A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Bodor Tünde
Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.
2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21
Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.
A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.
– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.
Fotó: Bodor Tünde
„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.
– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.
A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,
„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.
Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát
Fotó: Bodor Tünde
Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.
A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.
– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.
A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.
Miután korrupciós váddal akarták kivonni a politikai életből, Markó Attila jogász, kisebbségi államtitkár 2014-ben a pár négyzetméteres cella helyett a 93 ezer négyzetkilométeres anyaországot választotta fogsága helyszínéül –101 hónapig.
„Az élet értelmét nem lehet készen kapni. Azt meg kell teremteni: munkával, hűséggel, szeretettel.” Dr. Mucsi Mihály, Kézdivásárhely legújabb Pro Urbe díjasa pontosan ezt tette – hangzott el péntek délután a Vigadó dísztermében.
Kézműves vásárral, tartalmas előadásokkal, ifjúsági térrel, gyermekprogramokkal, helyi ízekkel, emlékezetes koncertekkel várja a városlakókat és az idelátogatókat Kézdivásárhely legnagyobb közösségi eseménye, a Sokadalom. Óriáskerék viszont nem lesz.
Új programot vezet be az elszigetelődött, beteg idősek és a fogyatékkal élők számára a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: egy olyan digitális eszköz beszerzését és használatát támogatják, amely baj esetén riasztja az illetékeseket.
Újra sokszínű kínálattal várja a Sepsi Classic fesztivál a komolyzene kedvelőit Sepsiszentgyörgyön július 10–13. között. Hallhatjuk Miklósa Erika operaénekest és Szamosi Szabolcs orgonaművészt, valamint a nemzetközi hírnév sok fiatal várományosát.
Sepsiszentgyörgy utcáin és parkjaiban napok óta nagyszámú lepke rajzik, ami a lakosság körében is feltűnést keltett. A hársfákon, rózsákon és levendulákon tömegesen megjelenő rovarokat gamma bagolylepkének azonosították.
Ideiglenes közlekedési korlátozások lesznek Sepsiszentgyörgyön, csütörtökön a Román Zászló Napjára szervezett ünnepség ideje alatt – tájékoztat közleményében a helyi rendőrség.
A Székely Vágta döntőjében történt balszerencsés események, két versenyző esése és az egyik ló tragikus lábtörése nem teszik szükségessé a szabályzat módosítását – tájékoztatták lapunkat a szervezők, hangsúlyozva, hogy minden teljesen szabályosan történt.
Háromszáz embert kellett kimenekíteni és több mint 200 háztartást öntött el a víz kisebb-nagyobb mértékben – hangzott el azon az összesítőn, ahol megtudhattuk, hogy a polgármesterek nem igazán szoktak részt venni a katasztrófavédelmi felkészítőkön.
Útlezárásokra kell számítani Kézdivásárhelyen a városnapok miatt szerdától a rendezvény idején – értesíti a városlakókat a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán.
szóljon hozzá!