A fogyatékkal élők alkalmazásának sok még az akadálya
A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Bodor Tünde
Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.
Bodor Tünde
2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21
Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.
A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.
– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.
Fotó: Bodor Tünde
„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.
– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.
Vannak azért jó példák is
A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,
„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.
Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát
Fotó: Bodor Tünde
Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.
Javaslatot is megfogalmaztak
A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.
– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.
A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.
CsíkszékA rovat további cikkei
Hogyan reagál az ingatlanpiac az adóemelésre? – videó
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Hogyan reagál az ingatlanpiac az adóemelésre? – videó
Láthatóbbá teszik Háromszék turisztikai kincseit
A digitális tér kihasználásával népszerűsíti a térség látványosságait és turisztikai szolgáltatásait a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület. Abban bíznak, hogy a tavalyi visszaesés után idén sikerül felélénkíteni a háromszéki turizmust.
Láthatóbbá teszik Háromszék turisztikai kincseit
Az önzetlen közösségszolgálat díjazása Kézdivásárhelyen
Pszichológus és mentálhigiénés szakember, hagyományőrző, mézeskalács-készítő mester és költő, szerkesztő részesült elismerésben csütörtök este Kézdivásárhelyen. A Tegyünk Kézdiszékért civil tömörülés nyolcadik alkalommal osztotta ki díjait.
Az önzetlen közösségszolgálat díjazása Kézdivásárhelyen
Székely irodalom: milyen, és van-e egyáltalán?
Benedek Elek „fiai” száz évvel ezelőtt indultak két évig tartó erdélyi turnéjukra. Ennek apropóján keresi a címben feltett kérdésre – no meg egyebekre is – a választ öt székely író pénteken a zabolai Mikes-kastélyban.
Székely irodalom: milyen, és van-e egyáltalán?
Autókat ellenőriznek, az erdőt is átfésülik – nagy erőkkel keresik az ismeretlen férfit Háromszéken
Nagyszabású keresőakció zajlik Háromszéken, az Olt mentén. A rendőrök járműveket és az erdős területeket ellenőrzik, hogy megtalálják az ismeretlen férfit, aki egyes feltételezések szerint a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottja, Emil Gânj lehet.
Autókat ellenőriznek, az erdőt is átfésülik – nagy erőkkel keresik az ismeretlen férfit Háromszéken
Hadtörténeti kiállítás nyílik Nyergestetőn
Az In Montes Egyesület és a Nyergestető Történelmi Kávéház hadtörténeti kiállítást szervez Amit a hegyek megőriztek címmel.
Hadtörténeti kiállítás nyílik Nyergestetőn
Rejtélyes férfit keresnek az Olt mentén Sepsibükszádnál, egyes hírek szerint Emil Gânj lehet
Keresési akció zajlik Kovászna megye területén, miután egy személy március 4-én arról értesítette a hatóságokat, hogy egy ismeretlen férfit látott a Olt folyó partján, Sepsibükszád térségében.
Rejtélyes férfit keresnek az Olt mentén Sepsibükszádnál, egyes hírek szerint Emil Gânj lehet
Csökkentik a helyi adókat Kézdivásárhelyen
Miután a kormány erre lehetőséget biztosított, Kézdivásárhelyen jelentős mértékben csökkentik a helyi adókat. Az erre vonatkozó határozattervezetet a március 13-án, pénteken 10 órától esedékes tanácsülésen terjesztik elő.
Csökkentik a helyi adókat Kézdivásárhelyen
Ellehetetleníti a szotyoriak gazdálkodását a jövőbeli autópálya
Kész tények elé állították a Sepsiszentgyörgyhöz tartozó Szotyor faluközösségét: a Brassó–Bákó közötti A13-as autópálya legutóbbi terve szerint a nyomvonal a falu legjobb termőföldjeit darabolja tovább, miután az elkerülőút egyszer már megtette.
Ellehetetleníti a szotyoriak gazdálkodását a jövőbeli autópálya
Kézdivásárhelyen ünnepli március 15-ét Sulyok Tamás köztársasági elnök
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet az idei március 15-i ünnepségen Kézdivásárhelyen – jelentette be Bokor Tibor polgármester kedden a közösségi oldalán.
Kézdivásárhelyen ünnepli március 15-ét Sulyok Tamás köztársasági elnök
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!