Harminc százalékkal több méz lett az idén

Hegyi Géza többek között kifejtette: Hargita megyében hiányos a méhlegelő, mert nincs akác és hársfa erdő, de napraforgó és repcetáblák sincsenek, amik a méhek számára bőséges nektárforrásnak számítanak. Ezzel szemben a megyében kiváló erdei mézet lehet termelni, valamint megemlíthető még a málna, valamint az erdei kaszálók, mezők virágairól gyűjtött méz is. Nagyobbrészt vegyes mézekről van szó, ami értékesebb, mint amelyik csak egyféle virágból készült.

Hargita megyében összesen 800 méhész és 16 ezer méhcsalád van. Húsz méhész összesen kétezer méhcsaládot vándoroltatott az idén. Ez a szám a méhcsaládok összlétszámához viszonyítva kevés, viszont tudni kell, hogy a vándoroltatás többletköltséget jelent, ezért kevesen foglalkoznak vele, azonban a plusz kiadás utólag megtérül. Hargita megyéből általában a Regátba (Calafat, Râmnicu Vâlcea, Drăgăşani, Piteşti) viszik a méheket, de a hargitai méhészek megfordulnak Szeben, Medgyes és Kiskapus környékén is.

A 16 ezer méhcsaládból átlagosan 240 ezer kilogramm mézet pergettek az idén, mindehhez hozzáadódik a vándoroltatott családok által gyűjtött mennyiség is (20 ezer kilogramm napraforgóméz és 40 ezer kilogramm akácméz), így összességében a megyében ebben az esztendőben 300 tonna mézet pergettek.

A Hargita Megyei Méhész Egyesület az idén négy tanfolyamot szervezett a szaktanácsadó hivatallal közösen, kettőt Csíkszeredában és kettőt Székelyudvarhelyen. Emellett szakmai tanácskozásokat, konferenciákat és tapasztalatcseréket is szerveznek. Az egyesület tagjai évről évre részt vesznek hazai és nemzetközi vásárokon, kiállításokon. Az idén egy delegáció eljutott a Montpellierben szervezett méhész világkongresszusra, amit kétévente szoktak megtartani. December elején néhányan ellátogattak Zalaegerszegre az 5. Kárpát-medencei mézfesztiválra is.

Az idén a méhek a fenyőfákról is gyűjtöttek mézet. Bizonyos években a fenyőkön édes harmat keletkezik, ez átlagosan tíz évente fordul elő. A fenyőfákon keletkező édes harmatból készül a fenyőméz. Az idei megyei méztermésnek a tíz százalékát teszi ki a fenyőméz. Ez a mézfajta sötét színű, rendkívül illatos és kevésbé folyékony.

A fenyőméz rendkívül gazdag ásványi anyagokban, sok foszfort és mangánt tartalmaz, de alkaloidok és gyantaanyagok is vannak benne, ezért értékesebb a virágméznél. A méhek a fenyőkön található édes harmatot, mézharmatot július végén, augusztus elején gyűjtik.

A fenyőméz azoknak ajánlható, akik nehéz fizikai munkát végeznek, vagy ásványi anyagok hiányában szenvednek. Kiváló szamárköhögésre, tüdő- és légcsőbajokra, de csonterősítő szerként is alkalmazható. Légúti és húgyúti gyulladások gyógyítására is használják, mert fertőtlenítő és vizelethajtó tulajdonsággal rendelkezik, ráadásul enyhén nyugtató hatású is.