
A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Bodor Tünde
Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.
2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21
Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.
A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.
– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.
Fotó: Bodor Tünde
„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.
– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.
A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,
„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.
Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát
Fotó: Bodor Tünde
Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.
A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.
– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.
A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.
Sepsiszentgyörgyi középiskolásokat támogatnak a fejlődésben, kibontakozásban a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács és mentorai. Három hónap alatt látványos fejlődést értek el a diákok, ezért ősztől kibővített formában folytatják a mentorprogramot.
Ősszel megnyílik a sepsiszentgyörgyi kommunizmus múzeuma, ahol több ezer adományozott tárgy idézi fel a diktatúra hétköznapjait. A gyűjteményben lehallgatókészülék, cigarettásdoboznak álcázott fényképezőgép és egyenruhák is helyet kapnak.
Bemutatták a romániai magyar kisebbség 20. századi történelméhez kapcsolódó legfrissebb kutatási eredményeket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban, ahol május 15–16-án mintegy tíz intézmény kutatói gyűltek össze egy vándorkonferenciára.
A gyógykezelési jegyek késői kiosztása, a vakációs utalványok értékének csökkenése, valamint az üzemanyagok drágulása is szerepet játszik abban, hogy kevés a turista Kovásznán, ahol a hétvégén szezonnyitó rendezvénnyel várják a városba érkező vendégeket.
Egy személyautó és egy motorkerékpár ütközött szombat délben Réty közelében, emiatt mindkét sávon lezárták az utat a rendőrök. Egy sérültet mentőhelikopterrel szállítanak kórházba.
Változatos programokkal, vásárral és koncertekkel nyitják meg a turisztikai szezont május 16–17. között Kovásznán.
Ahhoz képest, hogy mindössze heten jelentek meg csütörtök délután a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-szervezet városjáró körútjának legújabb lakossági fórumán, széles skálát fogtak át a felvetett problémák. Ezúttal a városközpontban lakók panaszkodhattak.
Felpezsdült az élet Sepsiszentgyörgy arénájában, ahol sportrajongók helyett most az irodalomkedvelők ünnepelnek. A SepsiBook első napján több száz gyermek és felnőtt bizonyította be, hogy az olvasás és a könyvek szeretete egyáltalán nem divatjamúlt.
Jövő héten ilyenkor már úton lesznek a csíksomlyói Szűzanyához a felső-háromszéki gyalogos zarándokok. A pünkösdi búcsújárók Kézdivásárhelyről, Lemhényből, valamint Esztelnekről indulnak, és szívesen várják az új csatlakozókat.
Elfogadta a csomópontok, valamint az autópályához kapcsolódó létesítmények kialakításáról szóló terveket a közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR). Kovászna megyében öt csomópontja lesz a Brassót és Bákót összekötő autópályának.
szóljon hozzá!