mállanak a kőzetek. Ehhez még hozzáadódik a kénhidrogén hatása is, így a különböző összetételű ásványok ionjai különböző mennyiségekben vannak jelen a medencében, ezért is sárga egyiknek a vize (Arany-medence), szürke a másiké (Hammas), vagy barna a harmadiké (Csokoládé) – magyarázta a Székelyhonnak Kis Boglárka-Mercédesz.

Fotó: Kis Boglárka-Mercedesz

– A diákokkal együtt nemcsak a vizek gáztartalmát mértük, talaj- és kőzetmintákat is vettünk a környékről. A gázok ugyanis minden kis repedést kihasználnak a Bálványos alatti kompakt kőzetben, hogy a vulkanológusok által a mélyben feltételezhetően jelenlevő magma-kásából, a nagy nyomás alól megszökjenek és felszínre törjenek. Jelenlétükről árulkodhat a kisebb területen hiányzó növényzet, az erősen málló kőzetek, elpusztult bogarak, vagy éppenséggel a savas közeget szerető növények (pl. áfonya) jelenléte.

A kutatás célja megállapítani, van-e valamilyen szerkezeti törvényszerűség, mintázat a talajban, amelyek mentén feltörnek a gázok”,

tudtuk meg. Ezeket a töréseket fel kell térképezni, és ehhez szükségesek a különböző mérések: mérik a gázhozamokat a mofettákban, a medencékben, a talajban, és megnézik, kirajzolódik-e valamilyen mintázat. A medencén belül is látható, hogy a gáz csak bizonyos helyeken buborékol.

Fotó: Kis Boglárka-Mercedesz

Igaz, hogy csak bizonyos helyeken, de ott nagyon. A Hammas medencében a mérőműszer másodperceken belül elérte a felső határértéket, amelyet még képes volt mérni: ez 20 000 ppm gáztartalom (ppm – parts per million rövidítése, egy ppm-nyi gáztartalom azt jelenti, hogy egy köbméter levegőben egy köbcenti van belőle jelen). Igaz, ez a műszer a talajból kitörő gáz mérésére volt kifejlesztve. Egy másik műszerrel azonban sikerült 90 százalék fölötti koncentrációt mérni.

A vizek tulajdonságai és a kutatók munkája iránt folyamatosan érdeklődtek a fürdő vendégei,

köztük egy balneológus orvos is, de a Csiszárfürdőt a kolozsvári rehabilitációs kórház orvosa, Gabriel Dogaru is minden évben felkeresi tanulmányi táborban résztvevő diákjaival. Éppen ezért a BBTE oktatói kötelességüknek érzik, hogy a társadalomnak is visszafordítsanak valamit a munka eredményéből.

„A tanulmány soha nem lesz lezárva, egyik kutatás a másikat követi:

a terepmunkát követően térinformatikai szoftverek segítségével térképet kell készíteni, majd ezeket össze kell hangolni a földtani mérésekkel, a kőzetminták eredményeivel.

Aztán le kell ülni és értelmezni az adatokat, a nagyobb képbe integrálni”, tájékoztatott a további folyamatokról az egyetemi oktató. „Bár nekünk tudományos (geológiai-geokémiai) szempontból is érdekesek az adatok, a tények,

úgy érezzük, tartozunk azzal, hogy a felhasználók, a társadalom felé is közérthetően visszafordítsunk információkat”

– mondta Kis Boglárka Mercédesz. Nem mellékesen az is cél, hogy Székelyföldnek erre az egyedülálló kincsére ráirányítsák a figyelmet, és a népi feredők, borvízforrások megóvására és karbantartására bírják az illetékeseket, árulta el a BBTE kutatója, aki – a Sapientia EMTE-nél dolgozó kollégáival együtt – 2015-2019 között is végzett méréseket a Torjai Büdös-barlangnál, az Apor lányok feredőjénél és a lázárfalvi Nyírfürdőnél.

Háromszék