
A tapasztalatok megosztása és a közös gondolkodás igénye hívta életre az Irisz Házban megtartott kerekasztal-beszélgetést
Fotó: Bodor Tünde
Miben segíthetik a fogyatékkal élőket annak érdekében, hogy könnyebben munkahelyhez juthassanak? – erről rendeztek konferenciát a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban döntéshozók, szakemberek, munkáltatók, civil szervezetek részvételével.
2025. április 18., 11:212025. április 18., 11:21
Bár a fogyatékkal élők foglalkoztatását az állam is támogatja, a kivitelezés nagyon is sántít – derült ki a sepsiszentgyörgyi Ergon speciális munkaközvetítő iroda szervezésében tartott csütörtöki eseményen. A házigazda szerepében Makkai Péter, a Diakónia Alapítvány és az Irisz Ház igazgatója szólalt fel; meghívottként részt vett Kondor Ágota háromszéki RMDSZ-es szenátor és Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Jelen volt továbbá Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója, Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke, Bagoly Miklós, az Asimcov vállalkozói egyesület elnöke, a Diakónia illetékesei és több olyan cég képviselője, amely jelenleg is foglalkoztat fogyatékkal élőket.
A jogszabály szerint az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknek és intézményeknek 4 százalékban fogyatékkal élőket kell(ene) foglalkoztatniuk. Ezzel szemben a legtöbben élnek azzal a törvény adta lehetőségükkel (kiskapuval), hogy ehelyett minden nem alkalmazott sérült után befizessenek az államnak egy bruttó minimálbért.
– hangzott el. Hatalmas pénzösszeg mehet tehát az állami büdzsébe, amelyet elviekben a fogyatékosok foglalkoztatottságát elősegítő intézkedések bevezetésére kellene fordítani.
Fotó: Bodor Tünde
„2022-ben ez az összeg országos szinten 200 millió euró, azaz 1 milliárd lej volt” – mutatott rá a befizetés nagyságrendjére Makkai Péter, aki viszont nehezményezte, hogy statisztikai adatokhoz nem nagyon jutnak hozzá az érintett intézményektől, hogy egy pontosabb, átfogóbb képet kaphassanak a helyzetről, vagy megállapítsák, hol kellene közbelépniük.
– mondta Miklós Zoltán, aki jobbnak látná a pénzügyi ösztönzők bevezetését, mert a büntetésként befizetett pénzösszeg nem az. Igaz, hogy jelenleg is létezik egy ösztönző (stimulens) a fogyatékkal élőket alkalmazók számára, ami 5 éve egy minimálbérnyi összeg volt, azóta viszont szerény összegnek számít a 2250 lej – és arra sem jut a költségvetésből.
A konferencián a Bertis húsfeldogozó, a Madárlátta Pékség pékipari vállalat és a Tega köztisztasági vállalat munkaadóként képviseltette magát, mindkét vállalkozás sok sérültet foglalkoztat. Deák Attila, az Ergon speciális munkaerő-közvetítő iroda vezetője prezentációjában több sikeresen elhelyezkedett fogyatékkal élőt is bemutatott. Kiderült az is – és ezt Welker Iván, a Madárlátta Pékség tulajdonosa is megerősítette –,
„A foglalkoztatásnak olykor az az akadálya, hogy a sérültek szülei félnek attól, hogy emiatt elveszítik a szociális támogatást” – ezt már Fikó Csaba mondta, aki azt sem találja ösztönzőnek, hogy már egy hónapnyi munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez egy fogyatékkal élő.
Makkai Péter, aki nemrég még államtitkárként próbált a szociális szféra diszfunkcionalitásán változtatni, most is folytatja a kevésbé szerencsés adottságokkal születettek érdekében folytatott munkát
Fotó: Bodor Tünde
Véleménye szerint a munkába állás előtt tanműhelyekben kellene képezni a sérülteket, és a velük foglalkozó civileket is meg kellene fizetni a befektetett munkájukért.
A felvetődött törvényi hiányosságok és megvalósítási nehézségekre válaszul Makkai Péter javasolta egy olyan hálózat létrehozását, amely által helyben lehetne tartani a sérültek foglalkoztatása helyett befizetett pénzt.
– az intézmény egyfajta munkapontként működne, illetve felkészítené, képezné az integrálható sérülteket a munkára és az őket befogadó közösségeket a fogadásukra.
A jelenlevők támogatták az ötletet, amelynek részleteit véleményük szerint azonban még jobban ki kell dolgozni. Ugyanakkor Kondor Ágota arra is felhívta a figyelmet, hogy az elfogadásra való nevelést, a másságra való érzékenyítést már az iskolában meg kell kezdeni. Arra is nagy szükség van – nyomatékosították a jelenlevők –, hogy akadálymentesítsék a cégeket, intézményeket, és a vállalkozókat adókönnyítésekkel vagy támogatásokkal motiválják a sérültek alkalmazására.
Szociális szolgáltatások finanszírozásáról, iskolai felszerelések átadásáról döntött Kovászna Megye Tanácsa január 22-én. Folyamatban van az új tüdőkórház engedélyeztetése is, épületét és berendezéseit csütörtökön adták át hivatalosan a megyei kórháznak.
A magyar kultúra napján Háromszék is ünnepelt: a megye könyvtárában felcsendült a nemzeti himnusz, valamint díjjal tüntették ki a térség két kiemelkedő képzőművészét. A díszes eseményen negyven közművelődési szakember is oklevélben részesült.
Az év első ülését tartotta csütörtökön Kézdivásárhely önkormányzati képviselő-testülete, és ezen újra vitát szült a drasztikusan megemelt adók kérdése. Tüntetni is készülnek.
A vonatkozó törvény adta keretek között a legalacsonyabb szintre csökkentik Sepsiszentgyörgyön a helyi adókat – jelentette be a város polgármestere csütörtökön. A márciusra tervezett népszavazásról pedig lemondanak.
Hajnali beavatkozásra riasztották a tűzoltókat a Kovászna megyei Miklósvárra, ahol egy lakóház tetőszerkezete kapott lángra.
Idén is kiosztja a 2013-ban alapított Háromszék kultúrájáért díjakat Kovászna Megye Tanácsa és a és Kovászna Megyei Művelődési Központ. A magyar kultúra napja alkalmából ezúttal két képzőművész részesül elismerésben.
Előzetes letartóztatásba került az a Hunyad megyei férfi, aki megszegte a távoltartási végzést Kovászna megyében. A férfi november óta elektronikus megfigyelés alatt állt, miután megfenyegette Háromszéken élő volt élettársát, hogy rágyújtja a házát.
Fontos bejelentés hangzott el a keddi sepsiszentgyörgyi lakossági fórumon: márciusban népszavazással dönthetnek a lakók arról, hogy milyen város adópolitikáját szeretnék követni.
Kézdivásárhelyen is elérhető lesz a helyi önkormányzat és a Diakónia Alapítvány által közösen működtetett Gondosóra program, amelynek használói szükség esetén egyetlen gombnyomással segítséget kérhetnek az éjjel-nappal elérhető diszpécserszolgálaton.
A Lidl másfél évtizeddel ezelőtt húzta fel első üzletét Kézdivásárhelyen. Nemrég hozzáfogtak egy új szupermarket megépítéséhez, elvileg egy év leforgása alatt be is fejezik, de nem tervezik mindkettőt megtartani.
szóljon hozzá!