
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet fordítottak Csernátonban a turizmusra és vendéglátásra, a faluban három panzió is működik, melyek nem szűkölködnek a vendégekben.
2016. augusztus 20., 17:372016. augusztus 20., 17:37
2016. augusztus 20., 18:342016. augusztus 20., 18:34
A helyi medencét és a Csókás-feredőt 2012-ben újították fel kalákában fiatalok és tapasztalt építészek, majd következett a vár felújítása, amelyet 2015-ben végeztek el. Utóbbi helyszín mai napig számos rendezvénynek ad otthont. A Csókás-feredő gyógyvizét elődeink is előszeretettel használták, rengeteg egészségügyi panasz kezelésére alkalmas, javallott többek között reumára, gyomorproblémákra. Noha a jéghideg víz nem kellemes, de gyógyítja az ízületi panaszokat is. 2012 óta nem változott a feredő, így sajnos látszik, hogy az idő „munkálkodik rajta”.
A Malomkert gyönyörű látványt nyújt az erdő között, és teljesen megőrizte egyedi szépséget. Működtetéséről Szőcs Ilona református tiszteletes asszonnyal beszélgettünk.
– Mikor alakult meg a Malomkert?
– A Malomkert egy turisztikai központ, a Holnap Egyesület működtetésével alakult meg 2013-ban, és a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület tulajdona. Abból a célból jött létre, hogy itt majd hátrányos helyzetű gyerekek nyaralhassanak. Mikor kijöttünk ide, harmóniát éreztünk, itt a patak, a csodálatos természet, csobog a malomárokból a víz, és arra gondoltuk, hogy miért ne oszthatnánk meg ezt másokkal is.
– Tehát a malom még működik?
– Igen, a megyei tanács segítségével javítattuk meg és állíttattuk vissza a vízi malmot. Csernátonban egyébként 34 vízimalom működött egykoron a patak mentén, most jelen pillanatban kettő, és ez az egyik. Értékmentés volt a célunk. A jó Isten kinyújtotta a tenyerét felénk, csak fel kellett ismernünk és elfogadnunk. Így aztán fokozatosan alakult át a hely turisztikai központtá.
– Hogyan működik a turisztikai központ?
– 2014-ben pályáztunk a Civitas Alapítvánnyal közösen, és akkor hoztuk létre a Holnap Egyesületet. Mint szociális vállalkozás működünk, ami azt jelenti, hogy hátrányos helyzetű személyek dolgoznak itt, akiknek érdekük olyan szolgáltatást nyújtani, hogy a vendégek jól érezzék magukat, persze ezen keresztül a fizetésük is biztosított. Örülünk, hogy segíthetünk rajtuk.
– Milyen programoknak örülhetnek a látogatók?
– Elsősorban szeretnénk természetközelben maradni, a hagyományos életmódot bemutatni, tehát a kenyeret mi sütjük, és egy bemutatón a vendégek is láthatják, hogyan készül a mindennapi. Hagyományos ételeket szolgálunk fel, amihez a falusi emberek nagyon értenek. Csomagokat állítottunk össze a búzától a kenyérig, és ezt is értékesítjük mint szolgáltatást, bemutatjuk az őrlést interaktív foglalkozásként gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
– A vendégek hogyan oszlanak meg?
– Vannak gyerektáboraink, illetve fiatal és egyetemista vendégeink, de szoktunk esküvőt is szervezni, születésnapokat, különböző találkozókat. Szerveztünk idén tematikus táborokat is, ahol előtérbe került a tánc, az olvasás vagy a román nyelv.
– És mi van, ha a vendég ki akar mozdulni?
– Fogatost fogadunk és elvisszük szekerezni, esztenalátogatásra vagy kovácsműhelybe. Ami a szervezést illeti, úgy gondolom, lassan túl vagyunk a nehezén, viszont a reklámmal van még egy kis gondunk, nem igazán tudjuk még magunkat reklámozni, nem abba a világba születtünk.
Botár Beáta
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
Henning 65 – Fába vésve címmel retrospektív kiállítás nyílik február 11-én, szerdán este hat órától a kovásznai Kádár László Képtárban, ahol a brassói képzőművész több évtizedes alkotói pályájának meghatározó munkáival találkozhat a közönség.
Őrizetbe vették, majd hatósági felügyelet alá került egy fiatal, miután kiderült, hogy jogosítvány nélkül vezetett egy bejegyzetlen járművet, amivel elhajtott a rendőrök elől Zabolán – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Meglévő munkagépéhez egy úttakarító kefét szerzett be az illyefalvi önkormányzat, amellyel a mezőgazdasági gépek által a közutakra hordott sarat hatékonyan el lehet tüntetni. Csakhogy a sáros út felseprése fizetős szolgáltatás lesz.
szóljon hozzá!