
A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Bodor Tünde
Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.
2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21
Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.
A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.
– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.
Fotó: Bodor Tünde
„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.
– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.
A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,
„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.
Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát
Fotó: Bodor Tünde
Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.
A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.
– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.
A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.
A romániai oktatási rendszer súlyos szerkezeti gondja évek óta változatlan: miközben az elméleti líceumok elszippantják a legjobb képességű diákokat, a szaklíceumok minden nyáron megküzdenek a beiskolázási terv teljesítéséért.
Több mint három hete nem működik az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) honlapja, ami sokaknak bosszúságot okozott, de sok plusz kiadást is eredményezett. Ügyvédet kérdeztünk a kialakult helyzetről.
Összesen hét házkutatást tartottak egy prostitúciós ügyben vasárnap Kovászna, Prahova és Dâmbovița megyékben, két személyt pedig őrizetbe is vettek Sepsiszentgyörgyön – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
A turul lehetséges madártani megfelelőjét vizsgálta előadásában dr. Sramkó Gábor kutató. Az előadó a kerecsensólyom és az altáji sólyom kapcsán ismertette, milyen történeti és genetikai érvek szólnak a feltételezések mellett.
Befejeződött az oltszemi Mikó-kastély felújítása, a műemlék épületben a tervek szerint a Székelyföldi Lovas Múzeum kap helyet. A restaurálás során az eredeti falképeket, valamint a falburkolat és a bútorzat egy részét is sikerült megmenteni.
Jogi oltalmat kapott a Csernátoni Burrogtató elnevezés: a romániai Szabadalmi és Védjegyhivatal 2026 júliusában ismerte el védjegyként a régi traktorok és mezőgazdasági gépek szemléjének nevét, melyet mostantól csak a szervezők használhatnak.
A júliusi esőzések hatását az elmúlt napok hősége nem tudta lenullázni, az éjszakai 13-14 Celsius-fokos hűvösség pedig kimondottan jót tett a pityókaföldeknek – értékelte Kozma Béla, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
Egy kisebb juhnyájra való birka esett a medve áldozatául 2026 első félévében, de olyan ritka állatok is elpusztultak medvetámadás következtében, mint a strucc vagy az alpaka – tűnik ki a Mezőgazdasági Igazgatóság első félévi összesítéséből.
Jelezték az Állomás negyed lakói, hogy az állomási tó körüli szabadidős övezet mellett több régóta húzódó problémát is meg kellene oldani Sepsiszentgyörgyön. A lakossági fórumon szóba került a parkolóhiány és a játszóterek állapota is.
Több mint 130 tő kannabiszt találtak a rendőrök egy dálnoki erdőben, ahol egy 51 éves férfi a gyanú szerint értékesítésre termesztette a növényeket.
szóljon hozzá!