Hirdetés
Hirdetés

A fogyatékkal élők alkalmazásának sok még az akadálya

A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést •  Fotó: Bodor Tünde

A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést

Fotó: Bodor Tünde

Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.

Bodor Tünde

2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21

Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.

Hirdetés

A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.

Kovászna megyében 152 olyan vállalkozás és intézmény van, amelyre a fenti jogszabály vonatkozik, de a munkaviszonnyal rendelkező sérültek száma alig több mint 100

– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.

•  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Fotó: Bodor Tünde

„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.

Idézet
A kvótarendszer nem oldja meg a felvetett problémát, annak ellenére, hogy ilyen nagyon sok országban létezik”

– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.

Vannak azért jó példák is

A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,

azokban a közösségekben, ahol a sérültek dolgoznak (pék- vagy építőipari inasként, csomagolóként, takarítóként), ott jobb a hangulat, nagyobb az egymás iránti elfogadás, általában nagyon pozitívak a tapasztalatok.

„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.

Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát •  Fotó: Bodor Tünde Galéria

Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát

Fotó: Bodor Tünde

Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.

Javaslatot is megfogalmaztak

A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.

Az elképzelés szerint ugyan papíron különböző cégek alkalmaznának fogyatékkal élőket, akik megkapnák fizetésüket, de gyakorlatban az Irisz Házban foglalkoztatnák őket

– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.

A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Kis csapattal is helytállnak a háromszéki hegyimentők

Kevés a betöltött állás, ezért Kovászna Megye Tanácsa átszervezi a hegyimentő-közszolgálatot. A hegyimentők tevékenységét ez nem befolyásolja, feladataikat továbbra is maradéktalanul el tudják látni.

Kis csapattal is helytállnak a háromszéki hegyimentők
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Akadálymentes intézményekért, a hátrányos helyzetűek jogaiért száll szembe állami intézményekkel a Nép Ügyvédje

Korszerűsítésre, átdolgozásra szorul a rokkantsági besorolást szabályozó hazai törvény, ismerte el Cornelia Cor, a Nép Ügyvédje Hivatal Brassó és Kovászna megyei irodájának munkatársa. Több érintett is megkereste őket ez ügyben.

Akadálymentes intézményekért, a hátrányos helyzetűek jogaiért száll szembe állami intézményekkel a Nép Ügyvédje
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Több száz lejes pénzbírságot kockáztatnak a felelőtlen gyalogosok

A gyalogosok biztonságát célzó ellenőrzést indított Sepsiszentgyörgyön a helyi rendőrség az állami rendőrséggel közösen. A felelőtlen gyalogosokat figyelmeztetésben részesítik, súlyosabb szabályszegések esetén pénzbírságot is kiszabnak.

Több száz lejes pénzbírságot kockáztatnak a felelőtlen gyalogosok
Hirdetés
2026. május 21., csütörtök

Ökumenikus ballagás Sepsiszentgyörgyön: útravaló a diákoknak

Közel 400 ballagó diák vett részt a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, ahol a hitről, a magyar nyelv megőrzéséről, Erdély iránti felelősségről és a jövőbe vetett bátor bizalomról szóltak a beszédek.

Ökumenikus ballagás Sepsiszentgyörgyön: útravaló a diákoknak
2026. május 21., csütörtök

Hetvenen a hetven kilométeres úton

Előzetesen mintegy százan jelentkeztek a 14. alkalommal meghirdetett felső-háromszéki gyalogos zarándoklatra, végül mintegy hetvenen indultak útnak a kantai templomban kapott lelki batyuval. Akkor éppen nem esett az eső, de aztán többször is megeredt.

Hetvenen a hetven kilométeres úton
Hetvenen a hetven kilométeres úton
2026. május 21., csütörtök

Hetvenen a hetven kilométeres úton

2026. május 21., csütörtök

Mitől más a helyi rendőr a belügyishez képest?

Május 21-e a helyi rendőrök napja Romániában, 16 éve találkozhatunk velük nap mint nap. Ennek apropóján kérdeztük a kézdivásárhelyi egység ügyvezető igazgatóját, Croitoru Constantint, mitől mások ők az állami egyenruhát viselő kollégáikhoz képest.

Mitől más a helyi rendőr a belügyishez képest?
Hirdetés
2026. május 20., szerda

Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke

Visszarepít az időben, életre kelti az emlékeket Gelence egykori jegyzőjének birtoka, a község leendő skanzenje. Ezen az udvaron található az a ház, amelyben nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. május 20–22-én tiszteletreméltó Márton Áron is vendégeskedett.

Ebben a gelencei házban vendégeskedett Márton Áron, Erdély püspöke
2026. május 20., szerda

Ki kaszálja a füvet a tömbházak körül?

Míg a kézdivásárhelyi tömbházlakóknak nem kell fájjon a fejük a bejárat előtti fű hossza miatt, a sepsiszentgyörgyieknek annál inkább. A Tega vagy bármely más cég ugyanis csak ott kaszál, ahol erre szerződést köt vele az illetékes lakótársulás.

Ki kaszálja a füvet a tömbházak körül?
2026. május 20., szerda

Hatszáz végzős vesz részt az ökumenikus ballagási ünnepségen Sepsiszentgyörgyön

Több mint hatszáz végzős diák búcsúzik közösen az iskolás évektől az alsó-háromszéki RMPSZ és a történelmi egyházak által szervezett ökumenikus ballagási ünnepségen.

Hatszáz végzős vesz részt az ökumenikus ballagási ünnepségen Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés