
Trefán Leonárd hat és fél hónapot töltött börtönben
Fotó: Kocsis Károly
Különleges mérföldkőhöz érkezett a kézdiszentkereszti általános iskola. Tizenöt évvel ezelőtt vette fel a falu jeles szülöttje, a politikai börtön poklát is megjáró Trefán Leonárd nevét, aki kereken másfél évszázada jött világra, és 80 éve hunyt el.
2025. december 10., 18:452025. december 10., 18:45
2025. december 11., 09:512025. december 11., 09:51
A hármas évfordulót négynapos rendezvénysorozattal ünnepli meg Kézdiszentkereszt általános iskolája.
December 11-én, csütörtökön a gyerekek Kolozsvárról érkező harmadik rendi (világi) ferencesekkel, csíksomlyói barátokkal és két kézdiszentléleki klarisszával találkoznak az iskolában, általuk vezetett foglalkozásokon vesznek részt, másnap oktatóikkal közösen megkoszorúzzák a Trefán Leonárd egykori szülőháza helyén álló, ma Jánó Zoltán kézdiszentkereszti származású esztelneki kántor tulajdonát képező ingatlan homlokzatán öt éve díszelgő emléktáblát, valamint az iskola külső, a főút felőli falára elhelyezett domborművet. Ez utóbbi Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész alkotása, 2015. november 30-án avatták fel.
Ugyancsak pénteken tartják az Erdély sajtóapostola életét és munkásságát feldolgozó történelmi vetélkedőt, valamint kihirdetik a vele kapcsolatos rajz-, versíró- és makettkészítő-pályázatok eredményét.
Szombaton 17 órától ünnepi műsorral várják az érdeklődőket a tornaterembe. A helyszín ugyan nem túlságosan tágas, de családonként azért egy-két résztvevőre számít az iskola vezetősége.
A tizenöt éve nevét viselő iskolát az 1930-as évek közepén kezdték el építeni
Fotó: Kocsis Károly
Amint azt Szigeti Attila iskolaigazgatótól megtudtuk, üdvözlő szavait követően többek között Trefán Leonárd-idézeteket tolmácsolnak a pedagógusok,
az ötödik-nyolcadikosok előadják a névadó Édesanyám Somolyóra indul című írásának Gábor Judit által színpadra átírt változatát,
az előkészítő-második osztályosok Luca-napi szokásokat mutatnak be,
míg a harmadik-negyedikesek a sormagyar nevű polgári táncot ropják, ami egyféle polyáni „specifikum”.
Vasárnap, a szentmisét követően ismertetik a közösséggel a Gábor Judit, Lénárt Piroska, Pál Adél, P. Pap Leonárd és Vatány Gábor szerzőötös Kézdiszentkereszt – Polyán című monográfiájának bővített, az ugyancsak polyáni születésű Fekete Vince által szerkesztett kiadását, és átadják a tiszteletpéldányokat a megjelentetés támogatóinak.
Mai temploma az 1802-es földrengéskor összeomlott elődje helyén épült 1811-ben, végleges formáját az 1990-es években nyerte el
Fotó: Kocsis Károly
A mű címe arra utal, hogy az 1332-es pápai tizedjegyzékben eredetileg Polyán néven szereplő, vélhetően besenyő alapítású települést az 1800-as években kezdték Kézdipolyánként emlegetni, először 1905-ben vette fel a Kézdiszentkereszt nevet, aztán felváltva hol így, hol Polyánnak hívták hivatalosan, 1990-től pedig gyakorlatilag mindkét elnevezése használatos.
Eredetileg különálló tornya 35 méter magas
Fotó: Kocsis Károly
Trefán Leonárd szerzetes, egyházi író, lap- és nyomdaalapító 1875. december 15-én született négygyerekes székely családban, a középiskolát Kézdivásárhelyen, teológia tanulmányait Vajdahunyadon és Esztelneken végezte, miközben – 16 évesen – belépett a ferences rendbe. 1898-ban, 23 éves korában történt pappá szentelését követően Mikházán, Kolozsváron és Marosvásárhelyen szolgált, néhol több ízben is; volt újoncmester és házfőnök, provinciai titkár, tanácsos, provinciális helyettes, harmadik rendi közösségi igazgató és tíz éven át a Ferenc-rend tartományi főnöke is.
Megalapította, szerkesztette a Szent Ferenc Hírnöke, Hírnök, Katolikus Világ, Bernardinus, a kétnyelvű Szent Kereszt – Heilige Kreuz című folyóiratokat, 1905 és 1945 között az ő gondozásában jelent meg a Katolikus Naptár. Összesen 628 cikket közölt az általa szerkesztett és más lapokban, elmélkedéseit, prédikációt, hitépítő szellemű, a szülőföld iránti ragaszkodását kifejező elbeszéléseit több kötetben jelentette meg. 1906-ban ő alapította Kolozsváron a híres Szent Bonaventura nyomdát és könyvkiadót is, amely az 1948-as államosításig működött.
Az impériumváltás után a román hatóságok koholt vádak alapján – több házfőnökkel egyetemben – letartóztatták, és bár fellebbezését követőn jogerősen csak két hónap börtönbüntetést tudtak rásózni, 1919 végétől hat és fél hónapot töltött rácsok mögött. Egész életében a másokon való önzetlen segítés szándéka vezérelte. 1945. november 30-án hunyt el Kolozsváron.
Három az Isten igaza, gondolta az illyefalvi önkormányzat, és február 14-én háromszor is eltemette a farsangot, hogy biztos legyen a dolog: Sepsiszentkirályon kezdte, Illyefalván folytatta és Aldobolyban fejezte be.
Harmadízben is tüntetésre hívta a sepsiszentgyörgyieket Fazakas Péter, az adóterhek elleni tiltakozások szervezője, miután az Antal Árpád polgármester által három héttel korábban megígért adócsökkentések nem történtek meg.
Kétszámjegyű visszaesést könyvelhetett el a belföldi turizmus Háromszéken. Míg a külföldi utazások iránti kedv töretlen, a helyi szolgáltatók égető szükségét érzik az új attrakcióknak és egy egységes kártyarendszernek, amely helyben tartaná a látogatókat.
Házkutatással indult a kedd reggel egy 29 éves, Bákó megyei férfi számára, akit online autóalkatrész-értékesítés ürügyén elkövetett csalással gyanúsítanak. A rendőrök a lakásán jelentek meg, majd az akciót követően 24 órára őrizetbe vették.
Nem szabad félni a jogainkért való kiállástól – üzenték a Magyar Polgári Erő vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A politikusok az adóterhek miatti székelyföldi tüntetések mellett a sportvilágban tapasztalható magyarellenességre is reagáltak.
Vetített képes előadásra várják a közönséget csütörtökön 18 órára a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum kiállítótermébe. Vargha Mihály főigazgató a Székely Nemzeti Múzeum 150 éves történelmét eleveníti fel.
Mi a teendőnk, ha gazdátlanul kószáló lóval vagy szamárral találkozunk a város területén? A kérdés nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen ebben a fura jelenségben már többször volt részük a sepsiszentgyörgyieknek. Kézdivásárhelyen kevésbé.
Meghatározatlan ideig szünetel a közvilágítás Barót jelentős részén, valamint Felsőrákoson, Köpecen és Miklósváron. A polgármester szerint a városnak évek óta problémái vannak az áramszolgáltatóval a villanyórák leolvasása és a számlázás miatt.
Szokatlan jelenetet rögzített telefonjával egy kézdivásárhelyi lakó: a videón a két róka sétál és nézelődik egy lakóház tetején, a városközponttól nem messze. Az állatok láttán a többség jót derül, de vannak, akiket inkább aggaszt a bátorságuk.
Henning 65 – Fába vésve címmel retrospektív kiállítás nyílik február 11-én, szerdán este hat órától a kovásznai Kádár László Képtárban, ahol a brassói képzőművész több évtizedes alkotói pályájának meghatározó munkáival találkozhat a közönség.
szóljon hozzá!