Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:27

Károly király fogadta az Egyesült Királyságba látogató Nicușor Dan-t

21:26

Gyűjtést szerveznek a nyáron balesetet szenvedett tusnádi motorosnak

21:20

A végjáték döntött, minimális hátrányból várja a visszavágót a Marosvásárhelyi VSK

21:16

Készül az alap, hamarosan kiemelkedik a földből Sepsiszentgyörgy új jégcsarnoka

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

A fogyatékkal élők alkalmazásának sok még az akadálya

A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést

Fotó: Bodor Tünde

Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.

Bodor Tünde

2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21

Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.

A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.

Kovászna megyében 152 olyan vállalkozás és intézmény van, amelyre a fenti jogszabály vonatkozik, de a munkaviszonnyal rendelkező sérültek száma alig több mint 100

– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.

Fotó: Bodor Tünde

„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.

A kvótarendszer nem oldja meg a felvetett problémát, annak ellenére, hogy ilyen nagyon sok országban létezik”

– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.

Vannak azért jó példák is

A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,

azokban a közösségekben, ahol a sérültek dolgoznak (pék- vagy építőipari inasként, csomagolóként, takarítóként), ott jobb a hangulat, nagyobb az egymás iránti elfogadás, általában nagyon pozitívak a tapasztalatok.

„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.

Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát

Fotó: Bodor Tünde

Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.

Javaslatot is megfogalmaztak

A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.

Az elképzelés szerint ugyan papíron különböző cégek alkalmaznának fogyatékkal élőket, akik megkapnák fizetésüket, de gyakorlatban az Irisz Házban foglalkoztatnák őket

– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.

A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.

Háromszék Társadalom