Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács udvarhelyszéki szervezetének elnöksége 2010 végén megfogalmazott néhány észrevételt, melyeket nyomtatvány formájában a városi tanácsosok asztalára tettek. Azt szeretnék, hogy ez a három javaslat a februári tanácsülés napirendi pontjai közé kerüljön.
2011. január 27., 13:152011. január 27., 13:15
2011. január 27., 14:002011. január 27., 14:00
Az észrevételeket nyomtatvány formájában a városi tanácsosok asztalára tették
Mint Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki szervezetének elnöke elmondta, igyekeznek minden önkormányzati ülésre olyan közérdekű kérdéseket felvetni, melyek a legtöbb tanácsos érdeklődését felkelthetik. Ezeket a javaslatokat remélhetőleg napirendre tűzik a soron következő ülésen. Három témát vetettek fel: lakossági nyilvántartó iroda, a közintézményeken belüli anyanyelvhasználat és a folyamatos áramszünetek kérdése.
Mivel a lakossági nyilvántartó iroda munkatársainak száma három főre csökkent, az első pontban azt javasolják, hogy a mozgáskorlátozottak és idősek számára nehezen megközelíthető helyen működő irodákat összevonva, végleg a városházára lehetne költöztetni. „A Kossuth Lajos utca 20. szám alatti helyen civil szervezetek kaphatnának helyet, olyanok, mint a hagyományőrző egyesületek, ifjúsági szervezetek vagy az Agora munkacsoport” – fogalmazott Nagy Pál.
A második pontban megfogalmazták, hogy az elmúlt években (annak ellenére, hogy ezt még a törvény is biztosítja) jellemzővé vált, hogy az önkormányzat – akárcsak a lakosság és a cégek, intézmények nagy része –, mintha öncenzúrát alkalmazna, mellőzi az anyanyelv használatát. Hogy javaslatukat szemléltessék, mintaként betettek egy másolatot a csíkszeredai önkormányzati lapból, melyben meg vannak fogalmazva a határozatok románul és magyarul egyaránt. „A kereskedelmi iparkamara nem is önkormányzati intézmény, mégis merik használni anyanyelvünket levélben. Az első lépések egyike lehetne pl. az, hogy az önkormányzat döntései magyar nyelven jelenjenek meg (pl. a polgármesteri hivatal hivatalos lapjában)” – folytatta.
„A gyakori áramkieséseket minden városlakó megszokhatta már. Megengedhetetlen, hogy 2011-ben napokig elveszik az áramot, magyarázat nélkül” – tért rá a harmadik pontra. A trafótelepen történt tavalyi meghibásodás óta mindennaposakká váltak az áramszünetek és a javítások – áll a harmadik pontban. Azt javasolják, hogy megvitatás után a város azzal az áramszolgáltatóval kössön szerződést, amely garantálja a hibák minimalizálását, illetve amely nagyobb meghibásodás esetén automatikusan tudja biztosítani az alternatív megoldást, valamint amely elkezdi a kábelhálózat föld alatti lefektetését.
Az elnök hozzátette, hogy tavalyi javaslataikat sem vették figyelembe, napirendre sem tűzték. Addig fognak küzdeni, amíg meglátásaikat is figyelembe fogják venni. „Nem támadjuk őket, egyik javaslatunk sincs a pártok ellen. Ebből a szempontból igazán elvárható, hogy pozitívan viszonyuljanak hozzánk” – fejezte be Nagy Pál.
Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.
Újra megnövekedhet a Korond-patakának a vízhozama, azonban aggodalomra nincs egyelőre ok – újabb fejleményekről tájékoztatott Nyágrus László, Parajd polgármestere.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
Véleménycikket írt Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke a Székelyhonnak. Személyes élményein keresztül hívja fel a figyelmet a parajdi sóbányánál történt ökológiai katasztrófa előzményeire és a megelőzés fontosságára.
Noha a Sószoros jelentősége eltörpül a bányaturizmus mellett, nem is olyan régen, a járvány idején éppen e csodálatos természeti látvány jelentette az egyik fő alternatívát. Hogy milyen lesz? Nem tudjuk. Mutatjuk, hogy milyen volt.
Több Maros megyei településen is megnőtt a csapvíz sótartalma a parajdi bányakatasztrófát követően, Hargita megyében azonban egyelőre nem jelentkeztek hasonló problémák.
A Salrom vállalatnak nyújtott állami támogatás fedezi a parajdi sóbánya bányászainak fizetését is – közölte a hétfői rendkívüli kormányülés utáni sajtótájékoztatóján a gazdasági minisztert.
Tervezetet dolgozott ki a környezetvédelmi minisztérium egy ideiglenes víztározó létrehozásáról a Korond-patak felső szakaszán – jelentette be hétfőn a környezetvédelmi miniszter.
Bár a parajdi wellnessközpont nem esik a közvetlenül veszélyeztetett övezetbe, a térségben zajló megelőző katasztrófavédelmi intézkedésekhez kapcsolódva az intézmény úgy döntött, hogy június 13-ig zárva tart.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a hétfői kormányülés előtt arról biztosította a közvéleményt, hogy elegendő pénz van a tartalékalapban a parajdi sóbányában történtek miatt nehéz helyzetbe került vendéglátóipari cégek támogatására.
szóljon hozzá!